Fotó: Rostás Szabolcs
Az Erdélyi-szigethegység klímájának és tájhasználatának 1500 évet felölelő történetét vizsgálva arra jutottak a kutatók, hogy az erdőirtásokat és a pásztorkodás intenzitását nem a klímaváltozás határozta meg, hanem a térségben zajló társadalmi és gazdasági folyamatok.
2021. július 19., 18:182021. július 19., 18:18
Jakab Gusztáv, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem kutatója és kollégái az Environmental Archaeology szaklapban közölték eredményeiket – közölte a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem hétfőn az MTI-vel. „Rendkívül népszerű a kutatók körében a múltban bekövetkezett természeti, társadalmi és gazdasági változások mögött klimatikus okokat keresni, gondoljunk csak a kis jégkorszak kiterjedt hatásaira a 17. században. Kutatásaink arra hívják fel a figyelmet, hogy ez nem törvényszerű.
Ez a várható globális klímaváltozás kihívásait figyelembe véve fontos üzenetet hordoz számunkra is” – jegyezte meg Jakab Gusztáv egyetemi docens, a MATE Környezettudományi Intézet Vízgazdálkodási és Klímaadaptációs Tanszékének oktatója, a cikk első szerzője.
Kutatásaik alapján a havasi területek használata akkor vált különösen intenzívvé, amikor a helyi hatalmi és egyházi központok és uradalmak megerősödtek, az építkezési szokások megváltozása miatt megnőtt a faanyag iránti igény, majd egy havasi gazdálkodáshoz alkalmazkodott népcsoport is megjelent a térségben. „A havasi területek erőforrásainak kiaknázását tehát a középkorban és a kora-újkorban sokkal inkább a változó igények és a gazdasági tevékenység szervezettsége határozta meg, mintsem a klímaváltozás” – írják.
A közlemény szerint a cikk átfogó értékelést nyújt a középkori Erdély gazdasági, társadalmi és természetföldrajzi változásairól, olyan témákat érintve, mint a Bolgár Birodalom erdélyi terjeszkedése a 9. században, a magyar államalapítás hatásai a természeti környezetre vagy a románság erdélyi terjeszkedésének háttere. Mint írják, Jakab Gusztáv 2016 óta tagja annak a Benkő Elek által vezetett nemzetközi kutatócsoportnak, melynek célja a Kárpát-medence középkori környezettörténetének interdiszciplináris módszerekkel történő feltárása. A kutatócsoportban régészek, történészek, geológusok és biológusok dolgoznak együtt, az elemzések pedig történeti dokumentumok, valamint a lápok tőzegrétegeiben megőrzött információk, például pollenszemek és mohamaradványok együttes értékelésén alapulnak. A kutatócsoport ezek segítségével egyidejűleg képes vizsgálni a tájhasználati változásokat okozó környezeti és társadalmi tényezőket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!