Az üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 nem a kőolaj ára, nem a szállítás, nem a finomítás és nem is a kereskedelmi árrés: ez közpénz
Fotó: Páva Adorján
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
2026. március 07., 13:512026. március 07., 13:51
2026. március 07., 18:072026. március 07., 18:07
Dumitru Chisăliță szombaton közölt elemzésében azt bizonygatja, hogy Romániában az üzemanyagok árát már nem csupán a kőolaj árának alakulása határozza meg, hanem az adók és jövedéki terhek is, amelyek 2020 és 2026 között folyamatosan emelkedtek; ebben az időszakban a töltőállomásokon fizetendő ár több mint 80 százalékkal nőtt.
„Romániában az üzemanyagokról szóló vita szinte mindig azzal kezdődik, hogy »mennyi egy hordó«, és azzal végződik, hogy »ki nyúz meg bennünket«. A 2020-as és 2026-os adatok kellemetlenebb, de egyértelműbb történetet mesélnek: évről évre a gázolaj és a benzin egyre kevésbé piaci termék, és egyre inkább fiskális és adminisztratív mechanizmus része, amelyben az állam növeli az adók arányát, a költségek pedig gyorsuló ütemben emelkednek” – írja az Agerpres hírügynökség által idézett elemző.
„A töltőállomásokon fizetendő ár már nem csupán a piac kérdése. Hanem adópolitikai kérdés is. 2020-ban minden egyes liter üzemanyag 63 százaléka az állami költségvetésbe került. 2026-ban ez az arány eléri a 69 százalékot.
– állítja Dumitru Chisăliță. Véleménye szerint 2020 és 2026 között az üzemanyagok teljes költsége jelentősen emelkedett: a gázolaj literenként 4,73 lejről 8,67 lejre nőtt (+83%), a benzin pedig 4,81 lejről 8,24 lejre (+71%), ami strukturális drágulásra utal, amelyet három fő tényező táplál: a nyersanyag, a fiskalitás és a belső költségek.
Az AEI elnöke szerint a legnagyobb mértékű növekedések azonban az adók terén jelentkeztek: a jövedéki adók mintegy 62 százalékkal emelkedtek (gázolaj: 1,73-ról 2,80 lej/literre, benzin: 1,89-ről 3,06 lej/literre), míg a literenkénti áfa 64–70 százalékkal nőtt (gázolaj: 0,92-ről 1,51 lej/literre, benzin: 0,84-ről 1,43 lej/literre). Ugyanebben az időszakban a Brent típusú kőolaj lejben kifejezett literenkénti ára szintén körülbelül 62 százalékkal emelkedett, az árfolyam viszont mindössze 12 százalékkal, ami azt mutatja, hogy az elmúlt öt év drágulásának fő hajtóereje nem csupán a kőolajpiac, hanem a fiskalitás is volt.
„Már ebből a két tételből (jövedéki adó + áfa) is óriási különbségek látszanak. Gyakorlatilag a fiskalitás nem »az ár egy része«; olyan tengellyé válik, hogy az ár e köré az adópolitka köré épül újra. (...) A jövedéki adó ugyanúgy nő, mint a nyersanyag ára. Az áfa azért nő, mert nő az alapja. Ha csak a kőolajról lenne szó, globális volatilitásról beszélnénk.
– magyarázta elemzésében Dumitru Chisăliță. Másfelől az adatok azt mutatják, hogy az operatív lánc sem maradt stabil: a szállítás költsége 407 százalékkal, a finomításé 641 százalékkal, az elosztásé pedig 50 százalékkal nőtt.
„A finomítás több mint hatszoros százalékos növekedést mutat. Ez óriási dinamika. Ez azt jelenti, hogy a nyomás nem csupán az adókból fakad, hanem abból a tényleges költségből is, amibe Romániában az üzemanyag előállítása és kiszállítása kerül. A rendszer strukturálisan egyre drágábbá válik” – magyarázta Chisăliță.
Összegzésként az AEI elnöke által bemutatott adatok azt mutatják, hogy
Ugyanebben az időszakban a jövedéki adók több mint 62 százalékkal, a literenkénti áfa pedig több mint 70 százalékkal nőtt, ami a közvetlenül vagy közvetve a költségvetésbe kerülő részarányt 63 százalékról 69 százalékra emelte.
„Ez azt jelenti, hogy a kútnál kifizetett 10 lejből majdnem 7 fiskális pénz. Nem a piac uralja az árat. Nem a kereskedelmi árrés. Nem az árfolyam. Az adóstruktúra uralja az árat. Amikor az állam folyamatosan növeli a részarányát, amikor az adók gyorsabban nőnek, mint a nyersanyag ára, a felelősséget többé nem lehet kizárólag a »kapzsiságra« vagy a »külső körülményekre« hárítani.
És amikor az ár közel 70 százalékát a fiskalitás teszi ki, a drágulás többé nem piaci baleset. Hanem gazdaságpolitikai döntés” – vonta le a következtetést az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette napok óta drágul az üzemanyag a romániai töltőállomásokon.
Közben Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét, ezért jelenleg öt olyan forgatókönyvön dolgoznak, amelyek ezt a helyzetet hivatottak megelőzni.
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániai bérekkel és az ezzel együtt járó alacsonyabb kiadásokkal példálózhattak a Mercedes illetékesei Németországban, jelezve az alkalmazottaknak, hogy ha nem tetszenek a megváltozott szabályok, akkor a termelést átköltöztethetik Kelet-Közép-Európába.
Újabb akadály hárult el annak útjából, hogy a marosvásárhelyi Azomureș vegyi üzem a román állam tulajdonában levő Romgaz földgázkitermelő- és szolgáltató tulajdonába kerüljön.
A Doicești-re tervezett kisméretű moduláris atomreaktorok telepítésének költségbecslése 2025 decemberében 6,5 milliárd dollár volt, mintegy 3,8 milliárd dollárral több az eredeti becslésnél – derül ki a kormányfő ellenőrző testületének jelentéséből.
Még legalább három évet várni kell jelen állás szerint a harmadik gyorsforgalmi összeköttetésre Magyarország és Románia között, ami ötéves csúszást jelent a kezdetekkor lelkesen, vagy inkább vakmerően kitűzött célokhoz képest.
Júniushoz képest júliusban 86 lejjel (1,5 százalékkal) 5820 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) által pénteken közzétett adatsorokból.
A júliusi 8,16 százalékról augusztusban 6,17 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Pénteken is rekordot döntött a benzin ára Romániában, és egyre közelebb kerül a tízlejes lélektani határhoz, miközben a közel-keleti konfliktus miatt folyamatosan nő az olaj világpiaci ára.
Sok szempontból nyertek az áramtermelő-fogyasztók, de a vaskos önrésztől nem szabadulnak meg a valós eséllyel pályázni kívánó prosumerek a napelemes akkumulátorok beszerzését támogató Zöld ház program véglegesített útmutatója szerint.
Az eJobson év eleje óta meghirdetett közel 150 ezer állásból 71 ezer – vagyis csaknem minden második – Bukarestben volt elérhető – derül ki az állásközvetítő platform elemzéséből.
Romániában nyitott regionális szervízközpontot a brit globális energetikai vállalat, az Aggreko – írja az Economica.net gazdasági szakportál a vállalat közleménye alapján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!