Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi iskolapszichológus
Fotó: Facebook/Fazakas Ildikó
Az okostelefon, a különböző digitális eszközök és a videójátékok a gyerekek életének szerves részét képezik napjainkban. Fazakas Ildikó sepsiszentgyörgyi iskolapszichológussal arról beszélgettünk, milyen hatással vannak a videójátékok és a közösségi oldalak a gyermekek személyiségének fejlődésére. Arról is kérdeztük, mit tehetnek a szülők az arany középút megtalálása érdekében.
2022. március 13., 12:412022. március 13., 12:41
Már évek óta világosan körvonalazódó trend, hogy a gyerekek, tinédzserek egyre több időt töltenek a számítógép, laptop, táblagép vagy okostelefon képernyője előtt, a koronavírus-világjárvány miatt bevezetett online oktatás miatt pedig ez az idő nemcsak hogy tovább nőtt, de a szülők is egyre kevésbé tudják kitolni azt a kort, amikor hasonló eszközt adnak gyermekeik kezébe. A témában jártas szakemberek véleménye már évek óta többnyire megegyezik abban, hogy érdemes minél inkább kihúzni azt a kort, amikor a gyermek megkapja első okostelefonját.
Az elmúlt időszakban azonban ez is átalakult. Míg bő két évvel ezelőtt az iskolapszichológus nyugodtan tanácsolhatta a szülőknek, hogy minél tovább várjanak azzal, hogy okostelefont vagy számítógépet vásárolnak a gyereküknek, a pandémia óta ezt már kevésbé teheti meg. „Az a szülő, aki nagyon tudatosan elhatározza, hogy kivédi, meg tudja – vagy legalábbis a pandémia kezdetéig meg tudta tenni.
Hiába tanácsolom egy szülőnek, hogy minél később kerüljön a gyermek hasonló eszközök közelébe, amikor az iskola és az óvoda miatt ezek használata ma már kötelezővé vált” – osztotta meg tapasztalatait a Krónikával Fazakas Ildikó iskolapszichológus (portrénkon), aki a sepsiszentgyörgyi Ady Endre és a Gödri Ferenc Általános Iskolákban huszonkét éve foglalkozik gyermekekkel, és szakmájából kifolyólag közvetlen közelről ismeri a fiatal generációt érintő legfontosabb témákat, jártas az őket érintő legaktuálisabb problémák és kihívások terén.
Ami az internethasználati szokásokat illeti, azt mondja, a 9–16 éves korosztály leggyakrabban a közösségi média oldalait, a Facebookot és az Instagramot használja, ezek közül is inkább az utóbbit, a Facebook ugyanis már elavultnak számít a fiatal generáció körében. Míg a fénykép- és videótartalmak megosztására alkalmas Instagram és Tiktok oldalai – ahol gyakran éri a gyermekeket bántalmazás – a lányok közt népszerűbbek, a fiúk a Youtube videómegosztó böngészésével, illetve különböző videójátékokkal töltik szívesebben idejüket.
Fazakas Ildikó szerint sajnos gyakran találkozni olyan esetekkel is, amikor a gyerek – hazaérve az iskolából – akár éjszakába nyúlóan játszik ezekkel a játékokkal. A szélsőséges esetektől eltekintve ugyanakkor az is elmondható, hogy a videójátékok – akár egyedül, akár társakkal együtt játsszák – a legtöbb fiú életében napi szinten jelen vannak.
Még mielőtt a függőséget okozó és agressziónövelő vonatkozást mélyebben körüljárta volna, a szakember kiemelte, hogy egyes kutatások szerint a videójátékok bizonyos szociális és kognitív kompetenciákra fejlesztően hatnak. Javíthatják például a szem- és kézkoordinációt, a megfigyelőképességet, a koncentrációt és a figyelmet, ugyanakkor serkentőleg hatnak a gyors döntéshozatalra is. Véleménye szerint a kulcs az arany középút megtalálásában, a megfelelő játékok kiválasztásában és az időbeni korlátozásban rejlik.
Fazakas Ildikó szerint ugyanakkor minden gyerekre vonatkozó, általános következtetéseket nem lehet levonni, hiszen míg egyeseket kevésbé érint, más gyerekeknél komoly problémákat tud okozni a túlzásba vitt videójáték-használat. A téma mentén leggyakrabban felmerülő kérdés a függőség és az abból fakadó, különböző devianciák.
Míg sok európai országban komolyan veszik a jelenséget, és több figyelmet fordítanak a kezelésre, addig a szakember szerint az országban valahogy elsikkadnak a probléma orvoslására kialakított stratégiák. Mint mondta, a teljes addiktológia területén nagy a szakemberhiány, Bukarest kivételével nem is lehet hasonló kezelést igénybe venni.
Fotó: Pixabay
Elmondta, hogy a gyermekek esetében a valós cél hiánya jelentősen befolyásolja a függőség kialakulásának veszélyét. „Azoknál a gyerekeknél, akik sportolnak vagy játszanak valamilyen hangszeren, az elérendő cél nagyon is valós. Ha egy gyereknek az élete csak a játékprogramokra korlátozódik, és kizárólag az lesz a célja, hogy egy bizonyos játékszintet elérjen, az nem valós, hanem egy virtuális cél” – húzta alá a pszichológus.
A virtuális világban eltöltött időnek, az ott zajló tevékenységnek ugyanakkor hatása van a valós életre is. Fazakas Ildikó kiemelte, hogy elsorvadhatnak például kommunikációs készségek, hiszen akkor sem beszélhetünk annak igazi, élő jellegéről, ha a játékot egyszerre többen játsszák a számítógépen. A videójátékok sajátossága ugyanakkor, hogy egyidejűleg különböző életkorú felhasználók léphetnek be, amely során a gyermek könnyen tanulhat olyan kifejezéseket, amelyek nem az életkorának megfelelőek.
Hozzátette, ha a szülő nem ellenőrzi rendszeresen gyermekét, a játékban használt, vulgáris kifejezések miatt a kommunikációs stílus nagyon elfajulhat. Éppen ezért azt tanácsolta, hogy a szülői felügyeletnek a gyermek által böngészett virtuális tartalmakra is ki kell terjednie, hiszen a világhálón szintén nagy valószínűséggel találkozik az életkorát meghaladó információkkal.
Amikor pszichológus segítségével visszapörgetik az életeseményeket, kiderül, hogy az agresszivitás és a különböző magatartásbeli zavarok rendszerint egy hosszabb folyamat eredményeként jelentkeznek. A gyermekek körében oly népszerű lövöldözős játékokat vizsgálva a kriminálpszichológusok és a játékelmélettel foglalkozó szakemberek arra a következtetésre jutottak, hogy ezek mind az agresszivitással, szélsőséges esetekben pedig mind a gyilkosságokkal összefüggésbe hozhatók.
Fotó: Pixabay
Végeztek már kutatásokat, amelyekből kiderült, hogy egyes serdülőgyilkosságot elkövető fiatalok esetében lekövethető az ilyen jellegű videójátékok használata.
Egyes kutatók úgy találják, hogy a videójátékok nagy része az erőszakos cselekedetet jutalmazza, az agressziót pedig mint problémakezelési megoldást mutatja be. Emellett csökkenti az empátiát és érzéketlenít. Más kutatók ezzel szemben úgy tartják, hogy ezek segítik a gyermeket a feszültséglevezetésben.
Bár egyértelmű megállapodás nem született a kérdés kapcsán, Fazakas Ildikó úgy véli, a mérleg nyelve inkább az első szempont fele billen, a videójátékok pedig később, a felnőttkorban alkalmazott problémakezelési módszereket is befolyásolhatják – nem feltétlenül pozitív irányba.
A túlzásba vitt internethasználat és a videójátékok káros hatása a szakember szerint bizonyos jelekből könnyen felismerhető, ebben van kiemelt szerepe nem csak a szülőknek, hanem a pedagógusoknak és az osztályfőnöknek is. Egy beszélgetés során ugyanis sok minden kiderül: a megváltozott szókincsből, a viselkedésből, a hirtelen bekövetkező, megjelenésbeli változás alapján és az iskolai eredmények romlásából ki lehet következtetni, hogy mekkora is a baj.
Az iskolapszichológus ugyanakkor kiemelte, hogy a gyermeknek el kell érnie egy bizonyos érzelmi és értelmi intelligenciaszintet ahhoz, hogy szét tudja választani a játékot a valóságtól. Ahhoz, hogy megfelelően kezelje az online játékok virtuális világát, be kell töltenie legalább a 15–16 éves kort.
Éppen ezért a szülő és gyermek közti bizalmas beszélgetésnek óriási szerepe van. Mint mondta, 10–12 éves korban, amikor a gyermek még valamelyest hallgat a szülőre és nyitott a vele való beszélgetésre, érdemes megvitatni a játék mentén felmerülő kérdéseket és szabályokat.
„Az eltiltás nem megoldás, hiszen az rombolja a szülő-gyermek viszonyt. Egyes kutatások arról számolnak be, hogy ha az adott információs rendszerben jártas szülő együtt játszik a gyermekével, jobban kontrollálhatja a nézési időt. Ezáltal kevesebb lesz a konfliktus, és jobb lesz a családi légkör is. Érdemes tehát megtalálni a középutat” – vázolta az iskolapszichológus.
A felnőtteknek tartott, tájékoztató előadásain a szakember azt javasolja, hogy legyenek jártasak a gyerekek által kedvelt videójátékokban és internetes tartalmakban. Az a szülő ugyanis, akinek nincs tapasztalata, kevésbé hitelesen beszél majd a káros hatásokról. Fontosnak tartotta egyúttal kiemelni, hogy a szülőknek egyet kell érteniük a szabályozásban, illetve mintát kell szolgáltatniuk a gyerekük számára.
– tette hozzá. Ha fogékony rá a gyerek, a szakember javasolja, a szülők készítsenek listát arról, milyen hasznos tevékenységekkel töltheti a gyerek a videójátékozásra szánt időt, érdemes átbeszélni azok hosszú távú hatását.
Fazakas Ildikó arra is kitért, hogy azok számára, akik kevésbé jártasak a témában, ma már rengeteg oktatóvideó, kisfilm, cikk és könyv elérhető az interneten, ami segíthet a szülőknek úgy megközelíteni a kérdéskört, hogy az a gyermek számára is érthető és érdekes legyen. Példaként a Sólymos Ákos által írt Frici, Fülöp és a hackerek című gyerekkönyvet hozta fel. Említést tett ugyanakkor az úgynevezett. „control parental” címszó alatt elérhető szűrőprogramokról is, amelyekkel részletekbe menően követhetőek a gyerekek által böngészett oldalak és a különböző platformokon töltött idő.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
Nem mindennapi látvány fogadta azt, aki szombaton Nagyszeben történelmi belvárosában járt, ugyanis egy helikopter körözött a város felett, miközben zenészek adtak elő műveket a földön. Az akció a filharmónia épületének korszerűsítéséhez kapcsolódott.
A hollandiai Assen bírósága 3 év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélte a holland Drents Múzeumból tavaly januárban ellopott dák aranykincsek tolvajait – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Aradon mintegy 150 tömegközlekedési eszközön egy kattintással elérhető a megyei könyvtár digitális változata, így több ezer olvasmány közül válogathat az utazóközönség.
Rendőrségi ellenőrzés során vaddisznóhúst találtak abban az autóban, amelyben Nicolae Deme, az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS) igazgatója is utazott – erősítette meg az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!