
Fotó: Pixabay.com
A politikai korrektség (PC) mozgalma az európaitól nagyon eltérő és távoli, amerikai kulturális környezetből nőtte ki magát, ezért van az, hogy sokak számára nehéz vele azonosulni – hangzott el azon az online beszélgetésen, amelyen magyarországi nyelvész és politológus járta körül többek között a PC kettős megítélését, a „verbális higiénia” társadalmi jelentőségét.
2021. január 11., 10:212021. január 11., 10:21
A nyelvhasználat és a politika kölcsönhatásáról, a „verbális higiénia” társadalmi jelentőségéről, a szólásszabadság határairól és a politikai korrektség (PC) kettős megítéléséről szóló, online vitaestet rendezett a magyarországi Eötvös Csoport. A felmerülő témákat és álláspontokat Barát Erzsébet nyelvész, a Szegedi Tudományegyetem oktatója és Pál Gábor politológus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának oktatója elemezte.
Leszűkítve a magyar közbeszéd kereteire, a szakemberek így határozták meg a politikai korrektséget: kisebbségi csoportokkal szemben sértő, kirekesztő, sztereotípiákat alkalmazó megnyilvánulások mellőzése, kiküszöbölése. A gyűlöletbeszéd ellentéte, azaz inkluzív megnevezések használata. Arra a kérdésre, hogy miért osztja meg ennyire a magyar közvéleményt a politikai korrektség, Pál Gábor a jelenség amerikai eredetét hozta fel magyarázatként. Elmondása szerint a PC-mozgalom egy,
Mint elhangzott, negatív megítélése ellenére a PC mégis olyan fogalom, jelenség, amivel szükséges foglalkozni. Jelentősége annak tudható be, hogy a beszéd, főként a nyilvános megszólalások társadalmi és politikai következményeket vonnak maguk után. A nyelv nemcsak leírja, hanem alakítja is valóságot, például a különböző társadalmi csoportok identitását és annak széles körű megítélését. Ilyen értelemben tehát a politikai korrektség elvei az egyenlő közéleti viszonyok kialakítására törekszenek.
Barát Erzsébet felhívta a figyelmet arra, hogy
A nyelvész kitért olyan sajátos esetekre is, amikor nem számít stigmatizálásnak vagy diszkriminációnak adott kifejezések használata. Példaként az ironizálást és a szó szerinti idézést hozta fel. Természetesen arról is szó esett, hogy miért lehet akár ideológiai terrorként is értelmezni a politikai korrektséget. Pál Gábor elmondása szerint ez akkor történik meg, ha a fogalmat tévesen a cenzúrával azonosítjuk. A politológus verbális higiéniaként definiálta a politikai korrektséget, ami a verbális agresszió, a „szavakkal történő verés” elkerülését jelenti, és civilizáltabb kommunikációt eredményez.
A vitaest alatt többször felmerült a kérdés, hogy a politikai korrektség paraméterei korlátozzák-e a szólásszabadságot, a szabad véleménynyilvánítást. A szakértők a PC-t egyfajta önszabályozásként határozták meg, ami azt javasolja az embereknek, hogy mielőtt „beszólnának”, bántó megjegyzéseket tennének egy személyre vagy társadalmi csoportra, gondolkodjanak el azon, hogy egyáltalán érdemes-e megszólalniuk. Többek közt arra a konklúzióra jutottak,
A beszélgetés résztvevői szerint sokaknak magával a „politikai korrektség” kifejezéssel van problémájuk, nem magával a fogalom jelentésével. A szó a mások iránt érzett és kimutatott empátiát, illetve tiszteletet jelenti, ami az emberek alapvető egymáshoz való viszonyulási módja kellene hogy legyen. „Az egyenlő bánásmód pedig mindenkinek jár nemzetiségtől, rassztól, nemtől, ideológiai meggyőződéstől függetlenül” – hangzott el a beszélgetésen.
Joldes Xénia
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
szóljon hozzá!