Hirdetés

Zsibói Magyar Napok: Wesselényi szellemi örökségét viszik tovább, „soha nem hátrálnak meg” a zsibói magyarok

Zsibó

Néptáncelőadásokat is láthattak az elmúlt években azok, akik ellátogattak a zsibói magyar közösség rendezvényeire

Fotó: Wesselényi Társaság archívuma

Magyar kulturális napokat tartanak Zsibón, ahol a szervezők a város híres szülöttének, Wesselényi Miklósnak „Numquam retro” – Soha meg nem hátrálni – mondását követve igyekeznek összefogni a helyi magyarságot. A háromnapos esemény nem csupán szórakozást kínál, hanem közösségépítő, kulturális élményt nyújt egy olyan szórványtelepülésen, ahol ritkák a magyar nyelvű programok. A rendezvény jelentőségéről és a zsibói magyarság mindennapi kihívásairól Csató Sándor, a Wesselényi Társaság elnöke, valamint Sárközi Pál városgazda beszélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2025. október 01., 19:112025. október 01., 19:11

Kilencedik alkalommal szervezik meg a Zsibói Magyar Napokat, amely lassan egy évtizede az egyik legfontosabb találkozási ponttá vált a Wesselényi városában élő és onnan elszármazott magyarság számára. Az október 3–5. közt tartandó Szilágy megyei rendezvény nem csupán szórakozást kínál, hanem

hiánypótló kulturális eseményként is szolgál egy olyan közösségben, ahol kevés lehetőség nyílik a magyar nyelvű programokon való részvételre.

Hirdetés

Arról, hogy miként indult a kezdeményezés, hogyan változott az évek során, és miért tölt be hiánypótló szerepet ma is a zsibói magyar közösség számára, Csató Sándorral, a szervező Wesselényi Társaság elnökével, illetve Sárközi Pál városgazdával beszélgettünk.

Csató Sándor főszervező, pedagógus a Krónikának felidézte, a Zsibói Magyar Napok gondolata a kétezres évek végén született meg, amikor a Wesselényi Társaság új elnöksége elhatározta, hogy a környékbeli magyar településekhez, Szilágysomlyóhoz, Zilahhoz és Szilágycsehhez hasonlóan a zsibói magyarság számára is szükség lenne egy nagyobb, minden korosztályt megszólító eseményre.

Idézet
„Zsibón alig van kulturális élet, szórványban élünk, a legközelebbi nagyobb település több mint húsz kilométerre található. Ez a helyzet az iskolákon is meglátszik – nincs utánpótlás, egyre kevesebb a magyar osztályba járó gyermek.

Bár három nap alatt nem lehet bepótolni mindazt, ami az év során elmarad, mégis fontos, hogy ez a rendezvény teljes egészében a kultúráé legyen – fejtette ki a főszervező.

Zsibó Galéria

Március 15-én is megemlékeznek az 1848-as szabadságharc és forradalom eseményeiről a szórványtelepülésnek számító Zsibón

Fotó: Wesselényi Társaság archívuma

Színvonalas programokkal várják a közönséget Wesselényi városában

Hozzátette, a háromnapos esemény idei kiadásának minden napján más jellegű eseményekkel várják a közönséget: színház, tudományos előadások, gyerekfoglalkozások, kiállítások és közös megemlékezések is szerepelnek a programban.

  • Pénteken a gyerekeké a főszerep: kézműves foglalkozások, origami és rajzolás várja a legkisebbeket.
  • Szombat délelőtt a tudomány és a helytörténet kap hangsúlyt: a tudományos értekezlet idei témája a Wesselényi család öröksége, az eseményen Czégényi Dóra és Szabó Árpád Töhötöm néprajkutató, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem néprajz tanszékének oktatója tart előadást, új megvilágításba helyezve a város múltját és nagyjainak szerepét.
  • Szombat délután filmvetítésre kerül sor, a Magyarországon és Erdélyben is nagy sikernek örvendő, Hogyan tudnék élni nélküled? című alkotást láthatja a közönség. A kulturális programot méltóságteljes koszorúzások követik a Wesselényi-szobornál és az 1848-as emlékműnél, tisztelegve a város és a nemzet nagyjai előtt.
  • Vasárnap a színházé a főszerep: a nagyváradi Szigligeti Színház társulata mutatja be a Kaktuszvirág című darabot. Az idei év egyik kiemelkedő újdonsága a fényképkiállítás, amely egy vihar következtében megrongálódott zsibói templom felújítását mutatja be.

Arra a kérdésre, hogy az elmúlt évek tapasztalata szerint milyen az érdeklődés a rendezvény iránt, és mennyire sikerül megszólítani a zsibói magyarságot, a főszervező elmondta:

a Zsibói Magyar Napokra rendszerint 180–200 résztvevő látogat el, ami a helyi közösség létszámához képest kimagasló számnak tekinthető.

„Bár a fiatalok száma az elmúlt években jelentősen csökkent, az itt maradt családok aktívan bekapcsolódnak a programokba. A rendezvény nem csupán kulturális eseményként, hanem igazi közösségi találkozóként is fontos a zsibóiak számára” – hangsúlyozta Csató Sándor.

Zsibó Galéria

A Wesselényi Társaság ápolja a város legnagyobb szülöttének emlékét, célja Wesselényi Miklós szellemi örökségének megismertetése a nagyközönséggel

Fotó: Wesselényi Társaság archívuma

A város kulturális életének építőit is díjazzák Zsibón

A főszervező arról is beszélt, hogy a magyar napok keretében megünneplik a Wesselényi Társaság fennállásának 25. évfordulóját is. A 2000 decemberében alakult társaság fontosnak tartja a város nagy szülötte, Wesselényi Miklós emlékének ápolását, örökségének megismertetését a nagyközönséggel.

Idézet
„A zsibói Wesselényi Társaság mottóként tekint arra a híres mondására, hogy „Numquam retro” – vagyis „Soha meg nem hátrálni”. Ez a gondolat vezeti a szervezők munkáját, és egyben iránytűként szolgál a közösség számára is

– fogalmazott a társaság elnöke. Rámutatott, Wesselényi alakja azért lehet példa a mai napig, mert egyszerre testesítette meg a jó gazda, a közéleti ember és a kultúra támogatója szerepét. Ő volt az, aki elsőként óvodát létesített a környéken, és mindig odafigyelt a körülötte élő emberek jólétére. Hozzátette, ezért is törekednek arra, hogy a magyar napok tudományos és kulturális programjai teret adjanak a Wesselényi család örökségének népszerűsítéséhez. Mint mondta, idén emléklapokat is átadnak azoknak a pedagógusoknak, támogatóknak, akik az évek során hozzájárultak a közösség fennmaradásához és gyarapodásához.

Sárközi Pál városgazda, RMDSZ-es városi tanácsos a Krónikának hangsúlyozta, a szórványlét miatt Zsibón a magyar identitás megőrzése és a kulturális élet megszervezése különösen nagy kihívást jelent, ugyanakkor a helyiek számára mindennél fontosabb. Mint mondta, a 9700 lélekszámú városban

a legutolsó népszámláláson a lakosság 10 százaléka vallotta magát magyar nemzetiségűnek, így a magyarság a mindennapi életben folyamatosan szembesül az asszimiláció és a beolvadás veszélyével.

Rámutatott, a magyar nyelvű oktatás Zsibón rendkívül szűkös keretek között működik. Az óvodában és az általános iskola első nyolc osztályában van lehetőség magyarul tanulni. Az óvodában 2009 óta működik hosszabbított program, ami sok szülőt ösztönzött arra, hogy magyar csoportba írassa gyermekét.

Az általános iskola alsó tagozatán (0–4. osztály) jelenleg 12 diák tanul magyarul, a felső tagozaton (5–8. osztály) pedig mindössze 4 gyermek maradt,

magyar nyelvű középiskola soha nem működött a Wesselényiek városában. „Régebben, amikor még nagyobb volt a gyereklétszám, sokan Zilahon, Szamosújváron vagy Kolozsváron folytatták tanulmányaikat. Jelenleg a magyar tagozat az állami román iskolával közösen, a helyi technológiai líceum keretében működik, így a közelmúltban történt tanügyi átszervezések sem érintették a működését” – fejtette ki.

Zsibó Galéria

A tájegység népi hagyományait is megismertetik a közönséggel

Fotó: Wesselényi Társaság archívuma

Mint fogalmazott, az iskola mellett a zsibói magyar közösség civil életének két meghatározó szervezete a Wesselényi Társaság és az RMDSZ helyi szervezete. E két szervezet vállalja a kulturális és közösségi programok megszervezését, valamint a magyar identitás ápolását.

Fontos támaszt jelent a református egyház is, amely lelki közösséget teremt a híveknek, emellett pedig idősgondozói és karitatív tevékenységet is folytat.

A rendszeres rendezvények közé tartoznak a városnapok, valamint a történelmi megemlékezések, például március 15-én és október 6-án. „Korábban a közösségi élet színesebb volt: rendszeresen tartottak szüreti bálokat, batyus bálokat és farsangi mulatságokat, ám ezek mára visszaszorultak. Ennek ellenére a szervezők egy-egy nagyobb eseményre még mindig 100–120 főt képesek összegyűjteni, ami a helyi magyar közösség méretéhez képest figyelemre méltó” – mondta a városgazda. Hozzátette, a magyar közösség rendezvényein sok román nemzetiségű zsibói is részt vesz, akik sok esetben családi kötelékek révén kapcsolódnak a magyar közösséghez, előfordult már az is, hogy egy eseményen a közönség soraiban több román anyanyelvű volt jelen, mint magyar.

Zsibó Galéria

Zsibón a magyar tagozat kis létszámmal működik a román tannyelvű iskolában

Fotó: Wesselényi Társaság archívuma

A fiatalok külföldön keresik a boldogulást, kevesen térnek vissza a Wesselényiek városába

Sárközi Pál városgazda rámutatott, a zsibói magyar közösség számára a legnagyobb problémát a fiatalok elvándorlása jelenti. A településen kevés a munkalehetőség a jól képzett, diplomás fiatalok számára, ezért tanulmányaik végeztével kevesen térnek vissza szülővárosukba. Az elvándorlás fő iránya Nyugat-Európa: különösen Anglia és a skandináv országok vonzzák a munkát kereső fiatalokat. Mint mondta, a szakmunkások számára Zsibón és környékén is van lehetőség elhelyezkedni, főként a helyi ipari parkban, ahol a fa-, a fém- és a könnyűipar biztosít munkahelyeket.

Idézet
„A közösség hosszú távú fennmaradása szempontjából a diplomás fiatalok hiánya súlyos gondot jelent, hiszen ők lennének azok, akik kulturális, szakmai és közéleti téren is erősíthetnék a szórványban élő magyarságot”

– fejtette ki a városgazda. Megjegyezte, az önkormányzat is próbál lépéseket tenni a helyzet javítására: nemrégiben például lakásprogramot indított fiatal szakemberek számára, amelynek keretében 38 új lakást adtak át. Emellett tervben van egy új kórház építése is, amely nemcsak az egészségügyi ellátást javítaná, hanem új munkahelyeket is teremthetne a térségben.

•  Fotó: Bede Laura Galéria

Fotó: Bede Laura

A városgazda arról is beszélt, hogy a település turizmusának és kulturális életének fellendülését szolgálná a környék legpatinásabb műemlékének, a Wesselényi-kastélynak a felújítása, amelynek sorsa az elmúlt években számos fordulatot vett.

Az Erdély egyik legszebb barokk kastélyaként számon tartott épületet 2012-ben visszaszolgáltatták a Wesselényi leszármazottaknak, akik később eladásra bocsátották az ingatlant.

„Ezt követően a Szilágy Megyei Tanács és a Manevi Zrt., egy magyarországi érdekeltségű cég, jogvitába keveredett a tulajdonjog tisztázása kapcsán. Az első fokú bírói döntés a megyei tanácsnak adott igazat, azonban a Manevi Zrt. fellebbezett, így az ügy jelenleg is jogi eljárás alatt áll, és a végső döntés még nem ismert” – magyarázta a városgazda. Hozzátette, a rendkívül romos állapotban lévő kastélyon az elmúlt években csak állagmegőrzési munkálatokat végeztek, a tetőszerkezet és a környező terület rendbetétele megtörtént, részben a tulajdonosok, részben a Manevi Zrt. közreműködésével, de teljes körű felújításra eddig nem került sor.

Zsibó Galéria

Az Erdély legszebb barokk kastélyaként számontartott Wesselényi-kastély felújítása még várat magára

Fotó: Rostás Szabolcs

korábban írtuk

Színpompás és múltidéző oázis a Szilágyságban: látogatás a zsibói botanikus kertben
Színpompás és múltidéző oázis a Szilágyságban: látogatás a zsibói botanikus kertben

A kellemesen meleg időt és a húsvéti munkaszüneti napokat kihasználva a zsibói botanikus kert felfedezését tűztük ki célul. Sikerrel járva megannyi növényfajjal ismerkedhettünk meg, sőt még teknősöket, őzeket, szarvasokat is megcsodálhattunk.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. április 17., péntek

Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ

Apróbb sikerről számolt be Fejes Rudolf Anzelm nagyváradi premontrei apát azt követően, hogy kedden csendőri kíséretben végrehajtó foglalta le a rendházat és a templom sekrestyéjét az önkormányzat követelése nyomán.

Nagyváradi premontrei-ügy: apró reménysugár a rend számára, párbeszédet szorgalmaz az RMDSZ
Hirdetés
2026. április 16., csütörtök

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester

A Temes Megyei Törvényszék felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte Ilie Cheșát, Arad volt alpolgármesterét, miután a PSD-s politikus elismerte felelősségét az Európai Ügyészség által indított, uniós forrásokkal kapcsolatos csalási ügyben.

Vádalku keretében felfüggesztett börtönbüntetést kapott egy korábbi aradi alpolgármester
2026. április 16., csütörtök

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit

Bízunk benne, hogy az újonnan megalakuló országgyűlési többség és a jövőbeli magyar kormány kiemelt figyelemmel fogja illetni a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit – szögezi le az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) országos elnöksége.

EMSZ: bízunk abban, hogy az új magyar kormány kiemelt figyelemmel illeti a külhoni magyar közösségek nemzetstratégiai ügyeit
2026. április 16., csütörtök

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű

Kiadta a minisztérium a környezetvédelmi engedélyt a Buzău és Kovászna megye területén, a Nagy-Bászka folyón épülő Surduc-Siriu vízerőmű-beruházáshoz.

Megkapta a környezetvédelmi engedélyt a Székelyföld határán épülő új vízerőmű
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon

Óránként 224 kilométeres sebességgel vezető 21 éves sofőrt füleltek le a közlekedési rendőrök az A1-es autópálya Râmnicu Vâlcea és Déva közötti szakaszán.

Óriási sebességgel száguldozó fiatal sofőrt kapcsoltak le a dél-erdélyi sztrádaszakaszon
2026. április 15., szerda

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával

Előzetes letartóztatásba helyeztek egy 46 éves Arad megyei férfit, aki két éven át szexuális erőszakot követett el élettársa kislánya ellen. A gyermek anyja is vizsgálati fogságba került, mivel tudott a bűncselekményekről, de nem avatkozott közbe.

Szexuálisan zaklatta két éven át a nevelt lányát egy férfi az anya tudtával
2026. április 15., szerda

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást

Izrael bukaresti nagykövetsége szerdán elítélte a szászrégeni zsidó temetőben vasárnap történt sírgyalázást, és azt írta, bíznak benne, hogy a román hatóságok fellépnek az elkövetők gyors azonosítása és felelősségre vonása érdekében.

Izrael bukaresti nagykövetsége elítélte a szászrégeni zsidó temetőben történt sírgyalázást
Hirdetés
2026. április 15., szerda

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak

Tűz ütött ki szerdán egy nagyszebeni garzonlakásban. Huszonhat személynek kellett elhagynia a tömbházat, hárman kórházba kerültek.

Tűz ütött ki egy nagyszebeni garzonlakásban, három személyt kórházba szállítottak
2026. április 15., szerda

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása

Az aradi önkormányzat célja, hogy a jelenleg rendezetlen telek helyén egy új, nagy kapacitású parkoló szolgálja majd a környéket és a Szabadság-szoborhoz látogató turistákat.

Megkezdődött a Szabadság-szobor parkja melletti épületek bontása
2026. április 14., kedd

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni

Az RMDSZ elnöke, Kelemen Hunor kedden a magyarországi választások eredményével kapcsolatban kijelentette, hogy fontos a román és a magyar kormány közötti szoros együttműködés fenntartása.

Kelemen Hunor szerint az erdélyi magyarokat senki sem tudja manipulálni
Hirdetés
Hirdetés