
Varga Csaba célja, hogy első magyarként pótlólagos oxigén nélkül mássza meg az Everestet (archív felvétel)
Fotó: Facebook/Kalifa
Csütörtökön indul Nepálba a Mount Everest „tiszta”, vagyis pótlólagos oxigén nélküli megmászására Varga Csaba nagyváradi hegymászó.
2021. április 04., 11:282021. április 04., 11:28
A Kalifa Alpin Csapat hegymászója 2013 óta vesz részt magashegyi expedíciókon, ez idő alatt a világ 14, nyolcezer méternél magasabb hegye közül négyet mászott meg oxigénpalack használata nélkül,
Ő lehet az első magyar, akinek sikerül pótlólagos oxigén nélkül megmásznia a világ legmagasabb, 8848 méter magas hegyét a „Tisztán” Magyar Everest Expedícióban.
Varga Csaba az MTI-nek elmondta, hogy a nepáli fővárosból, Katmanduból előreláthatólag egy hét alatt éri az Everest alaptáborát. A trekking első napján Luklába repül, onnan megy tovább a 2800 méteren fekvő Phakdingig. A következő célpont Namche Bazar, majd Tengboche, Dingboche és végül Lobuche érintésével érkezik meg az 5360 méteren kialakított alaptáborba.
– mondta a hegymászó. Varga Csaba eredetileg a kínai oldalról mászta volna meg a Csomolungmát, de ez idén nem lehetséges, így a déli, nepáli oldalról indul a csúcs felé. Mint mondta, a déli útvonal előnyei közé tartozik például, hogy könnyebben megközelíthető és stabilabb időjárás jellemzi.
Az útvonal legveszélyesebb szakasza a Khumbu-jégesés, ami egy hatalmas, meredek jégfolyam. Mivel folyamatosan mozgásban van, a Khumbu-jégesés lényegében egy óriási és instabil jégtornyok alkotta mozgó labirintus, amelyen a mászóknak az akklimatizációs körökön is többször keresztül kell haladniuk, ugyanis a jégesés az alaptábor és a legalacsonyabban lévő magaslati tábor között helyezkedik el – tette hozzá Varga Csaba.
– jegyezte meg. Kiemelte: egy nyolcezres expedícióban az igazi nehézséget a magassággal egyre fokozódó oxigénhiány jelenti. A csúcsrégióban a levegő oxigéntartalma már csak 30 százaléka a tengerszinten mérhetőnek.
„Szokták mondani, hogy az ember versenyt fut az idővel, hiszen az oxigénhiány a szervezet egészére drasztikus hatást gyakorol, a hőháztartástól kezdve a koordinációs képességen át a keringésig” – érzékeltette a nehézségeket a hegymászó. Felhívta a figyelmet arra, hogy az oxigénpalackkal mászók ezt nem érzékelik. Köszönhetően a folyamatos oxigénpótlásnak, ők a szervezetet érő hatások szempontjából egy körülbelül 2000 méterrel „alacsonyabb hegyen” vannak, vagyis jóval a halálzóna alatt.
Ezért is remélem, hogy idén nemhogy többen nem, de kevesebben lesznek, mint 2019-ben. Erre egyébként reális esély van az eddigi adatok alapján” – fogalmazott. Varga Csaba, mint eddig mind a nyolc expedíciójára, az Everestre is mintegy 50 kilogrammnyi felszerelést visz magával Budapestről. Az majd az alaptáborban dől el, hogy a mászásban kik lesznek a társai.
„Az alaptáborban van alapszintű ellátás. A felsőbb táborokba gyorsan, könnyen elkészíthető vagy elkészítést egyáltalán nem igénylő ételeket viszek magammal, amik sok energiát adnak és könnyen emészthetők, hiszen az oxigénhiány az emésztésre is hatással van” – mondta, hozzátéve, hogy
Beszélt arról is, hogy egy nyolcezres expedíción mindig vannak holtpontok. „De van mibe kapaszkodnom, hiszen
Az a célom, hogy első magyarként pótlólagos oxigén nélkül másszam meg az Everestet és ezzel Magyarország legyen a 40. nemzet a világon, amelynek ez sikerült” – jelentette ki Varga Csaba.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!