
Fotó: MTI
Ápoltjaik között van már gólyafióka, kiscinke, galamb, gerle és több tucat ragadozó madár. A madarászok próbálják a gyógyult madarakat viszszaszoktatni a természetbe, ez a folyamat a ragadozóknál a leghosszabb és a legnehezebb. A fészekből kiesett kis héját például az embernek kell megtanítania vadászni, és az első hetekben mindig visszarepül gondozójához. A súlyosan sérült madarakat, például amelyiket az autó ütötte el, nem is tudják visszaengedni a természetbe, mert képtelen gondoskodni magáról. Így körvonalazódott az ötlet, hogy ezeket a ragadozó madarakat az épülő vidombáki repülőtéren hasznosítsák. Több nagy európai reptér légterét védelmezik madarak, például a Ferihegyen is sólymok köröznek. A fel- és leszálló repülőkben hatalmas kárt okozhat, ha egy nagyobb madárrajjal ütköznek, ezért minden repülőtéren igyekeznek távol tartani a madarakat. Van, ahol zajt csapnak, puskaropogás hangját utánozzák, ám ezeket a zajforrásokat a madarak idővel megszokják, de ha egy területen a természetes ellenségük köröz, onnan mindig elköltöznek. „A madárnak ez élet és halál kérdése, nem tudja megszokni az ellenségét” – fogalmazta meg Kelemen László. A vidombáki reptér légterének a védelmezésére Kelemen szerint legalább három ragadozó madarat kell bevetni. Kelemen László csütörtökön indult Magyarországra, hogy a szükséges felszerelést beszerezze, hiszen a madarak röptetéséhez magas és alacsony állvány, béklyó, farok-, szárny- és lábvédő szükséges, a madárra adóvevőt tesznek, hogy vissza tudják szerezni, ha mégis elrepül. A madarak betanítása legalább másfél éves folyamat. Kelemen szerint érdemes lenne egy külföldi tenyészetből származó sólymot beszerezni, bár ez költséges, hiszen egy ilyen madár legkevesebb négyezer euróba kerül. A ragadozókat más célra is lehet használni, például a gabonatárlók környékéről is elűzik a magot dézsmáló szárnyasokat, ha néhány hétig a környéken köröznek. Kelemen László reméli, hogy ha sikerül kapcsolatot kiépíteni a vidombáki reptérrel, a befolyt pénzből madármenhelyet tudnak létesíteni Kovászna megyében.
Iancu Vespasian-Augustin Brassó megyei tanácsos, a repülőtér létrehozásának felügyeletével megbízott bizottság elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, remélik, komoly az ajánlat, mert ők is komolyan veszik. „Az ötlet nagyon jó, tudom, hogy ezt a módszert sikeresen alkalmazzák több külföldi repülőtéren. Le kell ülnünk a madarászokkal, hogy közösen kidolgozzunk egy szervezési tervet, hogy a repülőtér üzembe helyezéséig a madarakat is lehessen már röptetni” – magyarázta Vespasian. A vidombáki repülőtér tervében jelenleg egy elektronikus rendszer szerepel, amellyel a madárrajoktól védenék a légteret, de Vespasian szerint előnyben részesítenék a természetes megoldást, hiszen az kevésbé szennyező.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
A téli hónapok gasztronómiája nehezen képzelhető el savanyú káposzta nélkül: aki nem maga teszi el, az megvásárolja a piacon vagy a nagyáruházakban. A sokoldalúan felhasználható, méltán népszerű vitaminbombát a világ számos pontján ismerik.