Fotó: Krónika
A nagy hadronütköztető (LFH – Large Hadron Collider) a földfelszín alatt 50–175 méteres mélységben található, a svájci–francia határon, Genf közelében. A létesítmény egy 3,8 méter átmérőjű, 27 km hoszszúságú, kör alakú alagút, ebben keringenek az ütköztetendő protonnyalábok. A fénysebesség 99,9999991 százalékával száguldozó részecskéket 1600 darab, –235 fokra lehűtött elektromágnes fogja a kívánt pályán tartani. A protonnyalábokat az alagút négy pontján fogják ütköztetni. Az ütközések energiája 14 terraelektronvolt lesz, ami hétszer nagyobb, mint amit a világ eddigi legnagyobb, Chicago mellett működő gyorsítójában elértek.
Újrateremtődnek az ősrobbanás utáni feltételek
Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az, hogy ez a hatalmas energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb területre összpontosul. Az energia ilyen nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (Big Bang) után közvetlenül kialakuló feltételek, várhatóan eddig sosemlátott részecskék keletkeznek. Az ütközési pontokban négy mérőműszert, óriásdetektort helyeztek el, ezek hivatottak kimutatni az ismeretlen részecskéket. „Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fizika ma ismeretes törvényei érvényesülnek-e ezen extrém körülmények között, avagy mely törvények irányították a részecskék kölcsönhatását, a Világegyetem későbbi fejlődését” – mondta Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Mi a sötét anyag?
A jelenleg legszélesebb körben elterjedt kozmológiai elmélet szerint az ősrobbanás pillanatában az univerzum kisebb volt, mint egy atom. Hogyan vált ez a parányi és végtelenül sűrű világegyetem hatalmassá, és hogyan telt meg anyaggal? Elméletileg a tágulás során egyenlő mennyiségben kellett volna keletkeznie anyagnak és antianyagnak, hogy aztán kölcsönösen semlegesítsék egymást, visszaalakulva tiszta energiává. A világegyetem azonban nem üres, hanem tele van galaxisokkal, s ennek a miértjére várják a választ a tudósok a nagy hadronütköztetőben elvégzendő kísérletektől. Egy másik megválaszolandó kérdés az úgynevezett sötét anyagra, pontosabban ennek természetére vonatkozik. Ennek létéről csupán az égitestekre gyakorolt gravitációs hatása árulkodik. A kutatók reményei szerint sikerül majd kimutatni az úgynevezett Higgs-bozont is, mely a modern elméletek szerint a részecskék tömegének kialakulásáért felelős, s mindenhol jelen van a térben, ám mostanáig kísérleti úton nem sikerült igazolni a létét.
Magyarok az LHC-ben
A részecskegyorsítóban hatezernél több tudós dolgozik, köztük egy 50-60 fős magyar csoport. A Magyar Tudományos Akadémia Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének, valamint a Debreceni Atommagkutató Intézet munkatársai a rendszer legnagyobb detektorának a megalkotásában vettek részt. A nagy hadronütköztető méreteit hűen érzékelteti, hogy az egyik henger alakú óriásdetektor 21 méter hosszú és 16 méter átmérőjű, s körülbelül 12 500 tonna vasat tartalmaz. Az alagútba beépített 1600 mágnes nagy része több mint 20 méter hosszú és 30 tonnát nyom. Az első részecskesugár elindításának folyamata ma a http://webcast.cern.ch címen az interneten is követhető lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok