Azok a tehetséges gyerekek, akik versenyeken nyernek, azért teszik ezt, mert sokat fektetnek beléjük magánúton
Fotó: Barabás Ákos
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Population Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában. Ami nem egy tudományos alapú kutatás, viszont a funkcionális analfabetizmus mértéke és a PISA-tesztek eredményei alátámasztják a sereghajtó pozíciót. Ha bárki úgy gondolja, a kognitív képességek terén többet tud a romániai átlagnál, vagy csak kíváncsi arra, „hányas az IQ-ja”, cikkünk segítségével elérheti, kitöltheti a rangsor alapjául szolgáló IQ-tesztet.
2025. december 22., 17:452025. december 22., 17:45
2025. december 23., 23:372025. december 23., 23:37
Egy friss nemzetközi összehasonlító lista szerint Románia 2025-re vonatkozóan az európai országok között a legalacsonyabb átlagos IQ-tesztértéket mutatja. A World Population Review által közölt rangsor szerint
miközben több nyugat- és dél-európai állam – például Spanyolország (102 pont), Franciaország és Olaszország (101 pont) – 100 feletti átlagot mutat.
A lista középmezőnyében található Magyarország 99,5 ponttal, néhány tizeddel megelőzve a román eredményt és közel a német és észt átlaghoz. A globális élmezőnyt az ázsiai országok vezetik: olyan szereplők, mint
A hozzánk közelebb található Oroszország és Örményország 103 pontot ért el, az első európai állam Spanyolország 102 ponttal. A lista végén afrikai országok találhatók.
Az IQ-tesztek eredményei alapján készített európai rangsor
Fotó: ChatGPT
Az adatok első olvasatra azt sugallhatják, hogy Románia jelentősen elmarad régiós és európai „sorstársaitól” a kognitív teljesítmény tekintetében. Ugyanakkor a végső következtetések levonása előtt tudni kell, hogy
A World Population Review nem tudományos kutatás, hanem statisztikai adatokat gyűjtő és összevető portál. A rangsor nem premier kutatási adatokat közöl, hanem olyan online és platform szintű IQ-tesztadatokat aggregál, amelyeket különböző forrásokból gyűjt.
A honlap maga is megjegyzi, hogy a nemzeti átlag-IQ-mérések körül komoly szakmai viták zajlanak, mert az IQ-tesztek kulturális és oktatási különbségek hatására torzulhatnak, és nem feltétlenül tükrözik pontosan egy teljes ország populációjának képességeit. Ezen túlmenően a tesztek inkább a logikai, problémamegoldó és numerikus készségeket mérik, és nem fednek le minden kognitív területet.
A World Population Review országonkénti átlag-IQ-rangsora a 2024-ben szervezett International IQ Test adataira épül, amelyet egy nemzetközi online IQ-felmérésként valósítottak meg.
Az International IQ Test egy online elérhető, ingyenes teszt, amely logikai és mintafelismerő feladatokra épül, és célja, hogy a tesztet kitöltők kognitív képességeit – különösen az absztrakt logikai és problémamegoldó készséget – egységes mérőskálán értékelje. A tesztet elsősorban Raven-féle progresszív mátrixokhoz hasonló feladatokkal tették nemzetközileg alkalmazhatóvá, így nyelvi vagy kulturális különbségek hatását próbálták minimalizálni.
A felmérés célja nem egy tudományos kutatás volt, hanem hogy nagy mintán gyűjtsenek adatokat egy egységes internetes IQ-feladatsor segítségével, amelyből statisztikailag átlagokat lehet számolni országokra lebontva. Fontos kiemelni, hogy bár ez a hatalmas mintaszám egyfajta összehasonlítási alapot ad, nem helyettesíti a reprezentatív, pszichometriailag validált, tudományosan standardizált IQ-méréseket, amelyeket például klinikai tesztek vagy országos mintavétel alapján végeznek.
A teszt kitöltése átlagosan 20–30 percet vesz igénybe, és minden résztvevő azonos tesztet kap. Ha Ön is kitöltené, itt elérhető.
A PISA-mérés célja a 15 éves tanulók készségeinek és képességeinek vizsgálata
Fotó: Freepik
A fenntartásokkal együtt a World Population Review rangsorában megjelenő különbségek – például a kelet-ázsiai országok kiemelkedő pontszámai – összhangban vannak azzal a globális tendenciával, hogy bizonyos régiókban más, standardizált teljesítménymutatók is jobb eredményeket jeleznek. Az oktatás és tanulási eredmények szélesebb körben elfogadott és ellenőrzött mérőszámai – például a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) PISA-mérése – szintén jelzik Románia relatív lemaradását.
A PISA-mérés (Programme for International Student Assessment, azaz a nemzetközi tanulói teljesítménymérés programja) célja a 15 éves tanulók készségeinek és képességeinek vizsgálata: mennyire tudják a gyakorlatban alkalmazni tudásukat.
A szövegértés és matematikai készségek tekintetében a romániai 15 éves diákok teljesítménye az OECD-átlaghoz képest alacsonyabb, miközben számos európai ország (beleértve Magyarországot is) jobb pontszámokat ért el. Ezek a PISA-eredmények hosszabb távon is romániai oktatási kihívásokra utalnak, különösen az alapvető készségek fejlesztése terén.
Szintén beszédes adat a funkcionális analfabetizmus kérdése, annak rendkívül magas aránya Romániában. A funkcionális analfabetizmus azt jelenti, hogy egy személy ugyan képes olvasni és írni, de nem rendelkezik azokkal a készségekkel, amelyekkel hatékonyan tudna eligazodni a mindennapi szöveges információkban.
ami az oktatási rendszer strukturális problémáira világít rá. A felnőttek körében is jelentős azok aránya, akik nehézségekkel küzdenek a szövegértésben, ami nemcsak a munkaerőpiaci esélyeket, hanem a társadalmi részvételt is befolyásolja.
IQ-teszt: Románia jelentősen elmarad régiós és európai „sorstársaitól” a kognitív teljesítmény tekintetében
Fotó: Haáz Vince
A World Population Review rangsorát bemutató Gândul román hírportál megszólaltatott a témában egy pszichoterapeutát is. Aida Ivan elmagyarázta a 2025-ös romániai oktatási rendszer és agyunk kreativitása közötti összefüggést. A szakértő úgy véli, hogy a kíváncsiság és a teljesítményre való törekvés ösztönzésének fontos tényezője a gyermekek gyermekkori játékokban és komplex tevékenységekben való képzése.
„Először is, az oktatási rendszer nagyon gyenge, ugyanazokon az elveken alapul, mint 100 évvel ezelőtt, azaz a kritikus gondolkodás és a kreativitás helyett a memorizálásra. A színvonal nagyon alacsony.
Másrészt a szülőknek hiányosak a közösségi média használatával kapcsolatos ismereteik. Nagyon kevés szülő érti, hogy ez mennyire veszélyes és milyen káros hatással van az agyra” – ismertette a szakember.
A diákok funkcionális analfabetizmusának fő oka a pedagógusok felkészületlensége – jelentette ki Daniel David oktatási miniszter egy szerdán közzétett podcastban.
A szövegértést és az elvont gondolkodást is mérik a PISA-teszten, amelyen Románia rendszerint átlag alatt teljesít. A hazai magyar diákok eredményei viszont régi mítoszt döntöttek meg, és idén ismét külön reprezentatív almintán mérik fel őket.
Marcel Ciolacu miniszterelnök bejelentette a pénteki kormányülésen, hogy a 2024-es költségvetésben minden idők eddigi legnagyobb összegét különítik el oktatásra. Arra kérte Ligia Deca tanügyminisztert, hogy dolgozzon ki teljesítménykritériumokat.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!