Fotó: A szerző felvétele
2012. január 16., 08:042012. január 16., 08:04
A történelmi Máramarosban közel 30 000 ruszin ajkú él, akik a Juliánus-naptár szerinti karácsonyt és újévet ünneplik. A fesztivál kezdeményezői a bukaresti bölcsészkar professzora, Ion Rebusapca, valamint Iaroslava Kolotelo, a kulturális minisztérium kisebbségi tanácsadója. Szerintük a legalkalmasabb helyszín a fesztiválnak a történelmi Máramaros, ahol Románia legnagyobb ukrán közössége él, akik jól megtartották őseik szokásait, hagyományait. 1993-ban indult útjára a fesztivál, akkor még csak regionális volt, ám az évek folyamán több országból is érkeztek hagyományőrző csoportok, többek között Ukrajnából, Szerbiából vagy Lengyelországból.
Idén Máramaros megye összes ukrán településéről érkeztek hagyományőrzők. Többek között Felsőrónáról, Nagybocskóról, Karácsfaluról, Petrovabisztráról és Visóvölgyről, de itt voltak a havasmezei, oroszkői, valamint visóoroszi, szintén a ruszin nyelvcsaládba tartozó huculok is. Felvonultak a Botoşani környéki és a kárpátaljai ukránok is. Az ünnepség szentmisével kezdődött a máramarosszigeti ukrán ortodox templomban. Ezután az ünneplő ruszin csoportok népviseletbe öltözve vonultak végig a város központján, közben hangszeres kísérettel ukrán kántálásokat adtak elő.
„Máramarosban 10 tiszta ukrán falu van. Itt nagyon hűen őrzik a hagyományt: a gyerekek karácsony este házról házra járnak a betlehemi csillaggal, az idősek pedig a trombita hangjával viszik Krisztus születésének hírét minden házba” – mesélte a petrovabisztrai Dumitru Coleniuc, aki évente jelen van a jeles eseményen. A fesztivál állandó része a busójárás is. A rendezvény előadással ért véget. Itt betlehemes játékokat, Krisztus születéséhez kötődő történeteket mutattak be, majd a kereszténység előtti időkből a télhez kötődő szerepjátékokat is előadtak a csoportok. n Zahoránszki Brigitta
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.