A görögdinnye különleges, ízletes leves alapanyaga is lehet
Fotó: Orbán Orsolya
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette. De most még lehet dinnyét kapni és enni, így összeállításunkban kultúrtörténeti érdekességeket és recepteket is kínálunk.
2026. augusztus 16., 12:022026. augusztus 16., 12:02
2026. augusztus 16., 12:042026. augusztus 16., 12:04
Az augusztus 10-i Szent Lőrinc-nap után – tartja a paraszti bölcsesség – már nem szabad görögdinnyét enni, mert a gyümölcs ilyenkor „megüli a hasat”, könnyebben megromlik, és a nyár vége felé közeledve egyre kockázatosabb a fogyasztása.
a meleg nappalok és a hűvösödő éjszakák közötti hőingás pedig kedvez a baktériumok szaporodásának. Idén is elérkezett hát a pillanat, amikor a hagyomány szerint búcsút kell mondanunk a szezonnak – még ha a piacokon és a kertekben még bőven kapható is az édes, roppanós gyümölcs.
Megérkeztek a piacokra a nyár nagy kedvencei, a görögdinnyék, azonban kérdés, hogy vajon amit megvásárolunk, az Görögországban, vagy pedig a dél-romániai Dolj megye márkanévvé vált településén, Dăbuleni-ben termett.
Az augusztus 10-i Szent Lőrinc-nap után – tartja a paraszti bölcsesség – már nem szabad görögdinnyét enni, mert a gyümölcs ilyenkor „megüli a hasat”
Fotó: Orbán Orsolya
Európába a mórok, majd később a törökök közvetítésével jutott el, és a neve is árulkodó: a magyar „görögdinnye” elnevezés arra utal, hogy a köztudatban a görög kereskedők közvetítésével vált ismertté, jóllehet botanikailag semmi köze a mediterrán térséghez.
Kárpát-medencében a török hódoltság idején, a 16–17. században terjedt el igazán, elsősorban az Alföld homokos, meleg talajú vidékein, ahol a növény a legjobban érzi magát. A magyar néphagyományban a dinnye köré számos hiedelem és szokás szövődött. A már említett Lőrinc-napi tilalom mellett sok helyen élt az a szokás is, hogy
A dinnyeföldek éjszakai őrzése, a dinnyecsőszök alakja szintén a paraszti nyár jellegzetes figurája volt: a csőszkunyhóban töltött éjszakák, a lopott dinnye körüli anekdoták a falusi folklór visszatérő elemei. Az Alföldön a dinnyeérés a nyári munkák egyik csúcspontjának számított, a betakarítás és a piacra szállítás komoly logisztikai feladatot jelentett a gyorsan romló áru miatt.
Érdekesség, hogy a dinnyét sokáig nem csupán gyümölcsként, hanem gyógynövényként is számon tartották: vizelethajtó és hűsítő hatása miatt a hagyományos orvoslásban lázcsillapításra, valamint a kánikulai hőség elleni természetes védekezésként ajánlották. A magvait pörkölve rágcsálnivalóként fogyasztották, a héját pedig – főként a németeknél és a délszláv konyhákban – savanyúságként tartósították, hogy semmi ne vesszen kárba a nyári bőségből.
A görögdinnye már időszámításunk előtt is ismert és becsült gyümölcs volt – nemcsak élelemként, hanem folyadékforrásként is
Fotó: Orbán Orsolya
A gyümölcsök frissességére épülő torta nemcsak látványos, de rendkívül egyszerű is.
Görögdinnyés-fetás nyári saláta
Hozzávalók:
800 g érett görögdinnye (mag nélküli húsa, kockázva)
200 g feta sajt
1 marék friss menta
50 g fekete olívabogyó (mag nélkül)
1 kis lila hagyma
2 evőkanál extra szűz olívaolaj
1 evőkanál balzsamecet-krém
só, frissen őrölt bors ízlés szerint
Elkészítés: A dinnye húsát nagyobb kockákra vágjuk, és félretesszük egy tálban. A lila hagymát vékony karikákra szeleteljük, majd rövid ideig hideg vízbe áztatjuk, hogy csípőssége enyhüljön. A fetát ujjbeggyel vagy késsel durvább darabokra morzsoljuk. Egy nagy tálban óvatosan összeforgatjuk a dinnyekockákat, a hagymakarikákat, az olívabogyót és a fetadarabokat, ügyelve arra, hogy a sajt ne törjön szét teljesen. A mentaleveleket kézzel tépkedjük a saláta tetejére, majd meglocsoljuk az olívaolajjal és a balzsamecet-krémmel. Sóval és borssal ízlés szerint fűszerezzük, és tálalás előtt legalább tíz percig hűtőben pihentetjük, hogy az ízek összeérjenek.
A nyári piac egyik főszereplője a görögdinnye
Fotó: Orbán Orsolya
Lassan lejár a szezonja, érdemes most falatozni az ízletes dinnyét
Fotó: Orbán Orsolya
A nyári hőségben nincs is frissítőbb egy tányér hideg görögdinnye-levesnél.
A joghurtos sárgadinnyepuding könnyű, frissítő nyári desszert, amely a gyümölcs édes ízét krémes állaggal és enyhén savanykás joghurttal ötvözi.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!