A nagylaki szlovák evangélikus templom tornyából fújják a pontos idő
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást, és az emberek büszkék rá, hogy egyedülálló módon jelzik náluk az idő múlását.
2024. november 19., 14:012024. november 19., 14:01
Hajdanán a toronyban szolgálatot teljesítőnek jeleznie kellett, ha ellenség érkezett, vagy ha tűz ütött ki. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése előtti években kezdték el az időt is jelezni a kürttel, és ezt a szokást vezették be ismét két évtizeddel ezelőtt, és baj esetén ma is félreverik a harangokat.
Hárman dolgoznak napi 12 vagy 24 órás váltásban. Hajnali négykor kezdenek, és éjfélkor fújnak takarodót. A magaslati munkahelyre 169 lépcsőfokot megmászva, a harangok közt átbújva jutnak fel. Cervenak úr családi hagyományt folytat, hiszen az egyik nagybátyja is kürtösként állt alkalmazásban az evangélikus egyházközségnél. Munkaeszközei azok a kürtök, amelyeket régen is használtak.
Nagylaki látkép az evangélikus templom tornyából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem mindegy, hogyan szólal meg a kürt: az első fújásnak hosszabbnak kell lennie, mint a közbeesőknek, az utolsót pedig az elsőnél is jobban elnyújtják.
Stefan Cervenak munka közben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kommunista diktatúra végén szüntették meg a nagylakiak mindennapjaihoz tartozó szokást, és csak 2004-ben, Vasile Ciceac akkor hivatalba lépő polgármester kezdeményezésére elevenítették fel. A helyhatóság fizette és fizeti azóta is az alkalmazottakat.
– mondta a korábbi elöljáró, aki máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.
A nagylaki városháza
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint 200 évvel ezelőtt telepedtek le itt a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván).
A híres nagylaki szalámi és a szlovák gőzgaluska mellett a helyiek büszkék erre a szokásra is.
„Nagyon szép, hogy újra bevezették ezt. Hosszú évekig működött, emlékszem, amikor gyerek voltam, hajnali négykor erre ébredtek az emberek, amikor mentek a mezőre dolgozni” – mesélte egy korosabb járókelő, bizonyos Carol Gross.
Középiskolai szintű képzést is nyújt a Jozef Fregor Tajovsky szlovák tannyelvű iskola
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Varga István mezőgazdasági vállalkozó, a maroknyi magyarság egyi ismert tagja elmondta: nemzetiségtől függetlenül a helyiek közül
Ellenkezőleg, a hagyományok ápolásában, a régi szokások felelevenítésében látják a kisvárosi közösség megmaradásának a zálogát.
A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének székháza Nagylakon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!