
Fotó: A szerző felvétele
2010. január 21., 08:572010. január 21., 08:57
Az eseményre közel kéttucatnyi idős asszony érkezett fonni- meg tekernivalójával, illetve egyéb kézimunkájával, de a Veress Iskola régi tornatermébe érkezett néhány érdeklődő fiatal is.
„A fonóban kaptam az első csókot” – vallja be az élménybe még most is belepirulva az egyik nagymamakorú néni, aki elmeséli, hogy bizony akkoriban a csalafinta legények egy gyapjúfonal segítségével „kiverték” a lány kezéből az orsót, hogy csókot „lophassanak”. A hagyomány szerint ugyanis csók járt annak a legénynek, aki felvette a földről a lány elejtett orsóját. A jelenlévők azonban nem csak ezt a régi szokást elevenítették fel, hanem Hunyadi Irén tanítónő kérdésére válaszolva elmesélték azt is, hogy a fonóknak milyen társadalmi jelentősége volt egy-egy közösség életében. Kiderült, háromféle fonóba hívták a téli időszakban a rokonokat, szomszédokat, barátokat – annak függvényében, hogy ki hívta össze őket.
„Fonót” bárki összehívhatott, akinek fonnivaló kendere, lenje, gyapjúja akadt a ház körül – a munkáért cserébe egy jó vacsorával kellett megvendégelnie a segítőket. „Fonókalákát” a fiatalasszonyok, menyecskék rendeztek, hogy az idősebb, tapasztaltabb asszonyok segítsenek a fonalfonásban. A „lopófonót” kimondottan a férjhez menő lányok szülei rendeztek, ide rendszerint muzsikusokat is hívtak, hogy a munka végeztével legyen, aki húzza a talpalávalót. A „lopó” név pedig nemcsak onnan ered, hogy ezeken a fonókon szabadott, sőt illett csókot lopni a lányoktól, hanem onnan is, hogy sok esetben az élelmes legények összelopkodták a szomszédságban őrizetlenül hagyott „fonnivalót”, hogy legyen, amiből szaporítani az eladósorban lévő lány kelengyéjét.
S ha már a kelengyéről esett szó, a gyergyóalfalvi hagyományos fonókaláka résztvevői azt is elmesélték, hogy hajdanában egy lánynak két ágyat, egy ruhásszekrényt, egy „kasztent”, egy asztalt és két széket, illetve két szalmazsákot, két-két derekaljat, paplant és párnát illett férjhez vinni az egyéb „apróságok” mellett. A kelengyéről hozománylevelet, vagyis „permafóriumot” készítettek a menyasszony és vőlegény szüleinek, illetve a keresztszülőknek.
A hozománylevelet azért írták meg, hogy ha netán elválik a fiatal pár, maradjon nyoma annak, mivel gazdagította a közös háztartást a menyecske. A kelengyét szekerekkel vitték a lányos háztól a vőlegény portájára a menyegző hetén és „módos” menyasszonynak számított az, akinek hét szekérrel vitték a kelengyéjét. A kedd esti fonóban az is kiderült, hogy régen sokszor megtörtént, hogy a hét szekérre felpakolt holmit, az éj leple alatt visszahordták a lány szüleihez – elvégre az sem volt mellékes, mit beszél a „falu szája” a férjhez menő lány családjáról.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.