A nagylaki szlovák evangélikus templom tornyából fújják a pontos idő
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást, és az emberek büszkék rá, hogy egyedülálló módon jelzik náluk az idő múlását.
2024. november 19., 14:012024. november 19., 14:01
Hajdanán a toronyban szolgálatot teljesítőnek jeleznie kellett, ha ellenség érkezett, vagy ha tűz ütött ki. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése előtti években kezdték el az időt is jelezni a kürttel, és ezt a szokást vezették be ismét két évtizeddel ezelőtt, és baj esetén ma is félreverik a harangokat.
Hárman dolgoznak napi 12 vagy 24 órás váltásban. Hajnali négykor kezdenek, és éjfélkor fújnak takarodót. A magaslati munkahelyre 169 lépcsőfokot megmászva, a harangok közt átbújva jutnak fel. Cervenak úr családi hagyományt folytat, hiszen az egyik nagybátyja is kürtösként állt alkalmazásban az evangélikus egyházközségnél. Munkaeszközei azok a kürtök, amelyeket régen is használtak.
Nagylaki látkép az evangélikus templom tornyából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem mindegy, hogyan szólal meg a kürt: az első fújásnak hosszabbnak kell lennie, mint a közbeesőknek, az utolsót pedig az elsőnél is jobban elnyújtják.
Stefan Cervenak munka közben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kommunista diktatúra végén szüntették meg a nagylakiak mindennapjaihoz tartozó szokást, és csak 2004-ben, Vasile Ciceac akkor hivatalba lépő polgármester kezdeményezésére elevenítették fel. A helyhatóság fizette és fizeti azóta is az alkalmazottakat.
– mondta a korábbi elöljáró, aki máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.
A nagylaki városháza
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint 200 évvel ezelőtt telepedtek le itt a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván).
A híres nagylaki szalámi és a szlovák gőzgaluska mellett a helyiek büszkék erre a szokásra is.
„Nagyon szép, hogy újra bevezették ezt. Hosszú évekig működött, emlékszem, amikor gyerek voltam, hajnali négykor erre ébredtek az emberek, amikor mentek a mezőre dolgozni” – mesélte egy korosabb járókelő, bizonyos Carol Gross.
Középiskolai szintű képzést is nyújt a Jozef Fregor Tajovsky szlovák tannyelvű iskola
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Varga István mezőgazdasági vállalkozó, a maroknyi magyarság egyi ismert tagja elmondta: nemzetiségtől függetlenül a helyiek közül
Ellenkezőleg, a hagyományok ápolásában, a régi szokások felelevenítésében látják a kisvárosi közösség megmaradásának a zálogát.
A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének székháza Nagylakon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.
Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!