Az üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 nem a kőolaj ára, nem a szállítás, nem a finomítás és nem is a kereskedelmi árrés: ez közpénz
Fotó: Páva Adorján
A kútnál üzemanyagra kifizetett 10 lejből majdnem 7 az államé, az árakat a román adópolitika is alaposan befolyásolja, nem csak a kőolaj díjszabása – állítja az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke.
2026. március 07., 13:512026. március 07., 13:51
2026. március 07., 13:552026. március 07., 13:55
Dumitru Chisăliță szombaton közölt elemzésében azt bizonygatja, hogy Romániában az üzemanyagok árát már nem csupán a kőolaj árának alakulása határozza meg, hanem az adók és jövedéki terhek is, amelyek 2020 és 2026 között folyamatosan emelkedtek; ebben az időszakban a töltőállomásokon fizetendő ár több mint 80 százalékkal nőtt.
„Romániában az üzemanyagokról szóló vita szinte mindig azzal kezdődik, hogy »mennyi egy hordó«, és azzal végződik, hogy »ki nyúz meg bennünket«. A 2020-as és 2026-os adatok kellemetlenebb, de egyértelműbb történetet mesélnek: évről évre a gázolaj és a benzin egyre kevésbé piaci termék, és egyre inkább fiskális és adminisztratív mechanizmus része, amelyben az állam növeli az adók arányát, a költségek pedig gyorsuló ütemben emelkednek” – írja az Agerpres hírügynökség által idézett elemző.
„A töltőállomásokon fizetendő ár már nem csupán a piac kérdése. Hanem adópolitikai kérdés is. 2020-ban minden egyes liter üzemanyag 63 százaléka az állami költségvetésbe került. 2026-ban ez az arány eléri a 69 százalékot.
– állítja Dumitru Chisăliță. Véleménye szerint 2020 és 2026 között az üzemanyagok teljes költsége jelentősen emelkedett: a gázolaj literenként 4,73 lejről 8,67 lejre nőtt (+83%), a benzin pedig 4,81 lejről 8,24 lejre (+71%), ami strukturális drágulásra utal, amelyet három fő tényező táplál: a nyersanyag, a fiskalitás és a belső költségek.
Az AEI elnöke szerint a legnagyobb mértékű növekedések azonban az adók terén jelentkeztek: a jövedéki adók mintegy 62 százalékkal emelkedtek (gázolaj: 1,73-ról 2,80 lej/literre, benzin: 1,89-ről 3,06 lej/literre), míg a literenkénti áfa 64–70 százalékkal nőtt (gázolaj: 0,92-ről 1,51 lej/literre, benzin: 0,84-ről 1,43 lej/literre). Ugyanebben az időszakban a Brent típusú kőolaj lejben kifejezett literenkénti ára szintén körülbelül 62 százalékkal emelkedett, az árfolyam viszont mindössze 12 százalékkal, ami azt mutatja, hogy az elmúlt öt év drágulásának fő hajtóereje nem csupán a kőolajpiac, hanem a fiskalitás is volt.
„Már ebből a két tételből (jövedéki adó + áfa) is óriási különbségek látszanak. Gyakorlatilag a fiskalitás nem »az ár egy része«; olyan tengellyé válik, hogy az ár e köré az adópolitka köré épül újra. (...) A jövedéki adó ugyanúgy nő, mint a nyersanyag ára. Az áfa azért nő, mert nő az alapja. Ha csak a kőolajról lenne szó, globális volatilitásról beszélnénk.
– magyarázta elemzésében Dumitru Chisăliță. Másfelől az adatok azt mutatják, hogy az operatív lánc sem maradt stabil: a szállítás költsége 407 százalékkal, a finomításé 641 százalékkal, az elosztásé pedig 50 százalékkal nőtt.
„A finomítás több mint hatszoros százalékos növekedést mutat. Ez óriási dinamika. Ez azt jelenti, hogy a nyomás nem csupán az adókból fakad, hanem abból a tényleges költségből is, amibe Romániában az üzemanyag előállítása és kiszállítása kerül. A rendszer strukturálisan egyre drágábbá válik” – magyarázta Chisăliță.
Összegzésként az AEI elnöke által bemutatott adatok azt mutatják, hogy
Ugyanebben az időszakban a jövedéki adók több mint 62 százalékkal, a literenkénti áfa pedig több mint 70 százalékkal nőtt, ami a közvetlenül vagy közvetve a költségvetésbe kerülő részarányt 63 százalékról 69 százalékra emelte.
„Ez azt jelenti, hogy a kútnál kifizetett 10 lejből majdnem 7 fiskális pénz. Nem a piac uralja az árat. Nem a kereskedelmi árrés. Nem az árfolyam. Az adóstruktúra uralja az árat. Amikor az állam folyamatosan növeli a részarányát, amikor az adók gyorsabban nőnek, mint a nyersanyag ára, a felelősséget többé nem lehet kizárólag a »kapzsiságra« vagy a »külső körülményekre« hárítani.
És amikor az ár közel 70 százalékát a fiskalitás teszi ki, a drágulás többé nem piaci baleset. Hanem gazdaságpolitikai döntés” – vonta le a következtetést az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
Amint arról beszámoltunk, a nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette napok óta drágul az üzemanyag a romániai töltőállomásokon.
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak csaknem fele kizárólag itthon tölti szabadságát, vagy a belföldi turizmust külföldi utazásokkal kombinálja a nemzetközi feszültségek és a légi járatokkal kapcsolatos bizonytalanságok közepette.
Ronthatja Románia államadós-besorolásának kilátásait a Moody's Ratings, ha a kormány nem tudja hatékonyan végrehajtani fiskális konszolidációs tervét – derül ki a nemzetközi hitelminősítő időszakos elemzéséből.
A Raiffeisen Bank egy lépésre van attól, hogy megvásárolja a spanyol BBVA csoporttól a Garanti Bank Romániát – adat hírül pénteken a Profit.ro gazdasági-pénzügyi szakportál.
A földgáz ára péntek reggel kissé csökkent Európában, de ennek ellenére az energiaválság óta a legnagyobb heti emelkedésnek lehetünk szemtanúi, mivel a közel-keleti konfliktus továbbra is bizonytalanságot okoz a globális ellátásban – írja a Bloomberg.
A villanyszámla-támogatás eddigi kedvezményezettjei a továbbiakban is automatikusan megkapják a segélyt, nem kell ezt ismét kérelmezniük a program meghosszabbítása miatt.
A tavalyi negyedik negyedévben az átlagos óránkénti munkaerőköltség a naptárhatásoktól megtisztított adatok szerint 2024 azonos időszakához képest 6,71 százalékkal, az előző negyedévhez viszonyítva pedig 1,55 százalékkal nőtt – közölte pénteken az INS.
A kormány csütörtöki ülésén elfogadott sürgősségi rendeletével stabilitási támogatást vezet be az úgynevezett NEET státuszú fiatalok számára, akik megszerzik első munkahelyüket teljes munkaidős, határozatlan idejű munkaszerződéssel.
Románia gazdasága reálértéken 0,7 százalékkal nőtt tavaly 2024-hez képest, azonban a negyedik negyedévben 1,9 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) a harmadik negyedévhez viszonyítva – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A nemzetközi energiapiacon a közel-keleti konfliktus nyomán kialakult körülmények közepette pénteken is folytatódott az üzemanyag-drágulás a romániai töltőállomásokon.
Még ebben a hónapban elfogadják az ország költségvetését – jelentette ki Nicușor Dan elnök csütörtök este.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!