A csípős, karaketers torma arra emlékeztet, hogy az íz nem mindig kényeztetést, hanem olykor kihívást is jelent
Fotó: Orbán Orsolya
Nemcsak csíp, de karakteres ízt is kölcsönöz az ételeknek a torma – akár húsos étkek mellé fogyasztjuk, akár pár hozzávalóval együtt salátafélét készítünk belőle. A torma nem harsányan divatos, de aki szereti, az tudja: tulajdonképpen nem zöldség, nem is fűszer, hanem egyfajta „állásfoglalás”. A Kárpát-medencében pedig amolyan túlélőnövény, hiszen bírja a hideget, a szegényes talajt, és hosszú ideig eltartható. Ezért is vált a paraszti konyha fontos részévé. Összeállításunkban tormás recepteket gyűjtöttünk össze, de a japán „zöld tormáról”, azaz a wasabiról is írunk.
2026. január 18., 08:522026. január 18., 08:52
2026. január 18., 09:522026. január 18., 09:52
Kevés olyan alapanyag van a közép-kelet-európai konyhában, amely egyszerre ennyire szerény, ugyanakkor karakteres lenne, mint a torma. Ott van a húsvéti asztalon, a disznótorokon, ott lapul a hűtőben egy kis üvegben – és közben világszerte sokak kedvence. A torma nem harsányan divatos, de aki szereti, az tudja: tulajdonképpen nem zöldség, nem fűszer, hanem „állásfoglalás”.
A torma (Armoracia rusticana) botanikailag a keresztesvirágúak családjába tartozik, így rokona a mustárnak és a káposztának. A vastag, fehér gyökeret nehéz kiásni ősszel a földből, hiszen erősen, mélyen kapaszkodik.
A torma illata sokak gyerekkori emlékeiben él elevenen: nagyszülők konyháit, ünnepi asztalokat, hideg kamrákat idéz meg
Fotó: Orbán Orsolya
akkor jön létre, amikor a gyökér sejtjei megsérülnek. Ekkor enzimek lépnek működésbe, illó mustárolajok szabadulnak fel – ez az oka annak, hogy a frissen reszelt torma erőteljesen csíp, míg egy üvegbe eltett, régebben reszelt, ecetes változat már jóval szelídebb.
Van egy sajátos pillanat, amelyet sokan ismerünk: a frissen reszelt torma fölé hajolunk, és önkéntelenül könnybe lábad a szemünk.
Régen a torma reszelése közösségi művelet volt: az asszonyok tudták, hogy gyorsan kell dolgozni, hogy ne veszítsen erejéből, és azt is, hogy nem illik panaszkodni miatta. Aki nem könnyezett, arra gyanakodva néztek: vagy nem elég friss a torma, vagy nem elég őszinte az ember.
A népi gyógyászatban megfázás, köhögés és étvágytalanság ellen használták, gyakran mézzel vagy ecettel keverve
Fotó: Orbán Orsolya
A Kárpát-medencében nem luxus, hanem túlélőnövény, hiszen bírja a hideget, a szegényes talajt, és hosszú ideig eltartható. Ezért is vált a paraszti konyha fontos részévé. Húsvétkor a sonka mellé kerülve a keserű-csípős megtisztulás jelképe lett. Nem véletlen, hogy a zsidó pészahi hagyományban is megjelenik, és a keresztény húsvéti asztalon is ott áll: a szenvedés, a könny és az újrakezdés gasztronómiai szimbólumaként.
Az őszi, hűvösebb napokon jól esik egy tál gőzölgő leves. Kevés hozzávalóból is alkothatunk valami különlegeset – ráadásul úgy, hogy a maradék száraz kenyeret is felhasználjuk.
Németország és Ausztria: almaecettel, cukorral és tejszínnel keverve klasszikus mártás sültekhez.
Lengyelország (chrzan): céklával házasítva.
Zsidó konyha: frissen reszelve, gyakran enyhén édesítve.
Japán: a wasabi botanikailag más növény, de a nyugati „wasabi” gyakran tormaalapú – a hatás nagyon hasonló.
Angolszász világ: roast beef (marhasült) mellé eszik, kevert mártásként.
A torma kultúrtörténete szorosan összefonódik azokkal a régiókkal, ahol a tél hosszú volt
Fotó: Orbán Orsolya
Reszelés után viszont gyorsan veszít erejéből – ezért érdemes mindig csak annyit készíteni, amennyire szükségünk van. Érdemes gyorsan reszelni, utána sós-cukros-ecetes vízzel feltölteni az üveget, amibe helyeztük, és gyorsan lezárni.
A görög csorba a savanykás, selymes levesek egyik legfinomabb képviselője, amely a balkáni és kelet-európai konyha találkozásánál született meg.
Nem véletlen, hogy vallási ünnepekhez kapcsolódott: a csípősség a megtisztulás és az éberség jelképe lett. A népi gyógyászatban megfázás, köhögés és étvágytalanság ellen használták, gyakran mézzel vagy ecettel keverve. Modern kutatások igazolták, hogy a torma antibakteriális hatású, és támogatja a légutak tisztulását, serkenti az immunrendszer működését. De serkenti az emésztőnedvek termelését is, ezért zsírosabb ételek mellé fogyasztani különösen hasznos.
A torma első ránézésre „ártalmatlan”, de reszelés közben gyorsan megmutatja valódi természetét, erejét.
Fotó: Orbán Orsolya
A torma nem illeszkedik minden ételhez – és ez a legnagyobb erénye. Megköveteli a figyelmet, jelenlétet, mértéket. Olyan alapanyag, amely emlékeztet arra, hogy az íz nem mindig kényeztetést, hanem olykor kihívást is jelent.
A modern konyhákban a torma újra felfedezett alapanyag lett, főleg azért, mert:
Nem kell hozzá prémium hús vagy egzotikus fűszer – elég mondjuk a tojás, az alma, a krumpli hozzá, és máris jó fogás készíthető belőle.
Klasszikus ecetes torma almával
Hozzávalók:
Elkészítés: Reszeljük le finomra a tormát és az almát. Keverjük össze az ecettel, cukorral és sóval. Pihentessük legalább 30 percig, hogy az ízek összeérjenek.
Tejszínes tormamártás sült húsokhoz
Hozzávalók:
Elkészítés: Olvasszuk fel a vajat, szórjuk bele a lisztet, keverjük simára. Öntsük fel a tejszínnel, forraljuk ki, majd húzzuk le a tűzről, és keverjük bele a tormát. Ízesítsük.
Céklás torma
Hozzávalók:
Elkészítés: Reszeljük le a céklát és a tormát, majd keverjük össze az ecettel, sóval és cukorral. Hidegen a legjobb.
A modern konyhákban a torma újra felfedezett alapanyag lett, főleg azért, mert karakteres és jól társítható hétköznapi alapanyagokkal
Fotó: Orbán Orsolya
Elkészítés: Keverjük simára a túrót a tormával, sóval és citromlével. Kenjük pirítósra vagy főtt burgonya mellé kínáljuk.
Burgonyasaláta tormával
Hozzávalók:
Elkészítés: Szeleteljük fel a főtt burgonyát, adjuk hozzá a hagymát. Keverjük össze az olajat, mustárt, tormát, majd forgassuk a burgonyához.
Skandináv tojáskrém tormával
Hozzávalók:
Elkészítés: Vágjuk apróra a tojásokat. Keverjük össze a majonézzel, adjuk hozzá a tormát, sózzuk, borsozzuk. Kenjük rozskenyérre vagy főtt burgonya mellé kínáljuk.
Orosz–ukrán hagyományos tormás paradicsomszósz (hrenovina)
Hozzávalók:
Elkészítés: Keverjük össze az alapanyagokat. Kenjük pirítósra vagy hideg sült hús mellé adjuk.
Balkáni joghurtos tormamártás sült zöldségekhez
Hozzávalók:
Elkészítés: Keverjük simára a joghurtot a tormával, citromlével és sóval. Kínáljuk sült répához, krumplihoz, karfiolhoz.
Japán ihletésű tormás uborkasaláta
Hozzávalók:
Elkészítés: Szeleteljük vékonyra az uborkát. Keverjük össze az ecetet, cukrot, sót és a tormát, majd forgassuk az uborkához. Rövid pihentetés után fogyasszuk.
A torma fogyasztása mértékletességet kíván: nagy mennyiségben irritáló lehet a gyomor számára
Fotó: Orbán Orsolya
Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.
Wasabi, a japán „zöld torma”
A wasabi japán eredetű növény, tudományos neve Wasabia japonica (más néven Eutrema japonicum). A valódi wasabi a növény vastag föld alatti szárából, azaz rizómájából készül, amelyet frissen lereszelnek. Íze csípős, de nem hosszan égető, inkább az orrjáratokat hirtelen „megütő” csípősséget okoz. A wasabi termesztése rendkívül nehéz és költséges, mert hűvös, tiszta, lassan folyó vízre és speciális körülményekre van szüksége. Ezért a Japánon kívül felszolgált „wasabi” nagy része valójában torma, mustár és zöld színezék keveréke. A valódi wasabit hagyományosan sushihoz adják, kis mennyiségben, a hal természetes ízét kíséri, de nem nyomja el. A japán gasztronómiában részben antibakteriális hatást is tulajdonítanak neki, különösen a nyers hal fogyasztásával összefüggésben. Táplálkozástani szempontból kevés kalóriát tartalmaz, ugyanakkor antioxidáns és gyulladáscsökkentő vegyületeket is hordoz. Összességében a wasabi nem egyszerűen „erős fűszer”, hanem ritka, frissességre épülő, kifinomult ízű alapanyag.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Részleges napfogyatkozás és a Perseidák nevű hullócsillagraj csúcspontja látható augusztus 12-én, szerdán este, illetve éjjel. Mindkettő különlegességnek számít, de az ritkaság, hogy egy napra essen a két égi jelenség – mondta Popa Armand a Krónikának.
Javában tombol a nyár, Erdély-szerte is nagy a hőség, sokaknak jól esik ilyenkor egy korsó sör. Vagy egy üveggel. De vajon mennyit kell utazni, hogy az itthoni 10–15 lejes vagy akár magasabb áraknál olcsóbban jussunk sörhöz?
Látványos felvételt tett közzé vasárnap a Prahova Megyei Hegyimentő-szolgálat (Salvamont) a szombati bevetésről, amikor két német sziklamászót mentettek meg a Bucsecs-hegységben.
A nyári kánikulában nemcsak arra kell figyelni, hogy kutyánk mindig elegendő vizet igyon, hanem arra is, hol és hogyan tároljuk az eledelét. Szélsőséges esetben ugyanis olyan káros anyagok is kialakulhatnak benne, amelyek akár mérgezést is okozhatnak.
Először csendült fel a székely himnusz a kínai nagy falnál. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar előadásában elhangzott himnusz nemcsak különleges zenei pillanat volt, hanem a kulturális identitás, a kultúrák közötti párbeszéd jelképévé vált.
A tartós hőség nemcsak a sofőröket viseli meg, hanem az autók egyik legfontosabb biztonsági elemét, a gumiabroncsokat is. A kánikulában az aszfalt hőmérséklete jóval magasabb lehet a levegőénél, ami jelentősen növeli az autógumik terhelését.
Augusztus 20. a magyar államalapítás ünnepe, egy olyan kitüntetett pillanat, amikor mindannyian közelebb érezzük magunkat a gyökereinkhez. A Krónika ez alkalomból különleges játékot indít.
Az Untold előtt ismét fellángolt a vita Kolozsváron: míg a városháza a fesztivál gazdasági hasznát emeli ki, bírálói szerint a helyiek túl nagy árat fizetnek érte, ezért közvitát szerveznek.
A rendkívüli aszály már az energiatermelést is veszélyezteti. Az Eurostat adatai alapján bemutatjuk, mely háztartási gépek fogyasztják a legtöbb áramot, és hogyan takarékoskodhatunk a hőségben.
Hétfő este a 112-es segélyhívó számon értesítették a csendőröket, hogy egy majdnem egyméteres kígyót láttak az Arad megyei Vinga egy portáján.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!