
Fotó: A szerző felvétele
2009. december 14., 10:252009. december 14., 10:25
A kolozsvári Albatrosz galambtenyésztő egyesület nagykárolyi fiókja először szervezett kiállítást a partiumi kisvárosban. Pop Zoltán egyesületi elnök lapunk kérdésére elmondta, nagykárolyi és tasnádi tenyésztők tartoznak hozzájuk, és azért csatlakoztak a kolozsvári klubhoz, mert így nemzetközi versenyekre is kijuthatnak.
„Fontos, nemzetközi megmérettetésekre csak egy Európai Unióban elismert, kiemelkedő fórumokon jegyzett képviselő-testülettel lehet és érdemes versenyezni” – részletezi a galambászok vezetője. A határ menti kisváros kultúrházának két termében 420 galambot, 16 nyulat, 16 tyúkcsaládot, néhány pulykát és kacsát állítottak ki.
„A 30 fajta, többnyire díjnyertes galamb között olyan is akad, amelynek értéke meghaladja a 100 eurót – ezért éjjelente ketten őrizték a ketreceket” – mutatta be a kiállítás darabjait Radu Brisc tasnádi tenyésztő. A bemutatott 3 nyúlfajta közül a német óriások átlagosan 7,5 kilót nyomtak, ám a díjnyertes több mint 10 kilós volt. „Közös összefogással rendeztük meg ezt a kiállítást, amelyre hazai, magyarországi és felvidéki tenyésztők neveztek be. Nemrég Kassán vettünk részt az európai kiállításon, ahol 19 ország versenyzői 295 fajta galambot mutattak be.
| Székelyudvarhelyen rendezte meg első postagalamb-kiállítását a hétvégén az Udvarhelyszéki Postagalambászok Egyesülete, az Ifiházban tartott galambmustrán a székelykeresztúri, szovátai, segesvári, medgyesi és baróti sportegyesületek tenyésztői is bemutatták az idei versenyévad legeredményesebb galambjait. Rajtuk kívül még két, a sportágban közismertségnek örvendő németországi postagalamb-tenyésztő is részt vett, sőt árverésre bocsátotta díjnyertes madarai egy részét. „Bár nálunk még nincs olyan nagy hagyománya a postagalambászatnak, mint Nyugaton, szeretnénk mi is felzárkózni a nyugati színvonalhoz. Hans Hirn és Menne Tochter galambjaihoz kiállításunkon féláron juthatott hozzá az érdeklődő” – nyilatkozta a Krónikának Jakab Attila, az udvarhelyszéki postagalambászok egyesületének elnöke. A szakmai kiállítás egyúttal a nagyközönségnek is szólt, hiszen az udvarhelyi egyesület 2006-os újraalakulásakor célul tűzte ki a galambsport népszerűsítését, valamint új tagok bevonását. Ez sikerült is, hiszen az utóbbi három évben megduplázódott a szervezet létszáma, amelynek jelenleg hatvan aktív tagja van. A kiállítás keretében megtartották az éves díjkiosztót is. Csáki Emese |
Több dicséretet is kapott a klubunk és ez jó eredménynek számít, tekintve, hogy mindenki hobbiszinten űzi a tenyésztést. Nálunk ugyanis még nem lehet megélni ebből” – tette hozzá Brisc, aki szerint nagyon sokba kerülnek a védőoltások és állatorvosi engedélyek, ezek nélkül egyetlen állat sem állítható ki. Az egyik tenyésztő a kihalófélben lévő szatmári babos galambot szeretné megismertetni a közönséggel, elhozni a versenyekre.
„Ezt a fajtát már csak kevesen, leginkább idős tenyésztők tartják, ám az egyik fiatalabb tagunknak köszönhetően újra bekerülhet a körforgásba ez a helyi jellegzetesség” – fogalmazott a tasnádi galambtenyésztő. A péntek déltől vasárnap délutánig tartó verseny záróakkordjaként a szlovákiai elnökletű zsűri okleveleket és serlegeket osztott ki a legeredményesebb kisállattenyésztőknek. Az állatokat több mint 100 helyi lakos tekintette meg – a gyerekek meg is simogathatták a kiállított kedvenceket.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.