Neolitikus mindennapok az Alpokban

Fotó: Krónika

Az alpesi gleccserek olvadása bepillantást enged az egykor a magas hegyek között élő neolitikus emberek életébe – derült ki a régészek és klimatológusok nemrég rendezett berni konferenciáján, ahol az éghajlatváltozással kapcsolatos szempontokra is felhívták a figyelmet. Mindenki ismeri az 1991-ben felfedezett Ötzi történetét: a jégbe fagyott embert 3000 méter tengerszint feletti magasságban találták meg, i. e. 3300 körül élhetett, ez felveti azt a kérdést is, hogy az Alpokban talán több ember élt, mint eddig gondolták.

Gazda Árpád

2008. szeptember 29., 00:002008. szeptember 29., 00:00

A 2756 méter magasságban fekvő, svájci Schnidejoch-gleccsernél talált leletek csak megerősítik ezt a feltételezést.
2003-ban egy svájci pár egy darab fára lett figyelmes, ami felkeltette az érdeklődésüket. A gondos vizsgálat és a radiokarbonos kormeghatározás során kiderült, hogy egy nyírfaháncsból készült tegezről van szó, amelyet i. e. 3000 körül készítettek.

Cipődarab, nadrágfoszlány
„Az Alpokból származó leletek igen ritkák. Ez azonban még különlegesebb. A világon sehol sem találtak ehhez hasonló tegezt” – mondja Albert Hafner, Bern kanton vezető régésze. A felfedezést először titokban tartották, mert attól féltek, hogy a kincsvadászok elözönlik a gleccser környékét. A régészek azonban további kutatásba kezdtek, és egyre több tárgyra bukkantak. Íjakat, tegezt és nyilakat találtak, és meglepetésükre rengeteg szerves anyag került elő: bőr, cipődarab, nadrágfoszlány. A leletek egy része az i. e. 4500 körüli időkből származik, vagyis idősebb, mint Ötzi. Más tárgyak is előkerültek a bronzkorból, a római korból és a korai középkorból. A leletek azért érdekesek, mert olyan korszakból származnak, amelyben a klimatológusok szerint a Föld Naphoz viszonyított pályájának változásai miatt a Föld éghajlata különösen meleg volt.

A római pénzérme
„A Schnidejoch-gleccser azon helyek közé tartozik, amelyek érzékenyen reagálnak a rövid távú éghajlatváltozásokra és hőmérséklet-ingadozásokra. Ha még több radiokarbonos adatunk lesz, az utóbbi 7000 évre vonatkozóan pontos képet rajzolhatunk a gleccserek rövid távú változásairól” – magyarázza Martin Grosjean, a Berni Egyetem klimatológusa. A gleccsernél talált római pénzérme azt bizonyítja, hogy a rómaiak ezt az utat használták, hogy átkeljenek az Alpokon az északi kolóniák felé. Érdekes módon a Föld leghidegebb korszaka egybeesik a Római Birodalom hanyatlásával. Az éghajlatváltozás hozzájárult a Római Birodalom bukásához? „Ez kissé erőltetett. Annyit tudunk, hogy az éghajlat többször is változott; régen a Föld Nap körüli pályája okozta a változásokat, most az üvegházhatás” – mondja a klimatológus.

Forrás: [origo]