A nagylaki szlovák evangélikus templom tornyából fújják a pontos idő
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Közel kétszáz éves hagyomány tartja magát még mindig az Arad megyei Nagylakon. Az evangélikus templom tornyában minden negyedórában megfújják a kürtöt, az ősi módon jelezve a pontos időt. Néhány évtizednyi szünet vezették be ismét ezt a szokást, és az emberek büszkék rá, hogy egyedülálló módon jelzik náluk az idő múlását.
2024. november 19., 14:012024. november 19., 14:01
Hajdanán a toronyban szolgálatot teljesítőnek jeleznie kellett, ha ellenség érkezett, vagy ha tűz ütött ki. Az 1848-as magyar forradalom és szabadságharc kitörése előtti években kezdték el az időt is jelezni a kürttel, és ezt a szokást vezették be ismét két évtizeddel ezelőtt, és baj esetén ma is félreverik a harangokat.
Hárman dolgoznak napi 12 vagy 24 órás váltásban. Hajnali négykor kezdenek, és éjfélkor fújnak takarodót. A magaslati munkahelyre 169 lépcsőfokot megmászva, a harangok közt átbújva jutnak fel. Cervenak úr családi hagyományt folytat, hiszen az egyik nagybátyja is kürtösként állt alkalmazásban az evangélikus egyházközségnél. Munkaeszközei azok a kürtök, amelyeket régen is használtak.
Nagylaki látkép az evangélikus templom tornyából
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Nem mindegy, hogyan szólal meg a kürt: az első fújásnak hosszabbnak kell lennie, mint a közbeesőknek, az utolsót pedig az elsőnél is jobban elnyújtják.
Stefan Cervenak munka közben
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
A kommunista diktatúra végén szüntették meg a nagylakiak mindennapjaihoz tartozó szokást, és csak 2004-ben, Vasile Ciceac akkor hivatalba lépő polgármester kezdeményezésére elevenítették fel. A helyhatóság fizette és fizeti azóta is az alkalmazottakat.
– mondta a korábbi elöljáró, aki máramarosi cipszerként (a Visó-völgyében letelepedett szepességi szászok népcsoportja) került a magyar határ menti Nagylakra, és a helyi szlovák és magyar kisebbség nyelvét is elsajátította.
A nagylaki városháza
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Több mint 200 évvel ezelőtt telepedtek le itt a szlovákok, és ma is a nagylaki számít a legnagyobb szlovák közösségnek Romániában. A 2022-ben lebonyolított (de a 2021-es adatokat tükröző) népszámlálás szerint 6713 állandó lakosa van a trianoni békediktátummal kettévágott Nagylak Romániához került részének, közülük 2457-en (36 százalék) vallották magukat szlováknak (magyar nemzetiségűt 117-et tartanak nyilván).
A híres nagylaki szalámi és a szlovák gőzgaluska mellett a helyiek büszkék erre a szokásra is.
„Nagyon szép, hogy újra bevezették ezt. Hosszú évekig működött, emlékszem, amikor gyerek voltam, hajnali négykor erre ébredtek az emberek, amikor mentek a mezőre dolgozni” – mesélte egy korosabb járókelő, bizonyos Carol Gross.
Középiskolai szintű képzést is nyújt a Jozef Fregor Tajovsky szlovák tannyelvű iskola
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Varga István mezőgazdasági vállalkozó, a maroknyi magyarság egyi ismert tagja elmondta: nemzetiségtől függetlenül a helyiek közül
Ellenkezőleg, a hagyományok ápolásában, a régi szokások felelevenítésében látják a kisvárosi közösség megmaradásának a zálogát.
A Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetségének székháza Nagylakon
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!