A karácsonyi éjféli misén idén is bemutatták a Heródes-játékokat a felsővisói római katolikus templomban
Fotó: Zipser Forum - Viseu de Sus
Heródes-játék, újévi falinaptár ünneplőbe öltözött kéményseprőktől, farsangi tollfosztás – íme néhány szokás, ami a téli ünnepekhez kapcsolódott a Máramaros megyei Felsővisón. A településen élő kisszámú magyar és cipszer közösség feledésbe merült és máig élő hagyományairól Horzsa Zsófia, a településen működő Reményik-ház vezetője mesélt a Krónikának.
2023. január 02., 09:252023. január 02., 09:25
Régi óévbúcsúztató és újévköszöntő hagyományokat őriznek a mai napig a Máramaros megyei Felsővisón. A Máramarosi-havasok lábánál található hegyvidéki településen a többségi románok mellett magyar közösség is él, valamint az Osztrák–Magyar Monarchia idején itt letelepült németek és a Szepességből származó szászok, azaz cipszerek leszármazottai is ragaszkodnak őseik szokásaihoz. A településen élőknek a téli ünnepekhez kapcsolódó hagyományairól, a régmúlt idők karácsonyairól, az óévi-újévi ünneplésről, vízkeresztről Horzsa Zsófia, a településen magyar kulturális központként működő Reményik Sándor-ház vezetője mesélt a Krónikának.
A nyolcvannyolc éves felsővisói asszony – akinek felmenői között Ausztriából ide telepedett németek is vannak – elmondta, a településen élők életében fontosak voltak a téli ünnepek, ugyanis az erdőkitermeléssel, faúsztatással foglalkozó közösségek a hideg idő beálltával visszahúzódtak a falvakba, és decembertől a tavasz kezdetéig a vallási ünnepeken kívül sok családi és közösségi eseményt tartottak.
Itt működtetett fűrészgyárat Pap Simon is, a faszállításhoz az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták – mesélte Horzsa Zsófia. Hozzátette, a cipszerek a városban, a Visó folyó túloldalán telepedtek le, a negyedet ma is Zipsereinak nevezik. Itt található házukon kívül szinte minden családnak volt kalibája a hegyekben is, a településre csak télvíz idején húzódtak le. A római katolikus vallású, német nyelvű közösség a 20. század közepére elmagyarosodott, majd ezt követően Németországba vándoroltak ki, akik pedig itt maradtak, nagyrészt elrománosodtak.
Fotó: Kiss Judit
Ünnepi hagyományaikat nagyban meghatározták az egyházi előírások, ezenkívül az Osztrák–Magyar Monarchiából érkezett németektől is vettek át szokásokat. A karácsony esti szertartásnak mai napig része a napkeleti bölcsek és Heródes találkozását megjelenítő Heródes-játékok, a többszereplős, középkorból származó misztériumjátékot idén is előadták az éjféli misén a Szent Annáról és Szent Joákimról elnevezett római katolikus templomban – mesélte az idős felsővisói asszony.
– volt olyan utca is, hogy két csoport járt az úgynevezett „kis- és nagybetlehemessel”. Ezenkívül kántálni is mentek a fiatalok, ez a szokás mai napig él még, nemcsak a cipszer, hanem más nemzetiségű közösségek körében is.
Horzsa Zsófia elmondta, Jézus születésének ünnepét követően már szilveszterre készülődnek a felsővisói cipszerek. Óév napján rendszerint elmennek „hálaadásra”, azaz a hatórai misére, ami régebb német és magyar nyelven zajlott, az utóbbi időben románul is elmondják az igehirdetést. A mise után otthon folytatódott az ünneplés, ilyenkor az asztalra kocsonya kerül, és főtt kolbász tormával. Szintén a menü részét képezi a karácsonyról megmaradt, kosarakban tartott aprósütemény, a desszertnek való rántott gríz, valamint a karamellizált cukorból készült mézes pálinka, de a házi bor és friss kúti víz is. Az ünnepi vacsora után virrasztva várták az új esztendőt, amit az éjféli harangok kongása is jelzett.
Zsóka néni elmondta, az 1940-es években még divatban volt a szokás, hogy a városban élő kéményseprők ünnepi ruhába öltözve köszöntötték az embereket, újév napján azoknál a házaknál, ahol dolgoztak, az ajtóhoz támasztották a kéménytakarításhoz használt kotrót, így kívánva sok szerencsét, illetve egy falinaptárt is ajándékoztak a ház népének.
A téli ünnepek vízkereszttel folytatódtak. Felsővisón nem jártak házat szentelni, hanem a templomból üvegben hoztak szentelt vizet, ami áldást hozott a házra. „A görögkatolikus közösség körében szokás volt, hogy a pap vízkeresztkor a csikorgó hidegben kiment a hívekkel a Visó folyóhoz, majd megszentelték a vizet, és egyéb szertartásokra is sor került” – mondta. Vízkereszt után a farsangot is megülték a felsővisóiak. Hamvazószerdáig nagy mulatságokat szerveztek, fánkot sütöttek, bálokat szerveztek, de a farsangolás mellett tollfosztást is, ugyanis sokan tartottak libát a városban, a toll nélkülözhetetlen volt a lányok kelengyésládájába való hozományok elkészítéséhez.
A cipszerek az erdőkitermeléshez az 1934-ben létesült, ma turisztikai látványosságként ismert, románul „mocănițának” nevezett erdei kisvasutat használták
Fotó: mocanita-maramures.com
Hozsár Zsófia elmondta, ezeknek a farsangi szokásoknak mára nyoma sem maradt, a magyar közösség létszáma elenyésző, a cipszerek is elmentek, vagy vegyes házasságok révén beolvadtak a többségi társadalomba, csupán néhány idős ember emlékszik vissza a régmúlt időkre.
amelynek székhelye egy kétszázötven éves faház, amit a helyiek „csokoládéháznak” is neveznek – itt működtetnek kulturális programokat évente többször.
A cipszer közösség számára a Zipser Forum nevű egyesület szervez kulturális eseményeket, fesztiválokat és működtet német nyelvű újságot is.
A Máramarosszigettől 65 kilométerre található Felsővisón a 2011-es népszámlálás adatai szerint 12687 lakosa volt, ebből 91 százalék vallotta magát románnak, 4,4 százalék németnek, és 2,8 százalék magyarnak, 0,4 százalék pedig romának. A lakosság 85,5 százaléka ortodox, 9,7 százaléka római katolikus, 0,3 százaléka pedig református volt 2011-ben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
A tartós kánikula és a vízhiány nemcsak az embereket viseli meg: a madarak és más vadon élő állatok számára is egyre nagyobb kihívást jelent. Osváth Gergely biológussal a különösen veszélyeztetett fajokról, emberi segítségnyújtásról beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!