Fotó: Kőmíves István
A december közepén megjelenő gyermekalbum repertoárjába tartozik a csíkszeredai László I. Attila énekes, dalszövegíró Piskóta Panni című szerzeménye, amelyet különdíjjal jutalmaztak a Legszebb Erdélyi Magyar Dal program keretében. Az előadóművész munkásságáról, az erdélyi zenei iparról, terveiről mesélt a Krónikának.
2017. november 25., 20:502017. november 25., 20:50
– Erdély egyik legproduktívabb és legelismertebb szövegírójaként emlegetnek. A tizenhét éves munkásságod melyik pillanatát vagy projektjét tartod a legértékesebbnek?
– Ezeknek a projekteknek a létrejöttét az anya-gyerek közötti kapcsolathoz szoktam hasonlítani: anélkül nem születik meg egy zenei produkció, hogy az alkotó ne hinne benne. Természetesen, hosszú távon a fejlődőképesség is befolyásolja a pályafutást, de én mindenképp büszke vagyok az első, tizenhét évvel ezelőtt összeállított hanganyagomra, attól függetlenül, hogy a jelenlegi dalaimat sokkal megfontoltabban találtam ki és írtam meg, illetve hangszerelésük is teljesen más.
– Már több műfajban is kipróbáltad magad, a saját produkcióid főként a lassúbb tempójú dalok kedvelőinek szólnak, de a Die Sapkacsihány Project keretében Kozma Attila, az Open Stage paródiaegyüttes egyik tagja mellett a bohóc éned is megnyilvánult. Melyik stílus áll közelebb hozzád?
– A gitár volt az első hangszerem, és főként a Bikini, Bródy, Zorán dallamvilága jelent meg a szerzeményeimben. Nyilván gyorsabb tempójú dalokat is lehet gitáron játszani, de az akkori bandázások inkább a lassú, hódító számokról szóltak. A bohóc énemre csak kis fényt akartam vetíteni, mivel nálam még most is a szerelemmel kapcsolatos, lassú dalok dominálnak. Viszont hangsúlyozni szerettem volna, hogy nemcsak az vagyok, amit „kitermelek”, tudok én a lehető legnagyobb bohóc is lenni, ha a helyzet úgy kívánja.
– A Legszebb Erdélyi Magyar Dal november közepén tartott gáláján különdíjjal jutalmazták a Piskóta Panni című dalodat. Hogyan viszonyulsz az elismeréshez?
– A 17 éves munkásságom alatt még sosem tapasztaltam ilyen típusú pozitív hozzáállást, mint ezen a versenyen.
Épp ezért az egyik projektemmel már hetedik éve csakis a magyarországi televíziók lehetőségeit használjuk ki, és jó döntés volt, mert teljesen másképp néznek ránk. Ha a Piskóta Panni dalom népszerűsítésében nem fog segíteni az erdélyi média, külföldi forrást keresek ebben az esetben is. Nagyon szeretném erdélyi zenésznek tartani, hirdetni magam, de amíg a promóciós lemezek sarokba dobott sorsát ismerem, addig tapintatos kell hogy legyek.
– Műfaját és célközönségét tekintve ez a dal jelentősen eltér a pályázatba benevezett szerzeményektől. Mi ösztönzött arra, hogy jelentkezz a versenybe, illetve miért épp ezzel a számmal?
– A jelentkezéssel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy Erdélyben is van jó dalszövegíró, hangmérnök, aki megállja a helyét a szakmában. Becsületes önkritikával rendelkezem, tehát, ha ez pocsék dal lett volna, biztos nem küldtem volna be. Bíztam a Piskóta Panni sikerében, és végül megkapta, amit érdemelt.
– Dalszövegíró, énekes és kétgyermekes családapa vagy. A kislányaid ihlettek a téma kiválasztásában, a dal megírásában?
– Erre nagyon ráéreztél. Amikor „bekattanok” nagy bohóc tudok lenni. A Piskóta Panni is egy ilyen családon belüli, „cirkuszi jelenet” szüleménye. Nagyobbik lányom, Luca születése után szeretetből mindenféle becenevet „ráragasztottunk”: volt már libatonátusz, gosztáti csirke, Vilhelmina, Eszmeralda, Gizi. A Piskóta Panni is egy ilyen, az édesanyja által kitalált név volt.
Ennek van egy nagyobb szakmai háttere is, hiszen én jegyzem a Millenium Törpök 54 dalának a szövegét, ezzel sok tapasztalatot szereztem ebben a műfajban.
– A Facebook-oldaladon közzétett köszönetnyilvánításban azt írtad, hogy a Piskóta Panni Szász M. Attila nélkül soha nem szólt volna ekkorát. Hogyan jött létre ez a dal?
– Első perctől, tehát tizenhét éve dolgozok Attilával. Szakmai téren nagyon jól ismerjük egymást, annyira, hogy elég, ha kigondolok egy dalszöveget, telefonba eldúdolom neki, és a hang-
alap teljesen az elképzelésem alapján készül el. Szerintem, ha a pályázatot kezdeményező ifjúsági szervezet (EMKISZ) még jobban kinövi magát, a Legszebb Erdélyi Magyar Dal következő kiadásaikor érdemes lenne például legjobb hangmérnöki díjat is kiosztani, hiszen a tavalyi győztes dal, a No Sugar együttesé is Szász M. Attila közreműködésével jött létre.
– A díjazott szerzemény egy gyermekalbum repertoárjába tartozik. Mikor lesz kész a lemez, mit árulhatsz el róla?
– Tizennégy dalszöveget már megírtam, ebből hat felvétel már teljesen elkészült. Nagyon sokat dolgozom rajta, remélhetőleg december közepére megjelenik az album.
– A gálán az elismerésen kívül az EMI-táborban, illetve a Double Rise fesztiválon való fellépési lehetőséget kaptál. Mivel szeretnél majd színpadra állni, mire számíthat a közönség?
– Mindenképp a gyerekalbum anyagával, hiszen azzal nyertem meg ezt a trófeát, az még kérdéses, hogy lesz-e közönségem. Jövő nyárig még nagyon sok idő van, egyelőre a mának élek.
– A nyári fellépéssorozatig milyen projekteken dolgozol, milyen célokat tűztél ki magad elé?
– Szeretném már végre a kezemben tartani a gyerekalbumot, egyelőre ezzel foglalkozom, valamint a Szimpla Kárpáci együttessel, amelyet szintén Szász M. Attilával együtt hoztam létre. Továbbra is a Muzsika, illetve a Sláger Tv képernyőjéről szeretnék vigyorogni vagy, ha a dalszöveg épp azt kívánja, „fapofát vágni”. A két projektet semmiképp sem szeretném összekeverni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Ha van zöldségpáros, amely nélkül elképzelhetetlen a Kárpát-medence őszi konyhája, az a káposzta és a sárgarépa, amelyet Erdélyben murokként ismerünk. Olcsók, hónapokig eltarthatók, és együtt sokkal többet „tudnak”, mint külön-külön.
Oktatói munkájában a fizikai technikák mellett a tudatosság, önbizalom, erőnlét és stressztűrő képesség fejlesztésére is nagy hangsúlyt fektet Szabó Enikő, aki az Egyesült Államokból hazatérve a kincses városban kezdett el Krav Maga-edzéseket tartani.
Továbbra is rendkívül veszélyeztetett a világon kizárólag a Fogarasi-havasokban, a Vâlsan folyóban élő kölöntesügér állománya. A természetvédelmi törekvések újabb fejleményeiről Nagy András Attila biológus számolt be a Krónikának.
Az idei október volt a legmelegebb október a globális mérések kezdete óta – közölte pénteken az Európai Unió Copernicus éghajlatváltozási szolg&aacu
Büszkék lehetünk rájuk, hiszen találmányaikkal és felfedezéseikkel alapjaiban formálták át a világot. De vajon mennyire ismerjük a legnagyobb magyar elméket? A magyar tudomány ünnepe alkalmából a Krónika izgalmas játékkal várja olvasóit!
A romániai netezők 65 százaléka találkozott az elmúlt évben valamilyen online csalással, megtévesztő tartalommal, és mindössze 52 százalékuk érzi úgy, hogy megfelelően tájékozott az internetes platformok használatának kockázatairól egy felmérés szerint.
Nemcsak a testet és az elmét mozgatja meg, hanem a magányt is oldja, és új életkedvet adhat az időseknek a szenior örömtánc. Ezt bizonyítja a zilahi Magdi Senior Dance Group története is, amelyről Bakó Magdi ötletgazda beszélt a Krónikának.
Ha a sütőtök az ősz klasszikusa, akkor az édesburgonya a merész újonc: krémes, természetesen édes, és szinte bármilyen süteményt képes gazdagítani,
Nem riasztották el az árak a halloweenkor Törcsváron mulatni vágyókat: a kastélyban és a hozzá tartozó parkban rendezett partikra minden jegy elkelt. A „hátborzongató” mulatozásért a választott csomagtól függően 800–3000 lejt is elkértek.
Elérhető Hargita megye online gasztrotérképe, amely tanúsítvánnyal rendelkező vendéglátóipari egységeket, látogatható gazdaságokat, tematikus útvonalakat és kulináris eseményeket foglal magában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!