Fotó: Kőmíves István
A december közepén megjelenő gyermekalbum repertoárjába tartozik a csíkszeredai László I. Attila énekes, dalszövegíró Piskóta Panni című szerzeménye, amelyet különdíjjal jutalmaztak a Legszebb Erdélyi Magyar Dal program keretében. Az előadóművész munkásságáról, az erdélyi zenei iparról, terveiről mesélt a Krónikának.
2017. november 25., 20:502017. november 25., 20:50
– Erdély egyik legproduktívabb és legelismertebb szövegírójaként emlegetnek. A tizenhét éves munkásságod melyik pillanatát vagy projektjét tartod a legértékesebbnek?
– Ezeknek a projekteknek a létrejöttét az anya-gyerek közötti kapcsolathoz szoktam hasonlítani: anélkül nem születik meg egy zenei produkció, hogy az alkotó ne hinne benne. Természetesen, hosszú távon a fejlődőképesség is befolyásolja a pályafutást, de én mindenképp büszke vagyok az első, tizenhét évvel ezelőtt összeállított hanganyagomra, attól függetlenül, hogy a jelenlegi dalaimat sokkal megfontoltabban találtam ki és írtam meg, illetve hangszerelésük is teljesen más.
– Már több műfajban is kipróbáltad magad, a saját produkcióid főként a lassúbb tempójú dalok kedvelőinek szólnak, de a Die Sapkacsihány Project keretében Kozma Attila, az Open Stage paródiaegyüttes egyik tagja mellett a bohóc éned is megnyilvánult. Melyik stílus áll közelebb hozzád?
– A gitár volt az első hangszerem, és főként a Bikini, Bródy, Zorán dallamvilága jelent meg a szerzeményeimben. Nyilván gyorsabb tempójú dalokat is lehet gitáron játszani, de az akkori bandázások inkább a lassú, hódító számokról szóltak. A bohóc énemre csak kis fényt akartam vetíteni, mivel nálam még most is a szerelemmel kapcsolatos, lassú dalok dominálnak. Viszont hangsúlyozni szerettem volna, hogy nemcsak az vagyok, amit „kitermelek”, tudok én a lehető legnagyobb bohóc is lenni, ha a helyzet úgy kívánja.
– A Legszebb Erdélyi Magyar Dal november közepén tartott gáláján különdíjjal jutalmazták a Piskóta Panni című dalodat. Hogyan viszonyulsz az elismeréshez?
– A 17 éves munkásságom alatt még sosem tapasztaltam ilyen típusú pozitív hozzáállást, mint ezen a versenyen.
Épp ezért az egyik projektemmel már hetedik éve csakis a magyarországi televíziók lehetőségeit használjuk ki, és jó döntés volt, mert teljesen másképp néznek ránk. Ha a Piskóta Panni dalom népszerűsítésében nem fog segíteni az erdélyi média, külföldi forrást keresek ebben az esetben is. Nagyon szeretném erdélyi zenésznek tartani, hirdetni magam, de amíg a promóciós lemezek sarokba dobott sorsát ismerem, addig tapintatos kell hogy legyek.
– Műfaját és célközönségét tekintve ez a dal jelentősen eltér a pályázatba benevezett szerzeményektől. Mi ösztönzött arra, hogy jelentkezz a versenybe, illetve miért épp ezzel a számmal?
– A jelentkezéssel arra akartam felhívni a figyelmet, hogy Erdélyben is van jó dalszövegíró, hangmérnök, aki megállja a helyét a szakmában. Becsületes önkritikával rendelkezem, tehát, ha ez pocsék dal lett volna, biztos nem küldtem volna be. Bíztam a Piskóta Panni sikerében, és végül megkapta, amit érdemelt.
– Dalszövegíró, énekes és kétgyermekes családapa vagy. A kislányaid ihlettek a téma kiválasztásában, a dal megírásában?
– Erre nagyon ráéreztél. Amikor „bekattanok” nagy bohóc tudok lenni. A Piskóta Panni is egy ilyen családon belüli, „cirkuszi jelenet” szüleménye. Nagyobbik lányom, Luca születése után szeretetből mindenféle becenevet „ráragasztottunk”: volt már libatonátusz, gosztáti csirke, Vilhelmina, Eszmeralda, Gizi. A Piskóta Panni is egy ilyen, az édesanyja által kitalált név volt.
Ennek van egy nagyobb szakmai háttere is, hiszen én jegyzem a Millenium Törpök 54 dalának a szövegét, ezzel sok tapasztalatot szereztem ebben a műfajban.
– A Facebook-oldaladon közzétett köszönetnyilvánításban azt írtad, hogy a Piskóta Panni Szász M. Attila nélkül soha nem szólt volna ekkorát. Hogyan jött létre ez a dal?
– Első perctől, tehát tizenhét éve dolgozok Attilával. Szakmai téren nagyon jól ismerjük egymást, annyira, hogy elég, ha kigondolok egy dalszöveget, telefonba eldúdolom neki, és a hang-
alap teljesen az elképzelésem alapján készül el. Szerintem, ha a pályázatot kezdeményező ifjúsági szervezet (EMKISZ) még jobban kinövi magát, a Legszebb Erdélyi Magyar Dal következő kiadásaikor érdemes lenne például legjobb hangmérnöki díjat is kiosztani, hiszen a tavalyi győztes dal, a No Sugar együttesé is Szász M. Attila közreműködésével jött létre.
– A díjazott szerzemény egy gyermekalbum repertoárjába tartozik. Mikor lesz kész a lemez, mit árulhatsz el róla?
– Tizennégy dalszöveget már megírtam, ebből hat felvétel már teljesen elkészült. Nagyon sokat dolgozom rajta, remélhetőleg december közepére megjelenik az album.
– A gálán az elismerésen kívül az EMI-táborban, illetve a Double Rise fesztiválon való fellépési lehetőséget kaptál. Mivel szeretnél majd színpadra állni, mire számíthat a közönség?
– Mindenképp a gyerekalbum anyagával, hiszen azzal nyertem meg ezt a trófeát, az még kérdéses, hogy lesz-e közönségem. Jövő nyárig még nagyon sok idő van, egyelőre a mának élek.
– A nyári fellépéssorozatig milyen projekteken dolgozol, milyen célokat tűztél ki magad elé?
– Szeretném már végre a kezemben tartani a gyerekalbumot, egyelőre ezzel foglalkozom, valamint a Szimpla Kárpáci együttessel, amelyet szintén Szász M. Attilával együtt hoztam létre. Továbbra is a Muzsika, illetve a Sláger Tv képernyőjéről szeretnék vigyorogni vagy, ha a dalszöveg épp azt kívánja, „fapofát vágni”. A két projektet semmiképp sem szeretném összekeverni.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!