Az üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 nem a kőolaj ára, nem a szállítás, nem a finomítás és nem is a kereskedelmi árrés: ez közpénz
Fotó: Páva Adorján
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
2026. március 07., 13:512026. március 07., 13:51
2026. március 07., 18:072026. március 07., 18:07
Dumitru Chisăliță szombaton közölt elemzésében azt bizonygatja, hogy Romániában az üzemanyagok árát már nem csupán a kőolaj árának alakulása határozza meg, hanem az adók és jövedéki terhek is, amelyek 2020 és 2026 között folyamatosan emelkedtek; ebben az időszakban a töltőállomásokon fizetendő ár több mint 80 százalékkal nőtt.
„Romániában az üzemanyagokról szóló vita szinte mindig azzal kezdődik, hogy »mennyi egy hordó«, és azzal végződik, hogy »ki nyúz meg bennünket«. A 2020-as és 2026-os adatok kellemetlenebb, de egyértelműbb történetet mesélnek: évről évre a gázolaj és a benzin egyre kevésbé piaci termék, és egyre inkább fiskális és adminisztratív mechanizmus része, amelyben az állam növeli az adók arányát, a költségek pedig gyorsuló ütemben emelkednek” – írja az Agerpres hírügynökség által idézett elemző.
„A töltőállomásokon fizetendő ár már nem csupán a piac kérdése. Hanem adópolitikai kérdés is. 2020-ban minden egyes liter üzemanyag 63 százaléka az állami költségvetésbe került. 2026-ban ez az arány eléri a 69 százalékot.
– állítja Dumitru Chisăliță. Véleménye szerint 2020 és 2026 között az üzemanyagok teljes költsége jelentősen emelkedett: a gázolaj literenként 4,73 lejről 8,67 lejre nőtt (+83%), a benzin pedig 4,81 lejről 8,24 lejre (+71%), ami strukturális drágulásra utal, amelyet három fő tényező táplál: a nyersanyag, a fiskalitás és a belső költségek.
Az AEI elnöke szerint a legnagyobb mértékű növekedések azonban az adók terén jelentkeztek: a jövedéki adók mintegy 62 százalékkal emelkedtek (gázolaj: 1,73-ról 2,80 lej/literre, benzin: 1,89-ről 3,06 lej/literre), míg a literenkénti áfa 64–70 százalékkal nőtt (gázolaj: 0,92-ről 1,51 lej/literre, benzin: 0,84-ről 1,43 lej/literre). Ugyanebben az időszakban a Brent típusú kőolaj lejben kifejezett literenkénti ára szintén körülbelül 62 százalékkal emelkedett, az árfolyam viszont mindössze 12 százalékkal, ami azt mutatja, hogy az elmúlt öt év drágulásának fő hajtóereje nem csupán a kőolajpiac, hanem a fiskalitás is volt.
„Már ebből a két tételből (jövedéki adó + áfa) is óriási különbségek látszanak. Gyakorlatilag a fiskalitás nem »az ár egy része«; olyan tengellyé válik, hogy az ár e köré az adópolitka köré épül újra. (...) A jövedéki adó ugyanúgy nő, mint a nyersanyag ára. Az áfa azért nő, mert nő az alapja. Ha csak a kőolajról lenne szó, globális volatilitásról beszélnénk.
– magyarázta elemzésében Dumitru Chisăliță. Másfelől az adatok azt mutatják, hogy az operatív lánc sem maradt stabil: a szállítás költsége 407 százalékkal, a finomításé 641 százalékkal, az elosztásé pedig 50 százalékkal nőtt.
„A finomítás több mint hatszoros százalékos növekedést mutat. Ez óriási dinamika. Ez azt jelenti, hogy a nyomás nem csupán az adókból fakad, hanem abból a tényleges költségből is, amibe Romániában az üzemanyag előállítása és kiszállítása kerül. A rendszer strukturálisan egyre drágábbá válik” – magyarázta Chisăliță.
Összegzésként az AEI elnöke által bemutatott adatok azt mutatják, hogy
Ugyanebben az időszakban a jövedéki adók több mint 62 százalékkal, a literenkénti áfa pedig több mint 70 százalékkal nőtt, ami a közvetlenül vagy közvetve a költségvetésbe kerülő részarányt 63 százalékról 69 százalékra emelte.
„Ez azt jelenti, hogy a kútnál kifizetett 10 lejből majdnem 7 fiskális pénz. Nem a piac uralja az árat. Nem a kereskedelmi árrés. Nem az árfolyam. Az adóstruktúra uralja az árat. Amikor az állam folyamatosan növeli a részarányát, amikor az adók gyorsabban nőnek, mint a nyersanyag ára, a felelősséget többé nem lehet kizárólag a »kapzsiságra« vagy a »külső körülményekre« hárítani.
És amikor az ár közel 70 százalékát a fiskalitás teszi ki, a drágulás többé nem piaci baleset. Hanem gazdaságpolitikai döntés” – vonta le a következtetést az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette napok óta drágul az üzemanyag a romániai töltőállomásokon.
Közben Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét, ezért jelenleg öt olyan forgatókönyvön dolgoznak, amelyek ezt a helyzetet hivatottak megelőzni.
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Bogdan Ivan energiaügyi miniszter szombaton Besztercén kijelentette, „rendkívül fontos”, hogy Romániában az üzemanyagárak ne érjék el a kétjegyű számok szintjét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 0,7 százalékra rontotta a román gazdaság idei növekedésére vonatkozó előrejelzését a tavaly októberben várt 1,4 százalékról – derül ki a pénzintézet kedden közzétett jelentéséből.
Idén márciusban 4 684 474 nyugdíjast tartottak nyilván Romániában, 3618-cal kevesebbet, mint az előző hónapban; az átlagnyugdíj 2782 lej volt – derül ki az Országos Nyugdíjpénztár (CNPP) hétfőn közzétett adataiból.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!