Fotó: Kiss Judit
Semmihez sem hasonlítható, impozáns látványt nyújt a Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között lassan hömpölygő Duna, szépséges táj fogadja a turistát a Vaskapu-szoros szakaszaként számontartott Kazán-szorosban. A parton fekvő Orsova városka azonban még most is a kommunizmus évtizedeit idézi, infrastruktúrája sok kívánnivalót hagy maga után.
2021. augusztus 01., 08:532021. augusztus 01., 08:53
Még a hegyvidékekhez, szép természeti látványokhoz szokott erdélyi számára is lélegzetelállító látvány a Vaskapu-szoros folyami szurdokvölgyénél a Duna. A Déli-Kárpátok és a Szerb-érchegység között lassan hömpölygő hatalmas folyam és a partokon húzódó magas sziklák semmihez sem hasonlítható képet nyújtanak a Vaskapu-szoros szakaszaként számontartott Kazán-szorosban is, előbbi több szakaszból álló, 134 kilométer hosszú szurdokvölgy. A Vaskapu-szoros alatti szakaszon két vízerőmű található: a Vaskapu I 1964 és 1972 között a román, a Vaskapu II 1977 és 1984 között a szerb oldalon épült.
A Nagy-Kazán-szorosból nyíló, hatalmas Ponyikova-barlang bejárata, ahová a kisebb hajók be is viszik a turistákat
Fotó: Kiss Judit
Az erőművek azonban nem a természeti szépségek sorát gazdagítják azon a tájon, amely mindenképpen lenyűgözi az odalátogatót. Az az érzésünk, nem hiába lelkendezett Jókai Mór Az arany ember című regényében erről a vidékről, amely az ókortól, a nagy népvándorlások és a folyami hajózás megindulásától kezdve természetes határként működött a Kárpát-medence és a Balkán északi része között. Hiszen a környék, a kényelmes ritmusban hömpölygő, méltóságteljes folyam és partjai, ameddig a szem ellát, gyönyörűek, a romániai és szerbiai oldalon is.
Orsováról tudni kell, hogy a mai város 1966–74-ben, a Duna tereprendezéssel kialakított teraszán épült fel, mivel addigi helye a Vaskapu erőmű felépítésekor a vízfelszín alá került. A város nevét a magyarok közül sokan azért is jegyzik meg, mert Szemere Bertalan belügyminiszter és társai 1849. augusztus 23-án Orsova közelében ásták el a magyar koronázási ékszereket, így a koronát is, az osztrák hatóságok pedig 1853-ban találták itt meg.
Lerobbant, piszkosfehér és hulló vakolatú, több évtizede épült tömbházak sorakoznak a folyam partján, zsúfolt összevisszaság, tervezetlenség jellemzi az összképet, úgy tűnik, a kommunizmus öröksége erőteljesen rányomta bélyegét Orsovára, és máig uralja a várost. Az odalátogató keserű szájízzel állapíthatja meg: mindhiába rendelkezik Románia lenyűgöző, igazán bámulatos természeti adottságokkal, miközben ott az impozáns folyamparti sziklák, erdők, a hatalmas víz látványa, a Duna-parti város infrastruktúrája fejletlen, a vendéglátás, turizmus elmaradott, a szolgáltatások alacsony színvonalúak.
Fotó: Kiss Judit
Aki a Kazán-szorost közelebbről akarja látni, félszáz lejért bérelhet egy kisebb motorcsónakot, amelynek „kapitánya” készségesen elröpíti a turistát egy körülbelül 22 kilométeres távon, majd vissza is szállítja Orsovára.
a turista jegyet vált, és idegenvezetéssel megtekintheti a félhomályos, tágas teret. A vájat bejárata körülbelül 5 méterrel a víz szintje felett található, a hatalmas sziklaüreg stratégiai pontnak számított a rómaiak, osztrákok és törökök számára is.
A vízi idegenvezető, azaz a motorcsónakos büszkén és előszeretettel mutatja meg utasainak a véleménye szerint legfigyelemreméltóbb látványosságot: a kősziklából kifaragott gigantikus Decebal-fejet. Mint mondja, az 55 méter magas és 25 méter széles arc a legnagyobb kőbe faragott szobor egész Európában.
Idegenvezetőnk büszkén, hazafiaskodó lelkendezéssel emeli ki: ha már a Duna szerbiai partján ott díszeleghet a római birodalom hadiút-építésének emléket állító Traianus-tábla, íme, nekik, románoknak is van mire büszkék lenniük: Decebal király sziklából kifaragott arcára.
Fotó: Kiss Judit
A látogató külön kérésére a kishajó vezetője megmutathatja azt is, hol található a Széchenyi István-emléktábla a Vaskapu-szorosban. A 600 kilogrammos emlékjelet a Magyar Hajózásért Egyesület kezdeményezésére Magyarország Külgazdasági és Külügyminisztériuma, valamint több anyaországi vállalkozó és magánszemély támogatásával állították 2018-ban.
A tábla 2018-as kihelyezését egyébként több éven át tartó procedúra előzte meg, a korábban felállított, kisebb táblák rendszerint eltűntek. Összességében véve elmondható: igenis érdemes ellátogatni a Vaskapuhoz, a Kazán-szorosba, hiszen ennyire látványos, fenséges, impozáns tájjal aligha találkozhat az ember Romániában.
A Kazán-szoros sziklái közt lassan hömpölyög a széles, méltóságteljes folyam
Fotó: Kiss Judit
Ada Kaleh vagy Ada-Kalé törökök által lakott kis sziget volt a Dunán, az ott élő emberek dohány, szőlő- és rózsatermesztéssel foglalkoztak. A szigetet 1972-ben, a vaskapui vízerőmű gátjának megépítése után a felduzzasztott folyó elnyelte.
A szigetet tizenhatszor keresztelték át. Hérodotosz legendáiban Cyraunis néven említik, de Yernis és Saan név alatt is feljegyezték. A görögök Cotinusának nevezték, aminek jelentése: a vad olajbogyók földje. Ada Kaleh a történelem során többször gazdát cserélt. Az első Balkán-háború után 1913-ban, az Osztrák–Magyar Monarchia Krassó-Szörény vármegyéhez annektálta a szigetet Új-Orsova néven. Az első világháborút lezáró békerendszer rendelkezései következtében végül Románia birtokába került. 1968–1971 között a Vaskapu-szorosban a Vaskapu I vízerőmű gátjának építése során a duzzasztás előtt az erődítmény falait, a bástyákat és a mecsetet lebontották, azzal a céllal, hogy a közeli lakatlan szigetre, a Şimian-szigetre helyezzék el őket. A lakosok nagy része Törökországba vándorolt ki, mások Dobrudzsába települtek át. Ada Kaleh eltűnt a föld színéről.
Életkép az egykori Ada Kaleh szigeten, a pannó Szörényváron (Drobeta Turnu-Severin) idézi fel az elsüllyedt világot
Fotó: Kiss Judit
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Több mint két évtizede játszik ugyanazokkal a számokkal, és most kifizetődött a kitartása: jelentkezett a hatoslottó múlt csütörtöki főnyereményének gazdája. A Prahova megyei férfi több mint 3,3 millió eurót, azaz 17,7 millió lejt vihet haza.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!