HIRDETÉS

Kolozsvári diákok isztambuli kalandja egy európai csereprogram keretében

Bede Laura 2017. december 17., 17:28 utolsó módosítás: 2017. december 17., 23:14
HIRDETÉS

Kulturális élményekkel, új ismeretekkel tért haza múlt hétvégén Isztambulból a kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium hat diákja. Solymosi Zsolt, az intézmény aligazgatója a European School Network szervezet által megvalósuló tanulmányi útról számolt be lapunknak.

Fotó: Facebook/Solymosi Zsolt

Az erdélyi magyar hagyományokat mutatta be Isztambulban a múlt héten az a hat, a János Zsigmond Unitárius Kollégiumban tanuló diák, aki elsőként vett részt a European School Network (ESN) elnevezésű szervezet csereprogramjában.

„Az isztambuli Istek iskolahálózat európai oldalon levő, 1300 diákot befogadó Atanur iskolájában voltunk egy hétig, ahol egy drámafesztivál keretében, modern formában feldolgozva mutattuk be hagyományainkat. Hat helyi család elvállalta, hogy befogadja, és foglalkozik a hat erdélyi diákkal. Annyira vendégszeretők és közvetlenek voltak, hogy úgy érezték magukat, mintha a saját szüleikkel laknának” – mondta el a Krónika megkeresésére Solymosi Zsolt, az intézmény aligazgatója, a program kolozsvári koordinátora.

HIRDETÉS

Hozzátette, rendkívül izgalmas volt „belecsöppeni” a török társadalomba, ahol jellemző volt, hogy az egész család összegyűlt, a nagyszülők, rokonok, mindenki meg akarta ismerni a magyar diákokat.

A családok helyi, hagyományos ételeket készítettek nekünk, az iskolai kirándulások alkalmával pedig megnéztük a turisztikai látványosságokat. A tervek szerint mi áprilisban fogadjuk a török diákokat, és megmutatjuk nekik, milyen a magyar vendégszeretet”

– részletezte az aligazgató.

Külföldi tanulmányút bürokráciamentesen

Solymosi Zsolt arról is beszámolt, hogy a középiskolás diákoknak és tanároknak egyedülálló lehetőséget biztosító, European School Network szervezetnek idéntől vált teljes jogú tagjává a János Zsigmond Unitárius Kollégium, amely egyedüli iskolaként képviseli Erdélyt. A kolozsvári intézményt testvériskolájuk, a magyarországi Babits Mihály Gimnázium ajánlotta be a programba. Mint kifejtette, 2006-ban hét finnországi középiskola úgy döntött, hogy

létrehoznak egy olyan projektet, amely ellentétben az erasmusos, jól bejáratott, de meglehetősen nehézkesen működő európai projektekkel, bürokráciamentesen működtet ilyen jellegű programokat.

A szervezetnek jelenleg 25 iskola tagja 9 országból: Finnország, Hollandia, Németország, Portugália, Izrael, Spanyolország, Olaszország, Franciaország, Törökország, Magyarország, Románia. Ez a 25 tanintézet általában az illető ország elit iskoláiból verbuválódik, amelyek nyitottak a nemzetközi projektekre, az iskolai koordinátor vagy igazgató személyesen is részt vesz a programokban.

Fotó: Facebook/Solymosi Zsolt

Diáknak és tanárnak egyaránt kedvező

Az ESN négy alappillérre épül: az első egy one-to-one exchange nevű modell, ami arról szól, hogy egy diák elmegy valamelyik tagszervezet iskolájába, és ott tölt 1–8 hetet (az ott-tartózkodás idejét a befogadó család vagy az iskola tárgyalja meg), majd az őt vendégül látó tanuló is ugyanannyi időt tölt a cserediák iskolájában. A projektnek az a lényege, hogy csak az utat kell fizetni, tehát a diáknak saját költségén kell eljutnia valamelyik tagiskolába, azontúl a befogadó család felel a szállásért, étkeztetésért, programok lebonyolításáért.

A program második pillére a group exchange, tehát a csoportos látogatás, ami arról szól, hogy 5–10 diák egy tanár kíséretében eltölt egy hetet a vendégiskolában. A csoport számára már másképp kell szervezni programokat, de alapvetően valamilyen tevékenységben vesznek részt, meglátogatják a várost, a vidéket.

A harmadik programpont az úgynevezett job shadowing, amelynek keretében egy tanár elmehet valamelyik tagiskolához és egy hétig vagy akár több ideig taníthat, órákat látogathat. Ezáltal megismeri az iskola szerkezetét, az ottani belső életet. A vendégtanár szállásáról szintén az iskola gondoskodik, és ez is cserealapon működik. A JZSUK egy próbaév után most került be hivatalosan a szervezetbe, és tavasszal már érkezik is Varsóból egy tanár, aki két hétig fog amerikai angol irodalmat tanítani, illetve délutánonként előadásokat fog tartani a lengyel történelemről, népről, a lengyel–magyar barátságról.

A negyedik pillér talán a legizgalmasabb, ez az úgynevezett student seminar program, amely arról szól, hogy minden tagszervezet egy programot kell szervezzen a többi iskola számára.

Az unitárius kollégium jövő szeptemberben Erdély, a tolerancia földje címmel szervez etikai-vallási konferenciát, amelynek az lesz az érdekessége, hogy a tagszervezetben levő különböző vallású, nemzetiségű és kultúrájú emberek beszélgetnek arról, hogy hogyan kellene egymást megismerni, elfogadni és segíteni ahelyett, hogy egymás vallását bíráljuk.

Az ESN olyan, mint egy nagycsalád

Mint Solymosi Zsolt kifejtette, a szervezet alapítói úgy fogalmaztak, hogy minden diák az iskola nagykövete.

Egyértelmű, hogy azok a diákok kerülnek be a programba, akik a magatartásukkal, hozzáállásukkal, iskolai munkájukkal – és itt nem feltétlenül a tanulásra gondolok, hanem az önkéntességben való implikálódásra vagy a közösségi életben való részvételre – kiérdemlik.

Elsősorban ők jönnek szóba, illetve alapfeltétel az angol nyelvnek az ismerete” – fogalmazott a pedagógus, aki szerint a középiskolás diákoknak, 15–18 év közötti gyerekeknek óriási lehetőségük nyílik a nemzetközi kapcsolatok kiépítésére, olyan iskolákat ismerhetnek meg, amelyekbe különben nem valószínű, hogy bekerülnének. „Az ESN olyan, mint egy nagycsalád, és ez nem egy elcsépelt szlogen, hanem ezt tényleg lehet érezni, amikor együtt vagyunk” – hangsúlyozta a programkoordinátor.

Solymosi Zsolt arról is beszámolt, hogy a végzős líceumi diákok bekerülnek az ESN Alumni programba, azaz a véndiák-programba, amely arról szól, hogy a jövőben bárhol, Európa területén segítenek egymásnak.

„A projekt során olyan életre szóló barátságok jönnek létre, amelyek bár nem lehet tudni, hogy merre vezetnek, de mindenképp pozitív hozadékuk lesz. Úgy gondolom, hogy egy erdélyi iskolának nagy szüksége van arra, hogy a világra tekintsen. Nem beszélve arról, hogy mennyire nagy szükség van arra, hogy Erdélyt megismerjék, le kell bontani az előítéleteket Nyugattal szemben, és ők is le kell hogy bontsák velünk szemben” – hangsúlyozta az aligazgató. 

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS