Fotó: Krónika
A nagy hadronütköztető (LFH – Large Hadron Collider) a földfelszín alatt 50–175 méteres mélységben található, a svájci–francia határon, Genf közelében. A létesítmény egy 3,8 méter átmérőjű, 27 km hoszszúságú, kör alakú alagút, ebben keringenek az ütköztetendő protonnyalábok. A fénysebesség 99,9999991 százalékával száguldozó részecskéket 1600 darab, –235 fokra lehűtött elektromágnes fogja a kívánt pályán tartani. A protonnyalábokat az alagút négy pontján fogják ütköztetni. Az ütközések energiája 14 terraelektronvolt lesz, ami hétszer nagyobb, mint amit a világ eddigi legnagyobb, Chicago mellett működő gyorsítójában elértek.
Újrateremtődnek az ősrobbanás utáni feltételek
Ami különlegessé teszi a nagy hadronütköztetőt az, hogy ez a hatalmas energia a porszemnél ezermilliárdszor kisebb területre összpontosul. Az energia ilyen nagyfokú koncentrációja révén újrateremtődnek az ősrobbanás (Big Bang) után közvetlenül kialakuló feltételek, várhatóan eddig sosemlátott részecskék keletkeznek. Az ütközési pontokban négy mérőműszert, óriásdetektort helyeztek el, ezek hivatottak kimutatni az ismeretlen részecskéket. „Arra vagyunk kíváncsiak, hogy a fizika ma ismeretes törvényei érvényesülnek-e ezen extrém körülmények között, avagy mely törvények irányították a részecskék kölcsönhatását, a Világegyetem későbbi fejlődését” – mondta Pálinkás József atomfizikus, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke.
Mi a sötét anyag?
A jelenleg legszélesebb körben elterjedt kozmológiai elmélet szerint az ősrobbanás pillanatában az univerzum kisebb volt, mint egy atom. Hogyan vált ez a parányi és végtelenül sűrű világegyetem hatalmassá, és hogyan telt meg anyaggal? Elméletileg a tágulás során egyenlő mennyiségben kellett volna keletkeznie anyagnak és antianyagnak, hogy aztán kölcsönösen semlegesítsék egymást, visszaalakulva tiszta energiává. A világegyetem azonban nem üres, hanem tele van galaxisokkal, s ennek a miértjére várják a választ a tudósok a nagy hadronütköztetőben elvégzendő kísérletektől. Egy másik megválaszolandó kérdés az úgynevezett sötét anyagra, pontosabban ennek természetére vonatkozik. Ennek létéről csupán az égitestekre gyakorolt gravitációs hatása árulkodik. A kutatók reményei szerint sikerül majd kimutatni az úgynevezett Higgs-bozont is, mely a modern elméletek szerint a részecskék tömegének kialakulásáért felelős, s mindenhol jelen van a térben, ám mostanáig kísérleti úton nem sikerült igazolni a létét.
Magyarok az LHC-ben
A részecskegyorsítóban hatezernél több tudós dolgozik, köztük egy 50-60 fős magyar csoport. A Magyar Tudományos Akadémia Részecske- és Magfizikai Kutatóintézetének, valamint a Debreceni Atommagkutató Intézet munkatársai a rendszer legnagyobb detektorának a megalkotásában vettek részt. A nagy hadronütköztető méreteit hűen érzékelteti, hogy az egyik henger alakú óriásdetektor 21 méter hosszú és 16 méter átmérőjű, s körülbelül 12 500 tonna vasat tartalmaz. Az alagútba beépített 1600 mágnes nagy része több mint 20 méter hosszú és 30 tonnát nyom. Az első részecskesugár elindításának folyamata ma a http://webcast.cern.ch címen az interneten is követhető lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok