Antonya Árpád hagyományőrző vőfély szerint manapság az ifjú pár igyekszik mindent leegyszerűsíteni
Fotó: Fábián Andor
A székely lakodalmak múltjába és jelenébe nyújt betekintést Fábián Andor új, Lakodalmas krónika című dokumentumfilmje. A székelyudvarhelyi filmrendező az esküvői szokások változásáról, az alkotás érdekességéről beszélt a Krónikának.
2023. december 03., 09:072023. december 03., 09:07
A dokumentumfilm a hagyományőrző, régi falusi világra jellemző lakodalmak világát mutatja be, ugyanakkor érintőlegesen megjelenik benne a jelenkor divatosabb esküvői világa is Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester interjúja révén. A filmidő nagyobb részét azonban az Antonya Árpád hagyományőrző vőfély és Balázsi Dénes néprajzkutató által elmesélt történetek teszik ki – számolt be a Krónika érdeklődésére Fábián Andor filmrendező.
Rámutatott, az interjúalanyoknál tett látogatások számára is érdekesek voltak, rendezőként sok új dolgot tudott meg a régi falusi esküvőkről. Kifejtette, a jelenkorral összehasonlítva a régi lagzikat, az első szembetűnő különbség az, hogy napjainkban általában egyetlen szolgáltató kezében összpontosul minden: egy cég intézi a helyszínt, menüt, dekorációt. A régi időkben azonban összefogott a közösség: együtt főztek, együtt díszítettek mindazok, akik később vendégként is részt vettek az adott esküvőn.
Sarkadi Gábor Zoltán ceremóniamester napjaink, Fábián Andor a régmúlt idők esküvői szokásait eleveníti meg
Fotó: Fábián Andor
A székelyudvarhelyi filmes szakember szerint egy másik fontos különbség a néphagyományok tiszteletében gyökerezett, hiszen régen az esküvő nem a templomban kezdődött, az esküvői szertartás része volt a vőlegényes ház meglátogatása, a kikérés, a menyasszony-búcsúztató.
A legtöbb pár ma már nem szeretne kikérést, menyasszony-búcsúztatót, régen azonban nem lehetett ezeket a mozzanatokat kihagyni a lakodalmi rítusok közül, nem lehetett csak úgy átírni a hagyományos forgatókönyvet – hangsúlyozta a film narrátora.
Balázsi Dénes néprajzkutató történetei is elhangzanak a filmben
Fotó: Fábián Andor
Az alkotás szerkesztője úgy véli, a vőfélyek szempontjából is egyfajta „elamerikaiasodást” figyelhetünk meg. A modern esküvői szertartásban gyakran megjelenő, közismert játék, a vonatozás sem a néphagyományban gyökerezi. „Amerikából másolták!” – világít rá Balázsi Dénes néprajzkutató a filmben.
Magyar esküvői népszokás például az apácai, vagy a bogárfalvi kakaslövés, amely szelídített, képletes formában ma is tovább él: kakas helyett a szárnyas festett képmására lőnek íjjal a fiatalok. Ugyanígy gyakori szokás volt az esküvőkön, hogy a levegőbe feldobott üvegekre lőttek.
A fiatal rendező szerint a hagyományos székely vőfély számára megjelent egyfajta amerikai konkurencia: a ceremóniamester. A vőfély rímekben beszél, hagyományos népviseletben jelenik meg, a ceremóniamester pedig öltönyben érkezik a szertartásra, rímek nélkül beszél. „Bizonyos szempontból a vőfélyeknek is »modernizálódniuk« kellett anélkül, hogy elszakadtak volna hagyományos gyökereiktől” – mutatott rá a filmes szakember. Hozzátette, a múltbeli vőfélyeknek nem kellett az esküvői videóssal egyeztetniük, mert akkor még nem is volt videós, a jelenkori vőfély feladatkörébe azonban az is beletartozik, hogy kapcsolatot tart a különböző szolgáltatókkal: fotóssal, videóssal, konyhai személyzettel, zenészekkel.
Érdekességként megemlítette, hogy a történetet összefűző narrátor is vőfély szerepbe bújt. A megszokott Morgan Freeman hangján felmondott prózai narráció helyett vőfély-rigmusokban hangzik el a szövegmondás, ezzel is érzékeltetve a hagyományőrző esküvők derűs, humoros hangulatát.
Fábián Andor a vőfély-narrátor szerepében
Fotó: Fábián Andor
Fábián Andor arról is beszámolt lapunknak, hogy a Hargita Megyei Tanács és Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont támogatásával, az S’art ’R Művészeti Közösség szakmai partnerségével elkészült film bemutató időpontja egyelőre még tisztázatlan, hiszen év végén nem tanácsos olyan rendezvényt szervezni, ami nem karácsony vagy újév tematikájú. „December a Mikulásról, az Angyalról és az újévi fogadalmakról szól. Így idén még biztos nem mutatjuk be az alkotást, de ez nem probléma, mert így már is van anyag, amivel el lehet kezdeni az új évet” – összegzett a székelyudvarhelyi filmrendező.
A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen tanult rendezőnek. Az elmúlt időszakban rendszeressé vált, hogy közönségét egy-egy helyi témát feldolgozó dokumentumfilmmel örvendezteti meg. Fábián Andor székelyudvarhelyi filmrendezővel beszélgettünk.
A székelyföldi csizmakészítés és csizmaviselet történetét mutatja be az a dokumentumfilm, amelyet kedden mutattak be online a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont szervezésében. A film elkészítésének céljáról és mikéntjéről Fábián Andor rendezőt kérdeztük.
A tavalyi évben jól bevált helyszínen szervezik meg október 24–25-én a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált, amely ezúttal is számos hagyományőrző programot, finomságot kínál a látogatóknak.
Száz éve fogadja a látogatókat és szolgálja a tudományt a kolozsvári füvészkert, amely a világ minden tájáról származó növényritkaságokat és a hazai flóra gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
A Z generáció fiataljai magabiztosabbnak érzik magukat, mint valaha, ugyanakkor egyre jobban ki vannak téve az online világ elvárásainak és nyomásának.
Egy nemzetközi jelentés szerint Románia bizonyult a világ legstresszesebb országának a tanulóvezetők számára. A 43 országot felvonultató rangsor második helyén Lengyelország, harmadikon pedig Magyarország áll.
Megtermett disznó szeretett volna besétálni egy brassói Lidl-áruházba, az éhes háziállatot azonban nem engedte be az üzletbe a biztonsági őr, a vásárlókat viszont lenyűgözte a szokatlan helyen kószáló sertés.
Az uniós tagországok igazságügyi minisztereiből álló tanács luxembourgi ülésén véglegesen jóváhagyta a játékok biztonságáról szóló rendeletet.
szóljon hozzá!