
Fotó: MTI
Ápoltjaik között van már gólyafióka, kiscinke, galamb, gerle és több tucat ragadozó madár. A madarászok próbálják a gyógyult madarakat viszszaszoktatni a természetbe, ez a folyamat a ragadozóknál a leghosszabb és a legnehezebb. A fészekből kiesett kis héját például az embernek kell megtanítania vadászni, és az első hetekben mindig visszarepül gondozójához. A súlyosan sérült madarakat, például amelyiket az autó ütötte el, nem is tudják visszaengedni a természetbe, mert képtelen gondoskodni magáról. Így körvonalazódott az ötlet, hogy ezeket a ragadozó madarakat az épülő vidombáki repülőtéren hasznosítsák. Több nagy európai reptér légterét védelmezik madarak, például a Ferihegyen is sólymok köröznek. A fel- és leszálló repülőkben hatalmas kárt okozhat, ha egy nagyobb madárrajjal ütköznek, ezért minden repülőtéren igyekeznek távol tartani a madarakat. Van, ahol zajt csapnak, puskaropogás hangját utánozzák, ám ezeket a zajforrásokat a madarak idővel megszokják, de ha egy területen a természetes ellenségük köröz, onnan mindig elköltöznek. „A madárnak ez élet és halál kérdése, nem tudja megszokni az ellenségét” – fogalmazta meg Kelemen László. A vidombáki reptér légterének a védelmezésére Kelemen szerint legalább három ragadozó madarat kell bevetni. Kelemen László csütörtökön indult Magyarországra, hogy a szükséges felszerelést beszerezze, hiszen a madarak röptetéséhez magas és alacsony állvány, béklyó, farok-, szárny- és lábvédő szükséges, a madárra adóvevőt tesznek, hogy vissza tudják szerezni, ha mégis elrepül. A madarak betanítása legalább másfél éves folyamat. Kelemen szerint érdemes lenne egy külföldi tenyészetből származó sólymot beszerezni, bár ez költséges, hiszen egy ilyen madár legkevesebb négyezer euróba kerül. A ragadozókat más célra is lehet használni, például a gabonatárlók környékéről is elűzik a magot dézsmáló szárnyasokat, ha néhány hétig a környéken köröznek. Kelemen László reméli, hogy ha sikerül kapcsolatot kiépíteni a vidombáki reptérrel, a befolyt pénzből madármenhelyet tudnak létesíteni Kovászna megyében.
Iancu Vespasian-Augustin Brassó megyei tanácsos, a repülőtér létrehozásának felügyeletével megbízott bizottság elnöke a Krónika megkeresésére elmondta, remélik, komoly az ajánlat, mert ők is komolyan veszik. „Az ötlet nagyon jó, tudom, hogy ezt a módszert sikeresen alkalmazzák több külföldi repülőtéren. Le kell ülnünk a madarászokkal, hogy közösen kidolgozzunk egy szervezési tervet, hogy a repülőtér üzembe helyezéséig a madarakat is lehessen már röptetni” – magyarázta Vespasian. A vidombáki repülőtér tervében jelenleg egy elektronikus rendszer szerepel, amellyel a madárrajoktól védenék a légteret, de Vespasian szerint előnyben részesítenék a természetes megoldást, hiszen az kevésbé szennyező.
Felborult a Duna-delta ökológiai egyensúlya az orosz–ukrán háború óta. A delta romániai partjaihoz sodródó „háborús hulladék” miatt csökkent a halállomány, továbbá egyes madárfajok a rezervátum romániai oldalára menekültek a háború elől – írja a Le Monde.
„Ne éhezzen senki!” támogatási kampány indul Kolozsváron, Marosvásárhelyen és Nagyváradon, hogy a rászorulók számára a hideg téli hónapokra tartós élelmet és meleg ételt biztosítsanak.
Jogerősen négy év letöltendő börtönbüntetésre ítélte csütörtökön a brassói ítélőtábla emberölési kísérlet és garázdaság miatt Dani Mocanu manele-énekest.
Lovagi rangra emelte kedden a brit uralkodó a korábbi világsztár labdarúgót, David Beckhamet.
Jonathan Bailey brit színész lett a People magazin történetének első nyíltan meleg férfija, akit „a legszexibb férfinak” választottak.
Újra magyar kézben a Sziget: Európa egyik legnagyobb fesztiválja az eddigi menedzsmenttel és szervezői csapattal, az egykori alapító, Gerendai Károly stratégiai vezetésével vág neki a 2026-os rendezvény szervezésének.
Csíkszentimrei diákok a Krónikának elküldött üzeneteikben mesélték el a tusnádfürdői medvefesztivállal kapcsolatos élményeiket. A rendezvényen nemcsak a medvéről tanultak, hanem arról is, hogyan lehet felelősen, biztonságosan együtt élni a természettel.
A Románia természeti szépségeit világszerte népszerűsítő brit újságíró és filmproducer, Charley Ottley hivatalosan is román állampolgár lesz. Az állampolgársági esküt november 6-án teszi le Bukarestben.
Az mesterséges intelligencia által hozott, úgynevezett AI-forradalom gazdasági logikája nem hagy sok teret az emberi munkaerőnek.
Közelít a mindenkori országos rekordhoz a hatoslottó várható főnyereménye Romániában, miközben a Joker játék már 25 éves története legnagyobb összegével kecsegtet.