Hirdetés

Nem ragadtak a múltban, csak hagyományt őriznek: kürtszó jelzi a pontos időt Nagylakon

A nagylaki szlovák evangélikus templom tornyából fújják a pontos idő •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A nagylaki szlovák evangélikus templom tornyából fújják a pontos idő

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást, és az emberek büszkék rá, hogy egyedülálló módon jelzik náluk az idő múlását.

Pataky Lehel Zsolt

2024. november 19., 14:012024. november 19., 14:01

Hajdanán a toronyban szolgálatot teljesítőnek jeleznie kellett, ha ellenség érkezett, vagy ha tűz ütött ki. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése előtti években kezdték el az időt is jelezni a kürttel, és ezt a szokást vezették be ismét két évtizeddel ezelőtt, és baj esetén ma is félreverik a harangokat.

Idézet
Kitűzzük a fekete zászlót abba az irányba, amerre tűz van. Például, ha a négyes körzetben ütött ki a tűz, akkor négyszer megkondítjuk a nagy harangot, majd négyszer a kisebbeket, és ezt megismételjük három-négy alkalommal. Természetesen, csak miután értesítettük a tűzoltókat” – magyarázta a toronyban szolgálatot teljesítő „őrszem”, Stefan Cervenak.

Hárman dolgoznak napi 12 vagy 24 órás váltásban. Hajnali négykor kezdenek, és éjfélkor fújnak takarodót. A magaslati munkahelyre 169 lépcsőfokot megmászva, a harangok közt átbújva jutnak fel. Cervenak úr családi hagyományt folytat, hiszen az egyik nagybátyja is kürtösként állt alkalmazásban az evangélikus egyházközségnél. Munkaeszközei azok a kürtök, amelyeket régen is használtak.

Hirdetés
Nagylaki látkép az evangélikus templom tornyából •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Nagylaki látkép az evangélikus templom tornyából

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Idézet
Egész órákban annyiszor fújunk minden irányban a nagy kürttel, ahány órát jelzünk. A kisebb kürt vékonyabb hangú, azt minden negyedórában egyszer, félórában kétszer, háromnegyed óránként háromszor fújjuk meg” – avatott be a „szakma” rejtelmeibe.

Nem mindegy, hogyan szólal meg a kürt: az első fújásnak hosszabbnak kell lennie, mint a közbeesőknek, az utolsót pedig az elsőnél is jobban elnyújtják.

Stefan Cervenak munka közben •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Stefan Cervenak munka közben

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A kommunista diktatúra végén szüntették meg a nagylakiak mindennapjaihoz tartozó szokást, és csak 2004-ben, Vasile Ciceac akkor hivatalba lépő polgármester kezdeményezésére elevenítették fel. A helyhatóság fizette és fizeti azóta is az alkalmazottakat.

Idézet
A szlovák evangélikus-lutheránus egyházközséggel közösen döntöttünk ennek a hagyománynak a felélesztéséről, mert büszkék vagyunk erre a szokásra, ami egyedülálló Romániában, és talán egész Európában”

– mondta a korábbi elöljáró, aki máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.

A nagylaki városháza •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A nagylaki városháza

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Több mint 200 évvel ezelőtt telepedtek le itt a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván).

A híres nagylaki szalámi és a szlovák gőzgaluska mellett a helyiek büszkék erre a szokásra is.

„Nagyon szép, hogy újra bevezették ezt. Hosszú évekig működött, emlékszem, amikor gyerek voltam, hajnali négykor erre ébredtek az emberek, amikor mentek a mezőre dolgozni” – mesélte egy korosabb járókelő, bizonyos Carol Gross.

Középiskolai szintű képzést is nyújt a Jozef Fregor Tajovsky szlovák tannyelvű iskola •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

Középiskolai szintű képzést is nyújt a Jozef Fregor Tajovsky szlovák tannyelvű iskola

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Varga István mezőgazdasági vállalkozó, a maroknyi magyarság egyi ismert tagja elmondta: nemzetiségtől függetlenül a helyiek közül

senki nem érzi úgy, hogy a gyökerekhez való visszatérés miatt megállt volna az idő Nagylakon.

Ellenkezőleg, a hagyományok ápolásában, a régi szokások felelevenítésében látják a kisvárosi közösség megmaradásának a zálogát.

A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének székháza Nagylakon •  Fotó: Pataky Lehel Zsolt Galéria

A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének székháza Nagylakon

Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. január 15., csütörtök

Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze

Új korszak kezdődik a NÉKED történetében: Sodor a szél címmel megjelent csütörtökön a gyergyószentmiklósi zenekar első nagylemeze. Már látható a dalhoz készült videóklip is, amely vizuálisan is tovább mélyíti az album világát.

Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze
Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze
2026. január 15., csütörtök

Megjelent a NÉKED zenekar első nagylemeze

Hirdetés
2026. január 14., szerda

Megúsztuk a rekorddöntést: „csak” a harmadik legmelegebb év volt a tavalyi a feljegyzések kezdete óta

A feljegyzések kezdete óta 2025 volt a harmadik legmelegebb év globálisan, mindössze 0,01 Celsius-fokkal volt hűvösebb, mint 2023, és 0,13 Celsius fokkal volt hűvösebb, mint az eddig legmelegebb év, 2024.

Megúsztuk a rekorddöntést: „csak” a harmadik legmelegebb év volt a tavalyi a feljegyzések kezdete óta
2026. január 14., szerda

Havas fészekben álldogáló gólyák, üresnek tűnő etetők – mit tehetünk a madarakért télen?

A januári hidegben sokan aggódnak a hóban álldogáló gólyákért, de a szakértők szerint nincs szükség beavatkozásra: egyes példányok könnyebben átvészelik a telet, mint az afrikai vándorlást. A hideg a többi madárnak is kihívás. Így segíthetünk rajtuk.

Havas fészekben álldogáló gólyák, üresnek tűnő etetők – mit tehetünk a madarakért télen?
2026. január 13., kedd

Futárszolgálatok iránti bizalmat kihasználó, új típusú telefonos csalás terjed

Egy újabb típusú csalás terjed Romániában, és egyre többen esnek áldozatául: a csalók a futárszolgálatok iránti bizalmat használják ki.

Futárszolgálatok iránti bizalmat kihasználó, új típusú telefonos csalás terjed
Hirdetés
2026. január 12., hétfő

Szexmunkásokat foglalkoztató román bűnözőket fogtak el a román és a brit hatságok

Embercsempészet és szexuális szolgáltatásokra való kényszerítés vádjával román bűnözői hálózat tagjait fogták el a román és a brit hatságok, az együttműködés négy ember előállításához, valamint számos luxusautó és ingatlan lefoglalásához vezetett.

Szexmunkásokat foglalkoztató román bűnözőket fogtak el a román és a brit hatságok
2026. január 11., vasárnap

Megrongált autók egy TikTok‑kihívás miatt

A Mehedinți megyei rendőrség azonosított egy 16 éves fiatalt, aki két, az utcán parkoló autót rongált meg Szörényváron (Drobeta-Turnu Severin), miután részt vett egy TikTok‑kihívásban.

Megrongált autók egy TikTok‑kihívás miatt
2026. január 11., vasárnap

Közel kéttucat szarvasmarha alatt szakadt be egy tó jege

Huszonhárom tehén zuhant egy befagyott tóba vasárnap a Suceava megyei Pocoleni településen, miután a jég beszakadt alattuk. A kimentésükhöz összetett beavatkozásra volt szükség – közölte a Suceava megyei katasztrófavédelmi felügyelőség (ISU).

Közel kéttucat szarvasmarha alatt szakadt be egy tó jege
Hirdetés
2026. január 11., vasárnap

Édesburgonya: az édes a sóssal találkozik. Nem csak köret, de „főszereplő” is lehet

Bár névrokona a krumplinak, a nálunk is egyre több helyen kapható, Dél-Amerikából származó, de szerte a világon közkedvelt és elterjedt édesburgonya ízbeli, tápértékbeli és kulturális szempontból is nagyban különbözik a „pityókától”.

Édesburgonya: az édes a sóssal találkozik. Nem csak köret, de „főszereplő” is lehet
2026. január 10., szombat

Elérte a Déli-sarkot is a petrozsényi alpinista

Adrian Ahrițculesei román hegymászó január 9-én sikeresen eljutott a Déli-sarkra – közölte szombaton a sportoló menedzsere. Néhány nappal korábban megmászta az Antarktisz legmagasabb csúcsát, a 4892 méteres méteres Vinson-csúcsot is.

Elérte a Déli-sarkot is a petrozsényi alpinista
2026. január 10., szombat

Kendama-őrület Romániában is: több mint fajáték – sport, közösség és nemzetközi siker

A videojátékok és képernyők uralta korban meglepő módon évek óta egy hagyományos, fa ügyességi játék hódít a gyerekek, kamaszok körében.

Kendama-őrület Romániában is: több mint fajáték – sport, közösség és nemzetközi siker
Hirdetés
Hirdetés