Néptáncelőadásokat is láthattak az elmúlt években azok, akik ellátogattak a zsibói magyar közösség rendezvényeire
Fotó: Wesselényi Társaság archívuma
Magyar kulturális napokat tartanak Zsibón, ahol a szervezők a város híres szülöttének, Wesselényi Miklósnak „Numquam retro” – Soha meg nem hátrálni – mondását követve igyekeznek összefogni a helyi magyarságot. A háromnapos esemény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok. A rendezvény jelentőségéről és a zsibói magyarság mindennapi kihívásairól Csató Sándor, a Wesselényi Társaság elnöke, valamint Sárközi Pál városgazda beszélt a Krónikának.
2025. október 01., 19:112025. október 01., 19:11
Kilencedik alkalommal szervezik meg a Zsibói Magyar Napokat, amely lassan egy évtizede az egyik legfontosabb találkozási ponttá vált a Wesselényi városában élő és onnan elszármazott magyarság számára. Az október 3–5. közt tartandó Szilágy megyei rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem
Arról, hogy miként indult a kezdeményezés, hogyan változott az évek során, és miért tölt be hiánypótló szerepet ma is a zsibói magyar közösség számára, Csató Sándorral, a szervező Wesselényi Társaság elnökével, illetve Sárközi Pál városgazdával beszélgettünk.
Csató Sándor főszervező, pedagógus a Krónikának felidézte, a Zsibói Magyar Napok gondolata a kétezres évek végén született meg, amikor a Wesselényi Társaság új elnöksége elhatározta, hogy a környékbeli magyar településekhez, Szilágysomlyóhoz, Zilahhoz és Szilágycsehhez hasonlóan a zsibói magyarság számára is szükség lenne egy nagyobb, minden korosztályt megszólító eseményre.
Bár három nap alatt nem lehet bepótolni mindazt, ami az év során elmarad, mégis fontos, hogy ez a rendezvény teljes egészében a kultúráé legyen – fejtette ki a főszervező.
Március 15-én is megemlékeznek az 1848-as szabadságharc és forradalom eseményeiről a szórványtelepülésnek számító Zsibón
Fotó: Wesselényi Társaság archívuma
Hozzátette, a háromnapos esemény idei kiadásának minden napján más jellegű eseményekkel várják a közönséget: színház, tudományos előadások, gyerekfoglalkozások, kiállítások és közös megemlékezések is szerepelnek a programban.
Arra a kérdésre, hogy az elmúlt évek tapasztalata szerint milyen az érdeklődés a rendezvény iránt, és mennyire sikerül megszólítani a zsibói magyarságot, a főszervező elmondta:
„Bár a fiatalok száma az elmúlt években jelentősen csökkent, az itt maradt családok aktívan bekapcsolódnak a programokba. A rendezvény nem csupán kulturális eseményként, hanem igazi közösségi találkozóként is fontos a zsibóiak számára” – hangsúlyozta Csató Sándor.
A Wesselényi Társaság ápolja a város legnagyobb szülöttének emlékét, célja Wesselényi Miklós szellemi örökségének megismertetése a nagyközönséggel
Fotó: Wesselényi Társaság archívuma
A főszervező arról is beszélt, hogy a magyar napok keretében megünneplik a Wesselényi Társaság fennállásának 25. évfordulóját is. A 2000 decemberében alakult társaság fontosnak tartja a város nagy szülötte, Wesselényi Miklós emlékének ápolását, örökségének megismertetését a nagyközönséggel.
– fogalmazott a társaság elnöke. Rámutatott, Wesselényi alakja azért lehet példa a mai napig, mert egyszerre testesítette meg a jó gazda, a közéleti ember és a kultúra támogatója szerepét. Ő volt az, aki elsőként óvodát létesített a környéken, és mindig odafigyelt a körülötte élő emberek jólétére. Hozzátette, ezért is törekednek arra, hogy a magyar napok tudományos és kulturális programjai teret adjanak a Wesselényi család örökségének népszerűsítéséhez. Mint mondta, idén emléklapokat is átadnak azoknak a pedagógusoknak, támogatóknak, akik az évek során hozzájárultak a közösség fennmaradásához és gyarapodásához.
Sárközi Pál városgazda, RMDSZ-es városi tanácsos a Krónikának hangsúlyozta, a szórványlét miatt Zsibón a magyar identitás megőrzése és a kulturális élet megszervezése különösen nagy kihívást jelent, ugyanakkor a helyiek számára mindennél fontosabb. Mint mondta, a 9700 lélekszámú városban
Rámutatott, a magyar nyelvű oktatás Zsibón rendkívül szűkös keretek között működik. Az óvodában és az általános iskola első nyolc osztályában van lehetőség magyarul tanulni. Az óvodában 2009 óta működik hosszabbított program, ami sok szülőt ösztönzött arra, hogy magyar csoportba írassa gyermekét.
magyar nyelvű középiskola soha nem működött a Wesselényiek városában. „Régebben, amikor még nagyobb volt a gyereklétszám, sokan Zilahon, Szamosújváron vagy Kolozsváron folytatták tanulmányaikat. Jelenleg a magyar tagozat az állami román iskolával közösen, a helyi technológiai líceum keretében működik, így a közelmúltban történt tanügyi átszervezések sem érintették a működését” – fejtette ki.
A tájegység népi hagyományait is megismertetik a közönséggel
Fotó: Wesselényi Társaság archívuma
Mint fogalmazott, az iskola mellett a zsibói magyar közösség civil életének két meghatározó szervezete a Wesselényi Társaság és az RMDSZ helyi szervezete. E két szervezet vállalja a kulturális és közösségi programok megszervezését, valamint a magyar identitás ápolását.
A rendszeres rendezvények közé tartoznak a városnapok, valamint a történelmi megemlékezések, például március 15-én és október 6-án. „Korábban a közösségi élet színesebb volt: rendszeresen tartottak szüreti bálokat, batyus bálokat és farsangi mulatságokat, ám ezek mára visszaszorultak. Ennek ellenére a szervezők egy-egy nagyobb eseményre még mindig 100–120 főt képesek összegyűjteni, ami a helyi magyar közösség méretéhez képest figyelemre méltó” – mondta a városgazda. Hozzátette, a magyar közösség rendezvényein sok román nemzetiségű zsibói is részt vesz, akik sok esetben családi kötelékek révén kapcsolódnak a magyar közösséghez, előfordult már az is, hogy egy eseményen a közönség soraiban több román anyanyelvű volt jelen, mint magyar.
Zsibón a magyar tagozat kis létszámmal működik a román tannyelvű iskolában
Fotó: Wesselényi Társaság archívuma
Sárközi Pál városgazda rámutatott, a zsibói magyar közösség számára a legnagyobb problémát a fiatalok elvándorlása jelenti. A településen kevés a munkalehetőség a jól képzett, diplomás fiatalok számára, ezért tanulmányaik végeztével kevesen térnek vissza szülővárosukba. Az elvándorlás fő iránya Nyugat-Európa: különösen Anglia és a skandináv országok vonzzák a munkát kereső fiatalokat. Mint mondta, a szakmunkások számára Zsibón és környékén is van lehetőség elhelyezkedni, főként a helyi ipari parkban, ahol a fa-, a fém- és a könnyűipar biztosít munkahelyeket.
– fejtette ki a városgazda. Megjegyezte, az önkormányzat is próbál lépéseket tenni a helyzet javítására: nemrégiben például lakásprogramot indított fiatal szakemberek számára, amelynek keretében 38 új lakást adtak át. Emellett tervben van egy új kórház építése is, amely nemcsak az egészségügyi ellátást javítaná, hanem új munkahelyeket is teremthetne a térségben.
Fotó: Bede Laura
A városgazda arról is beszélt, hogy a település turizmusának és kulturális életének fellendülését szolgálná a környék legpatinásabb műemlékének, a Wesselényi-kastélynak a felújítása, amelynek sorsa az elmúlt években számos fordulatot vett.
„Ezt követően a Szilágy Megyei Tanács és a Manevi Zrt., egy magyarországi érdekeltségű cég, jogvitába keveredett a tulajdonjog tisztázása kapcsán. Az első fokú bírói döntés a megyei tanácsnak adott igazat, azonban a Manevi Zrt. fellebbezett, így az ügy jelenleg is jogi eljárás alatt áll, és a végső döntés még nem ismert” – magyarázta a városgazda. Hozzátette, a rendkívül romos állapotban lévő kastélyon az elmúlt években csak állagmegőrzési munkálatokat végeztek, a tetőszerkezet és a környező terület rendbetétele megtörtént, részben a tulajdonosok, részben a Manevi Zrt. közreműködésével, de teljes körű felújításra eddig nem került sor.
Az Erdély legszebb barokk kastélyaként számontartott Wesselényi-kastély felújítása még várat magára
Fotó: Rostás Szabolcs
A kellemesen meleg időt és a húsvéti munkaszüneti napokat kihasználva a zsibói botanikus kert felfedezését tűztük ki célul. Sikerrel járva megannyi növényfajjal ismerkedhettünk meg, sőt még teknősöket, őzeket, szarvasokat is megcsodálhattunk.
A rendezvény nemcsak a gasztronómiáról vagy a szükségletek kielégítéséről szólt, hanem a hagyomány folytatásáról, az őszi befőzés szokásának tovább éltetéséről.
Állagmegőrzési munkálatokat végeznek a gyulafehérvári Szent Mihály-székesegyház északi tornyán és felső tetőszerkezetén, a munkálatokat a román Nemzeti Örökségvédelmi Intézet és a Főegyházmegye finanszírozza.
Több mint ezer marosvásárhelyi lakos írta alá azt a petíciót, amelyben arra kérik a hatóságokat, hogy az Azomureș számára kiadandó új integrált környezetvédelmi engedélybe szigorú feltételeket foglaljanak bele – tájékoztattak szerdán a kezdeményezők.
Egyedülálló kezdeményezés indult Brassóban: ingyenesen kapnak fogkrémet és egészségügyi betétet a diákok – jelentette be a határozattervezetet a város polgármestere.
152 év után először szerelték le kedden a vajdahunyadi vár Buzogány-tornyán álló, Hunyadi János ábrázoló szobrot – jelentette be a dél-erdélyi város önkormányzata.
Méhész és apiterapeuta házaspárhoz látogattunk el az aranyosszéki Kövenden. Gazdaszemmel című videós riportsorozatunk újabb részében annak jártunk utána, hogyan gyógyítanak a méhek és a méhészeti termékek.
A Srí Lankáról érkezett vendégmunkások is anyanyelvükön hallgathatnak misét a temesvári római katolikus székesegyházban – erről beszélt Pál József Csaba temesvári püspök a templomba látogató Nicușor Dan államfőnek.
Az RMDSZ-frakció javaslatára díszpolgári címet adományozott kedden a Kolozs Megyei Tanács Ráduly-Zörgő Éva logopédusnak, iskolapszichológusnak, sportvezetőnek, egyetemi oktatónak, olimpikon gerelyhajítónak.
Az eredetileg 2024 áprilisára tervezett befejezéshez képest már másfél év eltelt, és az Arad megyei kisváros önkormányzata továbbra sem tudja megmondani, mikorra készülhet el a beruházás.
Függő sétányt alakítanak ki a Resicabánya központja felett átívelő egykori ipari drótkötélpályából. Az egykori ipari létesítmény több mint 700 méter hosszú, gyalogosoknak és kerékpárosoknak szánt sétálóutcává alakul át a város fölött 30 méteren.
szóljon hozzá!