2009. május 06., 11:212009. május 06., 11:21
Az Oradea – Nagyvárad – Grosswardein: La Belle Epoque sorozat montázsain a századforduló és a két világháború közötti időszak polgári miliője elevenedik meg. Valószínűleg fényképésznek pózoló, az alkalomhoz illően kiöltöztetett kislányok néznek ki az egyik képből, mellettük korabeli villamos és autó siklik, fiákerek várnak utasra, s mindezt a Bémer tér épületei fogják keretbe. Egy másik képeslapon macska nyújtózik lustán a Fő és a Szaniszló utca sarkán magasodó szecessziós bérházak tövében, míg a sorozat egy harmadik darabján a színház homlokzatáról pillanthatunk le a tér alkonyi zsongására.
A képeslapok koncepciója, ahogyan a háromkerekű kocsin való forgalmazás ötlete is egy fiatalember, Adrian Samoilă agyából pattant ki. Mint meggyőződéses lokálpatrióta, a helyi egyetem vizuális művészetek karán diplomázott. Adrian Samoilă felismerte, hogy a jelenlegi nagyváradiak többsége csak lakója és nem polgára a városnak, érzelmileg ugyanis nem kötődik hozzá. Ezen telepes mentalitás ellen szeretett volna tenni a maga szerény eszközeivel, a képeslapok megalkotásával.
“Ha valaki a hetvenes években beköltözött Nagyváradra, mondjuk a Pojnár-palotába, az számára csak lakóhelyet jelentett, nem tudja igazán megbecsülni. Ez a polgári érzület hiányának egyik alapvető oka. Azon gondolkodtam, hogyan hozhatnék létre érzelmi kapcsolatot a váradiak és a város között. Ezért próbáltam meg történeteket beleszőni a városképekbe. A képeslapjaim látásmódja álomszerű, mindegyik a múlt egy darabkáját örökíti meg” – nyilatkozta Adrian Samoilă, aki egy fajta retromarketingnek tekinti a képeslapoknak a váradiak öntudatára gyakorolt hatását.
Az ötlet sikeresnek bizonyult, amit a képeslapok kelendő volta bizonyít. A nagyváradi tematikájú sorozatok mintegy háromnegyed részét helyiek vásárolják, mondja az ötletgazda. Elmondása szerint járt egy lakásban, ahol legnagyobb meglepetésére a saját késlapjait szobadíszként, az asztalt takaró makramén felsorakoztatva látta viszont.
A nagyváradi sorozatot más erdélyi városokat – Nagyszebent, Segesvárt, Brassót, Szászmedgyest – bemutató képeslapok követték. A lapok stílusa, technikája roppant változatos. Az egyik segesvári sorozatban az óváros épületeit megörökítő aktuális fotók vannak összevágva középkori öltözetet, fegyverzetet viselő alakok képeivel. Más, szintén szász hagyományokkal rendelkező városoknak szentelt sorozatok darabjai a középkori metszeteket, grafikákat idéző stílusban készültek.
Előbbieket főleg hazaiak, utóbbiakat inkább külföldi turisták vásárolják, részletezi Adrian Samoilă. Az első váradi képeslapokhoz hasonló stílusú, korabeli városi tájképek és közeli emberábrázolások montírozásán alapul az Epistole de Bucureşti (Bukaresti levelek) című sorozat. A Tradiţie Vie – Şapte din Transilvania (Élő hagyomány – Hét Erdélyből) sorozat keretében kiadott képeslapok a hagyományos, falusi életet örökítik meg, látszólag banális, de bensőséges hangulatú, emberközeli életképek révén. Ezen sorozatok intim hangulatát hatásosan emeli ki a képeslapok monokróm kidolgozása.
A képeslapoknak országszerte nagy sikerük van, mondja büszkén Adrian Samoilă. A tavalyi segesvári középkori fesztiválon az emberek sorba álltak értük, bár nem olcsóak, mind a 150 sorozat elkelt. Az ifjú vállalkozó szerint a jelen világban uralkodó állapotok is hozzájárulnak ahhoz, hogy nagy az érdeklődés a képeslapjai iránt.
“Nyomorúságos időket élünk, az emberek szívesen menekülnek a múltba, azok a régi szép idők, mondogatják” – véli Adrian Samoilă. Immár négy vederomobil járja az erdélyi városok utcáit, szinte nincs olyan hagyományőrző fesztivál, rangos művelődési rendezvény ahová meg ne hívnák őket, de terjesztik a képeslapokat ajándékboltok is, valamint megrendelhetők az Interneten, a www.bornintransylvania.ro honlapról.
“Kérdezték, hogy nem áll szándékomban moldvai témájú képeslapokat is kiadni, de az igazság az, hogy nem érdekel. A következő tervem egy a Székelyföldet bemutató sorozat, melyet Lakatos Attila nagyváradi régésszel közösen fogunk elkészíteni” – nyilatkozta Adrian Samoilă, hozzátéve, hogy ez mentes lesz azon vizuális sztereotípiáktól melyekkel általában a Székelyföldet megjelenítik. Másik, kissé még távlati terve, az eddig kiadottakhoz hasonló jellegű, néhány határmenti magyarországi várost, Debrecent, Gyulát bemutató képeslapsorozat elkészítése.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.