Új elmélet a Shakespeare-szonettekhez írt ajánlás rejtélyének megoldására

Shakespeare Szonettek című versciklusát 1609-ben adták ki először, egy bizonyos W. H. úrnak ajánlva a művet, akinek kilétéről azóta számtalan elmélet született.

Egy új elmélet szerint W. H. úr nem egy korabeli angol nemes volt – ahogy azt sokan eddig gondolták –, hanem a kötetet kiadó Thomas Thorpe egy nem sokkal korábban elhunyt kollégája és barátja, ami magyarázatot adna az ajánlás furcsamód gyászos hangnemére.

Geoffrey Caveney amerikai kutató szerint a monogram William Holme-ra utal, aki jó viszonyban volt Thorpe-pal.

Mindketten előkelő chesteri családból származtak, kiadói gyakornokok voltak az 1580-as évek Londonjában és szoros kapcsolatban álltak a színházakkal olyan kiemelkedő drámaírók munkáinak megjelentetése révén, mint Ben Jonson és George Chapman.

A Szonettek dedikációjában Thorpe választékos stílusban mondott köszönetet a versek „életre hívójának\", W. H. úrnak. Egyesek szerint W. H. úr ugyanaz a „szép ifjú\", akinek Shakespeare a 154 szonett nagy részét címezte, míg mások szerint a megjelölés azt a személyt takarja, aki megszerezte a költemények kéziratait a kiadó számára. (A művek valószínűleg „kalózkiadásában\", vagyis a költő tudta nélkül jelentek meg annak idején.)

A monogram lehetséges gazdái közt tartják számon Henry Wriothesleyt, Southampton harmadik grófját, ismert mecénást, és William Herbertet, Pembroke harmadik grófját, aki a feltételezések szerint kapcsolatban állt Shakespeare-rel.

Arisztokratákról lévén szó azonban, őket soha nem nevezték volna „úrnak” – magyarázta Caveney, hozzátéve, hogy ez a megszólítás rájuk nézve kifejezetten sértő lett volna. „Néhányan úgy tartják, hogy a W. H. csupán a William Shakespeare félrenyomtatása és helyesen WSH lenne\" – sorolta a további elméleteket a szakember.

Caveney úgy véli, hogy az ajánlás a római síremlékeken szereplő feliratokat idézi, egyfajta tisztelgésként Holme emléke előtt. A szakember kiderítette, hogy Holme 1607-ben, két évvel a Szonettek megjelenése előtt halt meg és korábban azért nem vették számításba a monogram lehetséges gazdái között, mert összekeverték William Holmes-szal, aki 1615-ig foglalkozott könyvkereskedéssel – írta online kiadásában a The Guardian című brit lap.

„Senki sem tudta, hogy élt egy ugyanilyen nevű könyvkiadó is, aki 1607-ben hunyt el. Sok mindent megmagyaráz, ha megemlékezésként tekintünk az ajánlásra” – mondta Caveney, akinek kutatási eredményeit ebben a hónapban közlik az Oxford University Press gondozásában megjelenő Notes & Queries című tudományos folyóiratban.

Az amerikai kutató szerint Holme testvére Henrik herceg (1594–1612) szolgálatában dolgozott, így Holme olyan „előkelő körökben forgolódott, amelyekben Shakespeare szonettjei is megfordulhattak\". Caveney úgy véli, hogy Thorpe néhai kollégája és barátja holmija közt találhatta meg a költemények kéziratait, ezért utalt Holme-ra az ajánlásban. 

Thorpe és nyomdásza, George Eld számos színdarabot jegyeztetett be mindössze kilenc nappal Holme temetése után. Nem lehet pontosan tudni, hogy Holme miként tett szert a Szonettek másolatára, de megvoltak hozzá a kapcsolatai – húzta alá a kutató.