Hátszegi mocsár a krétakorban a legjelentősebb dinoszauruszfajokkal
Fotó: Pecsics Tibor
A Hátszegi-medence világszerte ismert a különleges „szigeti dinoszauruszairól”, amelyek maradványai máig új és izgalmas felfedezéseket kínálnak a tudósoknak. A térség alapját adó Hátszegvidéki Nemzetközi Geopark nemcsak tudományos, hanem turisztikai szempontból is kiemelt jelentőségű. Az erdélyi dinoszauruszok kutatásáról, a legfrissebb felfedezésekről és a paleontológia mai kihívásairól az erdélyi származású Csiki-Sava Zoltán paleontológussal, a Bukaresti Egyetem oktatójával beszélgettünk.
2025. szeptember 20., 18:372025. szeptember 20., 18:37
– Nemcsak országos, hanem európai szinten is egyedülálló világörökségi értéket képvisel a Hátszegvidéki Nemzetközi Geopark, amely alapját azok az őslénytani leletek, dinoszauruszmaradványok adják, amelyek az elmúlt évszázadok során a Hátszegi-medencéből kerültek elő. Miben rejlik a geopark egyedisége?
– A hátszegvidéki geopark egyedülálló Európában abból a szempontból, hogy kifejezetten a dinoszauruszok köré épült. Több mint húsz éve kezdtünk azon gondolkodni, hogyan lehetne a Hátszegi-medence különleges őslénytani leleteit szélesebb körben ismertté tenni és hasznosítani. Akkoriban indult el maga a geopark-koncepció is Európában, és úgy láttuk, érdemes lenne a dinoszauruszok köré szervezni egy ilyen kezdeményezést.
A geológiai és paleontológiai örökség mellé igyekeztünk bevonni más kulturális rétegeket is: régészetet, történelmet, néprajzot.
A dinoszauruszok mellé így kerültek be például sarmizegetusai római kori emlékek, középkori várak és templomok, például a demsusi Szent Miklós-templom, amely Erdély legrégibb román ortodox temploma, de említhetném az őraljaboldogfalvi templomot is.
Ezek mind olyan kulturális értékek, amelyek a dinoszaurusz-leletek mellé kapcsolva alapozták meg a geopark koncepcióját, amelyhez a tudományos hátteret mi adtuk a Bukaresti Egyetem részéről.
Csiki-Sava Zoltán paleontológus a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszokat kutatja
Fotó: Csiki-Sava Zoltán archívuma
– A vidéket őslénytani szempontból a 20. század elején Nopcsa Ferenc báró, a világ egyik első dinoszauruszkutatója tette híressé, aki felismerte: a dél-erdélyi terület egy szigetként működő élővilág „lenyomatát” őrizte meg. Milyen típusú leletek kerültek elő az évek során a régióból, és mit árulnak el ezek arról, hogyan alakult ki itt egy ilyen gazdag és változatos dinoszauruszfauna?
– Bár a dinoszauruszok a legismertebb leletek, a terület paleontológiai szempontból rendkívül gazdag és változatos. Találtak itt a Tethys-tengerből származó fosszíliákat, például ammoniteszeket, de későbbi korszakból emlősök, ősemlősök, sőt ősember-maradványok is előkerültek.
Noha ezek a dinoszauruszok nemcsak a Hátszegi-medencére, hanem az egész erdélyi térségre – a Szilágy megyei Zsibótól egész Hátszegig – jellemzők voltak, innen kerültek elő az első dinoszauruszmaradványok, és a legtöbb lelet továbbra is a térségből származik, ezért a fókusz ma is erre a területre esik.
A Hátszegi-medence dinoszauruszfaunájának kialakulását alapvetően az magyarázza, hogy a terület a krétakor végén, mintegy 70 millió évvel ezelőtt, szigetként vagy kis szigetvilág részeként létezett.
Ez a jelenség gyakran megfigyelhető a szigetvilágok esetében: az izolált élőhelyek különleges, endemikus fajok kialakulását teszik lehetővé.
Az itt élő fauna nemcsak dinoszauruszokból állt, hanem halak, emlősök, madarak és más gerincesek is jelen voltak. Számos faj endemikusnak számít, ami azt jelenti, hogy csak ezen a szigeten éltek. Bár rokonaik máshol, például a mai Magyarország, Ausztria, Bulgária, Szerbia, Olaszország, Franciaország vagy Spanyolország területén is előfordultak, a Hátszegi-medencében talált fajok sokszor egyediek vagy a helyi fejlődést mutató leszármazottak.
Érdekes jelenség továbbá a „szigeti élő kövület”: bizonyos csoportok, amelyek máshol már kihaltak, itt tovább éltek, részben a sziget nyújtotta védettség miatt. Emellett a szigetvilágokra jellemző a törpenövés:
Ez az alkalmazkodás a korlátozott élettérnek és a szűkös táplálékforrásoknak köszönhető: a kisebb testméret lehetővé tette az életben maradást az izolált környezetben.
Balaur bondoc, a legnépszerűbb hátszegi dinó. Ahogy a neve is tükrözi, vaskos, apró termetű ragadozó volt
Fotó: Urosh Grabner
– A Hátszegi-medencében felfedezett egyedi törpedinoszauruszok és más őslények közül melyek a legismertebbek, legizgalmasabbak a nagyközönség számára?
– Talán a legismertebb a Balaur bondoc, egy kis ragadozó dinoszaurusz, amelyet körülbelül 15 éve fedeztünk fel és írtunk le – bár igaz, ezt nem Hátszegről, hanem az Erdélyi-medence sarkából, Szászsebes mellől.
Ráadásul a felfedezés is különleges volt: általában csak elszórt csontokat találunk, ritka, hogy teljes csontvázak vagy összeillő csontvázrészek kerüljenek elő. A Balaur bondoc esetében viszont éppen ez történt, így jobban el tudtuk képzelni, hogyan nézett ki az állat, és élethűbb rekonstrukciót készíthettünk róla.
(A Balaur bondoc szó szerinti fordításban alacsony termetű, vaskos, köpcös sárkányt jelent – szerk. megj.) Bár a legfontosabb mindig az új felfedezés, ez a faj különösen izgalmas volt azért is, mert az utóbbi évtizedekben innen indult el az erdélyi dinoszauruszkutatás fellendülése. A felfedezés óta az együttműködés az amerikai kollégákkal töretlen: évről évre közösen végzünk terepmunkát, és a kutatás folyamatosan bővült más nemzetek – magyar, német és brit – szakembereivel.
Telmatosaurus Transsylvanicus fészke a tojásokkal
Fotó: Dan Dinu
– A térségben több mint száz éve folynak kutatások, és a lelőhelyek még ma is tartogatnak meglepetéseket. Idén is például két új dinoszauruszfajt – Petrustitan hungaricus és az Uriash kadici – azonosítottak a késő krétakorban itt élt állatok közül, méghozzá olyan leletekből, amelyeket már több mint száz éve fedezett fel Nopcsa Ferenc kutató. Mennyire gyakori, hogy a régi gyűjtemények anyagából új fajokat írnak le?
– Egyáltalán nem ritka. Ilyen már sokszor előfordult a Hátszegi-medencében is, és világszinten is gyakori. Abban az időben azonban sokkal kevesebbet tudtak a dinoszauruszokról, mint ma, és a legtöbb csont elszórtan került elő, nem voltak összefüggő csontvázrészek. Emiatt sokszor nehéz eldönteni, melyik csont melyik állathoz tartozik. Kezdetben sokszor megtörtént, így itt is, hogy az összes izolált csontot egyetlen állathoz sorolták, és így született meg például a Magyarosaurus dacus.
Két új, egykor a Hátszegi-medencében élt dinoszauruszfajt azonosított egy nemzetközi kutatócsoport, ezek egyike nagyméretű, ami árnyalja az erdélyi dinoszauruszokról alkotott eddigi nézeteket.
Az elmúlt 100 év során újabb felfedezések születtek: előkerültek összeillő csontvázrészek, és más területeken is találtak hasonló állatokat.
és így tudtuk biztosan megállapítani, hogy a tavaly leírt két új faj csontjai nem a Magyarosaurus dacushoz tartoznak, hanem pár másik, vele rokon fajhoz. Így születtek meg az új nevek: Petrustitan hungaricus és Uriash kadici.
Magyarosaurus dacus a hátszegvidéki geoparkban. Romáia egyetlen, dinoszauruszok köré épült geoparkja népszerű turistacélpont az őslények kedvelői számára
Fotó: Adina Popa
– A mostani felfedezések mennyire támasztják alá, vagy írják felül az eddigi ismereteinket a hátszegi dinoszauruszokról?
– Részben alátámasztják, részben árnyalják. A Magyarosaurus dacus a szigeti törpenövés egyik legismertebb példája: míg a csoporthoz tartozó titanosauriák általában 10–15 méter hosszúak, ennek az állatnak a hossza mindössze körülbelül 4 méter volt. A két új faj közül a Petrustitan hungaricus hasonló méretű lehetett, így ez alátámasztja a törpenövés jelenségét.
Ez a felfedezés azt mutatja, hogy a szigeti törpenövés nem volt univerzális, és bizonyos körülmények között a nagy termetű fajok is megmaradhattak. A kutatás során arra a következtetésre jutottunk, hogy ha egy szigeti ökoszisztémában már léteztek törpenövésű fajok, egy újabb bevándorló nagy testű faj számára az ökológiai tér részben már betöltött volt, így ezek az állatok nem csökkentették a méretüket, hanem – bár kisebb populációban – megmaradtak nagy méretűnek.
Struthiosaurus transylvanicus
Fotó: Alicia Petresc
– Hogyan zajlik a gyakorlatban egy új dinoszauruszfaj felfedezése a Hátszegi-medencében: milyen lépések vezetnek oda, hogy a terepen előkerült csontmaradványból végül tudományos folyóiratban ismertetett új faj legyen?
– Minden azzal kezdődik, hogy felkutatjuk a területet: megvizsgáljuk a megfelelő korú kőzeteket, csontmaradványok után kutatunk.
Ha a csontok előkerülnek, az ásatás következik, amely során óvatosan kiemeljük a kőzetből, rögzítjük, dokumentáljuk a pozíciójukat, és gondosan szétválogatjuk ezeket. Ez a terepmunka akár heteken, hónapokon át vagy évekig is tarthat.
A nagyobb csontokat közvetlenül a helyszínen gyűjtjük, a kisebbeket – például halak, békák, kisemlősök maradványait – a kőzet szitálásával, szaknyelven „leiszapolásával” nyerjük ki.
A terepmunkát követi a laboratóriumi feldolgozás: a csontokat megtisztítjuk, preparáljuk, rögzítjük a töréseket, majd összehasonlítjuk más ismert fajokkal. Ebben a szakaszban derül ki, hogy az adott maradvány egy már leírt fajhoz tartozik-e, vagy valóban új fajt képvisel. Ha úgy ítéljük meg, hogy új fajról van szó, részletes tudományos elemzést készítünk: a csontok anatómiai sajátosságait leírjuk, fényképekkel és rajzokkal illusztráljuk, és meghatározzuk a faj egyedi jellemzőit.
Telmatosaurus tojáslerakóhelye
Fotó: Andrei Dragoș
– Milyen ma a paleontológia helyzete Romániában? Milyen kihívásokkal szembesülnek a szakemberek, különösen a kutatásfinanszírozás és a szakmai közeg szempontjából?
– Sajnos az őslénytankutatás helyzete Romániában jelenleg nem a legrózsásabb. Az egyik legnagyobb gond az anyagi források hiánya. A kutatás alapvetően pályázati pénzekből működik: ha nyerünk egy projektet, abból fedezzük a terepmunkát, az utazást, a munkatársak szállását, illetve minden más költséget. Az utóbbi években azonban egyre kevesebb pályázatot írnak ki, így sokszor egyszerűen nincs miből dolgozni. Néha előfordul, hogy magáncégek támogatnak kisebb kezdeményezéseket, de ez ritka, és általában nem jelent tartós megoldást.
Ezt a problémát sok esetben külföldi együttműködésekkel próbáljuk áthidalni, ezért is a legtöbb cikkünk társszerzős cikk.
Ezenkívül nagyon nehéz új diákokat vagy fiatal kutatókat bevonni a kutatásokba, emiatt az utánpótlás egyre gyengébb: sok tehetséges hallgató inkább más szakterületet választ, vagy külföldre megy továbbtanulni, ahol jobb lehetőségeket talál. Hogy a helyzetet érzékeltessem: Romániában kétévente tudunk megszervezni egy országos őslénytani konferenciát, amely minden területet lefed – a gerincesek mellett az ősnövénytant, algákat és más élőlénycsoportokat is. Magyarországon, egy sokkal kisebb országban, évente rendeznek hasonló konferenciát, nem beszélve Nyugat-Európáról, ahol évente több ilyen tudományos rendezvény is van.
Transylvanosaurus
Fotó: Peter Nickolaus
– Mint említette, kevesen választják a paleontológus pályát. Egy erdélyi fiatal miért döntött mégis úgy, hogy a több millió évvel ezelőtt élt őslények kutatását választja hivatásként?
– Ha egyetlen ponthoz kellene visszanyúlnom, akkor az egy gyerekkori élmény: egy kis könyv, amelynek az volt a címe, hogy Az élet fejlődése a Földön. Ez egy ismeretterjesztő kötet volt, amit a nagyközönségnek szántak. Akkoriban kezdett igazán érdekelni az egész téma, de ami igazán megragadott, az az a rész volt, ahol arról írtak, hogy Erdélyben is találtak dinoszauruszokat.
Innen indult az érdeklődésem: egyre többet olvastam róluk, kapcsolatba kerültem emberekkel, akik hasonló területen dolgoztak, majd a földtani egyetemre mentem, onnan terepmunkára, ásatásokra, és szép lassan ebből alakult ki a hivatásom és az életem. Szerintem ahhoz, hogy valaki ezt a pályát válassza, kíváncsiságra, lelkesedésre, elhivatottságra van a legnagyobb szükség, mert napjainkban a földtudomány nem a legjobban fizetett területnek számít.
Dinoszauruszfosszília
Fotó: Adina Popa
– Pályafutása során számos kutatásban vett részt, tanulmányai rangos folyóiratokban jelentek meg, emellett rendszeres előadója konferenciáknak is. Mi volt a legemlékezetesebb pillanat szakmai pályáján, és melyik az az eredmény, amire különösen büszke?
– Nem is tudom. Számomra mindig a legújabb vagy éppen a következő kutatás a legérdekesebb a felfedezés izgalma miatt. Ezért nem mondhatom, hogy lenne egyetlen kiemelkedő „legemlékezetesebb” pillanat a pályafutásom során.
vagy egy már ismert faj eddig nem dokumentált sajátosságát mutatja meg. Bár a paleontológia a múlt kutatásáról szól, számomra mégis az új felfedezések a legemlékezetesebbek.
– Jelenleg milyen kutatási projektek zajlanak a Hátszegi-medencében, és milyen új felfedezésekre számíthatunk?
– A közeljövőben – remélhetőleg még az év végéig – két új erdélyi dinoszauruszfajt is le fogunk írni. Az egyik különösen érdekesnek ígérkezik, mert teljesen új szempontból világít rá a hátszegi dinoszauruszokra. Ezek a kutatások jelenleg még közlés alatt állnak, a tudományos folyamat része, hogy először a szakközönség véleményezi az eredményeket, és ha azok helytállónak bizonyulnak, akkor kerülnek nyilvánosságra.
A turizmus és a tudományos élet is haszonélvezője lehet a szacsali Nopcsa-kastély felújításának: megnyitották báró Nopcsa Ferenc, az első magyar dinoszauruszlelet leírója, kém és kalandor, író, az albán trón önjelölt várományosának dél-erdélyi otthonát.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rémálommá vált az olaszországi nyaralás egy román turistának, akit a csendőrök összetévesztettek egy körözött bűnözővel, és az első napon őrizetbe vettek. A jászvásári férfi egy hónapot töltött börtönben.
Októberben ismét csapatokban fedezhetik fel a történetek világát az erdélyi diákok: hetedszer rendezik meg az Erdélyi Könyvfaló Olvasójátékot. A játék keretében közös olvasás, feladatlapok és író-olvasó találkozók várják a könyvszerető gyerekeket.
Színes szárnyak kavalkádja várja Kolozsváron az trópusi lepkék kedvelőit: szeptember 19. és október 5. között a botanikus kert trópusi üvegházában huszonötféle exotikus lepke repül szabadon az Amazonas és Ázsia varázslatos világából.
Legkevesebb négy tonna kokaint foglaltak le és több mint 60 gyanúsítottat állítottak elő a spanyol és portugál hatóságok két, Dél-Amerikából Európát kábítószerrel ellátó szervezett bűnözői hálózat felszámolása során.
A fiatalok szórakozásán túl a közösségépítésre, párbeszédre és identitáserősítésre is lehetőséget teremt a Szilágy Megyei Ifjúsági Egyeztető Tanács (SzIT) által szeptember 19–21. között szervezendő YouthFest.
Több száz flamingó tart pihenőt a dobrudzsai Nuntași-tónál. A sekély vizekben táplálék után kutató flamingók színpompás látványa ritka természeti élményt kínál, a szakértők azonban arra figyelmeztetnek: a félénk szárnyasokat nem szabad megzavarni.
89 éves korában elhunyt Robert Redford amerikai színész.
A világűrt megjárt gitárpengetőt ajándékozott Kapu Tibor űrhajós a gyergyószentmiklósi Bagossy Brothers Company zenekarnak.
2022-ben az Európai Unióban 5017, 15–29 év közötti fiatal vesztette életét öngyilkosság vagy más szándékos önkárosítás következtében.
Sok szülő számára fejtörést jelent mit pakoljon tízóraira gyerekének. A gyors, de kevésbé egészséges megoldások könnyen előtérbe kerülnek, pedig a gyerekek figyelme, teljesítménye és hosszú távú egészsége nagyban függ attól, mi kerül az uzsonnásdobozba.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!