Thor, a fekete németjuhász az egyik legismertebb romániai mentőkutya, Törökországban is életeket mentett
Fotó: IGSU
Sok-sok emberéletet mentettek meg a szörnyű katasztrófa sújtotta Törökországban romok között kutató mentőkutyák. Néhányukat a Romániában egyedülálló nagyszebeni kinológiai központban képezték ki, mely Európa egyik legnagyobb hasonló jellegű intézménye. A saját ebszülészetet működtető, a belügyminisztérium számos alárendelt hatóságának szolgálati kutyákat nevelő erdélyi központban német- és belgajuhászokat, illetve rottweilereket képeznek ki többek között emberéletmentésre.
2023. február 25., 10:352023. február 25., 10:35
2023. február 25., 10:412023. február 25., 10:41
„Ez a közeg, az emberéletmentési szakirány rendkívül veszélyes. A mentőkutyák mindig az első vonalban vannak: először ők érkeznek, utána a többiek. Bizony, beszélni nem tudó hősök” – jelenti ki a nagyszebeni kinológiai központ rendőrparancsnoka, miután közli: a törökországi romok között egy mexikói eb is odaveszett küldetés közben. Daniel Căpriţă a Romániában egyedülálló, Európa egyik legnagyobb hasonló jellegű intézménye kutyakiképző és taktikai részlegének vezetője. Az Agerpres hírügynökség azok után készített riportot a Szebenhez tartozó természetvédelmi parkban, a Dumbrava erdőben (Fiatalerdő) található kinológiai központban, hogy
Legalább 47 ezer személy életét vesztette a Törökországot és Szíriát érintő pusztító földrengésben. A legfrissebb mérleg szerint Törökországban elérte a 41 020-at, Szíriában pedig 5900-et a nyilvántartásba vett halottak száma.
A kiképzőoktatásban és kutyafelkészítésben három évtizedes tapasztalattal rendelkező szakember elmondta, a központ a román belügyminisztériumhoz, az Országos Rendőr-főkapitányság alárendeltségébe tartozik. Itt képeznek ki szolgálati kutyákat többek között a rendőrség, a csendőrség, a határőrség, a katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU) számára is. Ismertetése szerint máshol Európában kisebb, szakosodott központok működnek, miközben ők a teljes országos rendszert ellátják, illetve együttműködnek a Frontex európai határvédelmi ügynökséggel is.
A törökországi katasztrófa után két csapatot küldtek a helyszínre életeket menteni. Az egyik legismertebb romániai mentőkutyát Thornak hívják, hatéves németjuhász, 2018 óta vesz részt a katasztrófavédelmi szolgálat bevetésein.
Többtucat ember életét mentették meg a Romániából érkezett kutyás mentőcsapatok a törökországi földrengés után, Hatay tartományban, Antakyában – olvasható az Ora de Sibiu korábbi cikkében, amelyben idézték Thor gazdáját is. Nicu Daniel Mihai törzsőrmester szerint a kutyák nagyon jól teljesítettek; amikor rátaláltak valakire, a mentést a helyi csapatok vették át. Az utóbbiak által kijelölt területen épületről épületre haladtak, megbizonyosodva, hogy senki nem maradt a romok alatt. A román kutyás mentőcsapat nem sokkal a katasztrófa bekövetkezte után a helyszínre érkezett. Nicu Daniel Mihai reményét fejezte ki, hogy minél több embert sikerül megmenteniük, ugyanakkor a törökországi helyzetet drámainak nevezte.
A törökországi román mentőcsapat néhány tagja
Fotó: IGSU
Căpriţă szerint más fajták is beválhatnak, de előbbiekről hosszú idők óta bebizonyosodott, hogy könnyebben kiképezhetők, rendkívül alkalmasak az ember szolgálatára kiélezett helyzetekben is.
Kolozsvár környéki protestáns gyülekezetek, természetes személyek, vállalkozók is támogatják azt a kezdeményezést, amelynek keretében egy kincses városbeli magyarok alkotta csapat indul el jövő szerdán Törökországba.
A rendőrparancsnok arról is beszélt, hogy legalább négy hónapos különleges tréningre van szüksége egy ebnek és vezetőjének ahhoz, hogy romok alá szorult embereket menthessen. Elmondása szerint nagyon sok függ a „gazditól”: szenvedéllyel kell összedolgoznia az állattal, miközben el kell fogadnia a rendkívül veszélyes munkakörülményeket. Ráadásul az emberi képességek mellett a kutya adottságai is „közbeszólnak”, neki is meg kell birkóznia a feladatokkal.
Kiképzés a szebeni központban
Fotó: Pentrupatrie.mai.gov.ro
A nagyszebeni kinológiai központból évente mintegy 200 kiképzett kutya kerül ki; a felkészítőt kétévente meg kell ismételniük a pároknak-csapatoknak. Az Agerpres riportjában megszólaltatta egy romok alóli mentésre kiképzett belga juhászkutya, Elsa gazdáját is. Ionuţ Sabău őrmester, a szebeni ISU munkatársa szerint négyéves társa – akivel három és fél éve dolgozik együtt – minden nap erre edz, és több olyan sikeres bevetésen van túl, amikor megtalálta és jelezte a romok alá szorult emberek helyét.
A kölyköket folyamatosan monitorozzák-figyelik, hogy megfelelnek-e a kritériumoknak. A szülészetre csak keveseknek van bejárásuk, és higiéniai óvintézkedéseket kell betartaniuk, hogy ne veszélyeztessék a kölykök egészségét.
Marius Anghel állatorvos szerint a szülészet felnőtt kutyái – mintegy 30, erre a célra tartott német és belga juhászkutya, illetve rottweiler – 18 hónapos koruktól nemzenek utódokat. A szakember megerősítette, hogy a felsorolt három fajta iránt a legnagyobb az igény a hatóságok részéről. Az ebeket különleges, a lehető legjobb bánásmódban részesítik. Ugyanakkor nem mindegyik itt született állatból lesz mentő- vagy rendőrkutya: mintegy húsz százalékuk nem megy át a „teszten”, így „civilben” élik le életüket.
A keresőkutyák Covid-fertőzött személyeket is „kiszűrtek” a szebeni reptéren
Fotó: Pentrupatrie.mai.gov.ro
„Tudományos kutatás része volt a munkánk. A kutyák természetesen bizonyítottak, kiszimatolták azt a szagot, amelyre kiképezték őket” – idézte fel az Agerpresnek Daniel Căpriţă. Hozzátette: a belügy kötelékében dolgozó kutyáknak nincsen rangjuk, „nyugdíjas” éveiket nagyrészt partnereik örökbefogadottjaiként töltik, ellátásuk biztosított halálukig.
Egyébként nemcsak a szebeni kinológiai központ képviselte Romániát kutyás mentőcsapatokkal a földrengés sújtotta Törökországban: több más intézmény, civil szervezet is hasonlóképpen járt el.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!