2009. május 06., 11:212009. május 06., 11:21
Az Oradea – Nagyvárad – Grosswardein: La Belle Epoque sorozat montázsain a századforduló és a két világháború közötti időszak polgári miliője elevenedik meg. Valószínűleg fényképésznek pózoló, az alkalomhoz illően kiöltöztetett kislányok néznek ki az egyik képből, mellettük korabeli villamos és autó siklik, fiákerek várnak utasra, s mindezt a Bémer tér épületei fogják keretbe. Egy másik képeslapon macska nyújtózik lustán a Fő és a Szaniszló utca sarkán magasodó szecessziós bérházak tövében, míg a sorozat egy harmadik darabján a színház homlokzatáról pillanthatunk le a tér alkonyi zsongására.
A képeslapok koncepciója, ahogyan a háromkerekű kocsin való forgalmazás ötlete is egy fiatalember, Adrian Samoilă agyából pattant ki. Mint meggyőződéses lokálpatrióta, a helyi egyetem vizuális művészetek karán diplomázott. Adrian Samoilă felismerte, hogy a jelenlegi nagyváradiak többsége csak lakója és nem polgára a városnak, érzelmileg ugyanis nem kötődik hozzá. Ezen telepes mentalitás ellen szeretett volna tenni a maga szerény eszközeivel, a képeslapok megalkotásával.
“Ha valaki a hetvenes években beköltözött Nagyváradra, mondjuk a Pojnár-palotába, az számára csak lakóhelyet jelentett, nem tudja igazán megbecsülni. Ez a polgári érzület hiányának egyik alapvető oka. Azon gondolkodtam, hogyan hozhatnék létre érzelmi kapcsolatot a váradiak és a város között. Ezért próbáltam meg történeteket beleszőni a városképekbe. A képeslapjaim látásmódja álomszerű, mindegyik a múlt egy darabkáját örökíti meg” – nyilatkozta Adrian Samoilă, aki egy fajta retromarketingnek tekinti a képeslapoknak a váradiak öntudatára gyakorolt hatását.
Az ötlet sikeresnek bizonyult, amit a képeslapok kelendő volta bizonyít. A nagyváradi tematikájú sorozatok mintegy háromnegyed részét helyiek vásárolják, mondja az ötletgazda. Elmondása szerint járt egy lakásban, ahol legnagyobb meglepetésére a saját késlapjait szobadíszként, az asztalt takaró makramén felsorakoztatva látta viszont.
A nagyváradi sorozatot más erdélyi városokat – Nagyszebent, Segesvárt, Brassót, Szászmedgyest – bemutató képeslapok követték. A lapok stílusa, technikája roppant változatos. Az egyik segesvári sorozatban az óváros épületeit megörökítő aktuális fotók vannak összevágva középkori öltözetet, fegyverzetet viselő alakok képeivel. Más, szintén szász hagyományokkal rendelkező városoknak szentelt sorozatok darabjai a középkori metszeteket, grafikákat idéző stílusban készültek.
Előbbieket főleg hazaiak, utóbbiakat inkább külföldi turisták vásárolják, részletezi Adrian Samoilă. Az első váradi képeslapokhoz hasonló stílusú, korabeli városi tájképek és közeli emberábrázolások montírozásán alapul az Epistole de Bucureşti (Bukaresti levelek) című sorozat. A Tradiţie Vie – Şapte din Transilvania (Élő hagyomány – Hét Erdélyből) sorozat keretében kiadott képeslapok a hagyományos, falusi életet örökítik meg, látszólag banális, de bensőséges hangulatú, emberközeli életképek révén. Ezen sorozatok intim hangulatát hatásosan emeli ki a képeslapok monokróm kidolgozása.
A képeslapoknak országszerte nagy sikerük van, mondja büszkén Adrian Samoilă. A tavalyi segesvári középkori fesztiválon az emberek sorba álltak értük, bár nem olcsóak, mind a 150 sorozat elkelt. Az ifjú vállalkozó szerint a jelen világban uralkodó állapotok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy az érdeklődés a képeslapjai iránt.
“Nyomorúságos időket élünk, az emberek szívesen menekülnek a múltba, azok a régi szép idők, mondogatják” – véli Adrian Samoilă. Immár négy vederomobil járja az erdélyi városok utcáit, szinte nincs olyan hagyományőrző fesztivál, rangos művelődési rendezvény ahová meg ne hívnák őket, de terjesztik a képeslapokat ajándékboltok is, valamint megrendelhetők az Interneten, a www.bornintransylvania.ro honlapról.
“Kérdezték, hogy nem áll szándékomban moldvai témájú képeslapokat is kiadni, de az igazság az, hogy nem érdekel. A következő tervem egy a Székelyföldet bemutató sorozat, melyet Lakatos Attila nagyváradi régésszel közösen fogunk elkészíteni” – nyilatkozta Adrian Samoilă, hozzátéve, hogy ez mentes lesz azon vizuális sztereotípiáktól melyekkel általában a Székelyföldet megjelenítik. Másik, kissé még távlati terve, az eddig kiadottakhoz hasonló jellegű, néhány határmenti magyarországi várost, Debrecent, Gyulát bemutató képeslapsorozat elkészítése.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.