2009. szeptember 14., 10:332009. szeptember 14., 10:33
Az RMDSZ eddigi reakcióiból arra lehet következtetni, hogy nem lenne ellenére a kormányra kerülés. Persze ez önmagában véve logikus, hiszen minden politikai szervezetnek az a célja, hogy célkitűzései megvalósítása érdekében kormányra kerüljön. Csakhogy a kormányszereplés nem öncél, és ajánlatos jól felmérni, hogy milyen lehetőségek, milyen körülmények várnak az ellenzékiségét kormányzati stallumokra cserélő alakulatra. Márpedig most azonkívül, hogy az RMDSZ pártkasszája esetleg megsínylette a közel egyévnyi ellenzéki szereplést, más érv nem igazán mutatkozik.
A gazdasági válság és a kabinet kapkodása miatt robbanásközelivé vált a szociális helyzet. A feszültség egyre nagyobb, a szakszervezetek sztrájkkal fenyegetőznek. A kormánynak közben nehezére esik kifizetni a közalkalmazottak béreit, ráadásul a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank kegyelemkenyerén élünk, hiszen a bérek jó részét a két nemzetközi pénzintézet által folyósított hitelből fizetik.
Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az ország jó időre eladósodott, a visszafizetendő pénzt pedig különböző gazdasági és szociális megszorítások árán tudjuk majd kitermelni. Ilyen körülmények között ajánlatos háromszor is meggondolni, hogy érdemes-e vállalni annak az ódiumát, hogy a PSD–PDL-kormány által gerjesztett káosz miatt az RMDSZ vigye el a balhét. A koalíció esetleges felbomlása ugyanis nem vonja automatikusan maga után a gazdasági helyzet rendeződését. De ez csak az egyik ok.
A másik az, hogy az RMDSZ így, ellenzékben sokkal hatékonyabban hallathatja a hangját a kisebbségi jogok ügyében, hiszen nem kötik a kormányzati kötelezettségek. A hétvégi nagyváradi tüntetés is igazolja: a radikálisabb, hangosabb fellépésre nemcsak a külvilág, de a tiltakozás címzettjei is jobban odafigyelnek. Ezt a lehetőséget pedig nem szabadna eljátszani néhány, a magyar közösség egészének szempontjából jelenleg kétes értékű miniszteri, államtitkári vagy osztályvezetői tisztségért.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.