A nagylaki szlovák evangélikus templom tornyából fújják a pontos idő
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást, és az emberek büszkék rá, hogy egyedülálló módon jelzik náluk az idő múlását.
2024. november 19., 14:012024. november 19., 14:01
Hajdanán a toronyban szolgálatot teljesítőnek jeleznie kellett, ha ellenség érkezett, vagy ha tűz ütött ki. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése előtti években kezdték el az időt is jelezni a kürttel, és ezt a szokást vezették be ismét két évtizeddel ezelőtt, és baj esetén ma is félreverik a harangokat.
Hárman dolgoznak napi 12 vagy 24 órás váltásban. Hajnali négykor kezdenek, és éjfélkor fújnak takarodót. A magaslati munkahelyre 169 lépcsőfokot megmászva, a harangok közt átbújva jutnak fel. Cervenak úr családi hagyományt folytat, hiszen az egyik nagybátyja is kürtösként állt alkalmazásban az evangélikus egyházközségnél. Munkaeszközei azok a kürtök, amelyeket régen is használtak.
Nagylaki látkép az evangélikus templom tornyából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem mindegy, hogyan szólal meg a kürt: az első fújásnak hosszabbnak kell lennie, mint a közbeesőknek, az utolsót pedig az elsőnél is jobban elnyújtják.
Stefan Cervenak munka közben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kommunista diktatúra végén szüntették meg a nagylakiak mindennapjaihoz tartozó szokást, és csak 2004-ben, Vasile Ciceac akkor hivatalba lépő polgármester kezdeményezésére elevenítették fel. A helyhatóság fizette és fizeti azóta is az alkalmazottakat.
– mondta a korábbi elöljáró, aki máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.
A nagylaki városháza
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint 200 évvel ezelőtt telepedtek le itt a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván).
A híres nagylaki szalámi és a szlovák gőzgaluska mellett a helyiek büszkék erre a szokásra is.
„Nagyon szép, hogy újra bevezették ezt. Hosszú évekig működött, emlékszem, amikor gyerek voltam, hajnali négykor erre ébredtek az emberek, amikor mentek a mezőre dolgozni” – mesélte egy korosabb járókelő, bizonyos Carol Gross.
Középiskolai szintű képzést is nyújt a Jozef Fregor Tajovsky szlovák tannyelvű iskola
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Varga István mezőgazdasági vállalkozó, a maroknyi magyarság egyi ismert tagja elmondta: nemzetiségtől függetlenül a helyiek közül
Ellenkezőleg, a hagyományok ápolásában, a régi szokások felelevenítésében látják a kisvárosi közösség megmaradásának a zálogát.
A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének székháza Nagylakon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!