Fotó: MTI
Ápoltjaik között van már gólyafióka, kiscinke, galamb, gerle és több tucat ragadozó madár. A madarászok próbálják a gyógyult madarakat viszszaszoktatni a természetbe, ez a folyamat a ragadozóknál a leghosszabb és a legnehezebb. A fészekből kiesett kis héját például az embernek kell megtanítania vadászni, és az első hetekben mindig visszarepül gondozójához. A súlyosan sérült madarakat, például amelyiket az autó ütötte el, nem is tudják visszaengedni a természetbe, mert képtelen gondoskodni magáról. Így körvonalazódott az ötlet, hogy ezeket a ragadozó madarakat az épülő vidombáki repülőtéren hasznosítsák. Több nagy európai reptér légterét védelmezik madarak, például a Ferihegyen is sólymok köröznek. A fel- és leszálló repülőkben hatalmas kárt okozhat, ha egy nagyobb madárrajjal ütköznek, ezért minden repülőtéren igyekeznek távol tartani a madarakat. Van, ahol zajt csapnak, puskaropogás hangját utánozzák, ám ezeket a zajforrásokat a madarak idővel megszokják, de ha egy területen a természetes ellenségük köröz, onnan mindig elköltöznek. „A madárnak ez élet és halál kérdése, nem tudja megszokni az ellenségét” – fogalmazta meg Kelemen László. A vidombáki reptér légterének a védelmezésére Kelemen szerint legalább három ragadozó madarat kell bevetni. Kelemen László csütörtökön indult Magyarországra, hogy a szükséges felszerelést beszerezze, hiszen a madarak röptetéséhez magas és alacsony állvány, béklyó, farok-, szárny- és lábvédő szükséges, a madárra adóvevőt tesznek, hogy vissza tudják szerezni, ha mégis elrepül. A madarak betanítása legalább másfél éves folyamat. Kelemen szerint érdemes lenne egy külföldi tenyészetből származó sólymot beszerezni, bár ez költséges, hiszen egy ilyen madár legkevesebb négyezer euróba kerül. A ragadozókat más célra is lehet használni, például a gabonatárlók környékéről is elűzik a magot dézsmáló szárnyasokat, ha néhány hétig a környéken köröznek. Kelemen László reméli, hogy ha sikerül kapcsolatot kiépíteni a vidombáki reptérrel, a befolyt pénzből madármenhelyet tudnak létesíteni Kovászna megyében.
Iancu Vespasian-Augustin Brassó megyei tanácsos, a repülőtér létrehozásának felügyeletével megbízott bizottság elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, remélik, komoly az ajánlat, mert ők is komolyan veszik. „Az ötlet nagyon jó, tudom, hogy ezt a módszert sikeresen alkalmazzák több külföldi repülőtéren. Le kell ülnünk a madarászokkal, hogy közösen kidolgozzunk egy szervezési tervet, hogy a repülőtér üzembe helyezéséig a madarakat is lehessen már röptetni” – magyarázta Vespasian. A vidombáki repülőtér tervében jelenleg egy elektronikus rendszer szerepel, amellyel a madárrajoktól védenék a légteret, de Vespasian szerint előnyben részesítenék a természetes megoldást, hiszen az kevésbé szennyező.
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.