Fotó: A szerző felvétele
Az egész úgy kezdődött, hogy Madaras Sándor idegsebész szólt Bartha József képzőművésznek, hogy jó néhány felvédő boldog tulajdonosa, és szeretné, ha mások is látnák gyűjteményét. „Négy éve gyűjtöm a falvédőket, hatszáz van belőlük – mesélte az idegsebész. – Házról házra is jártam, hogy megszerezzem őket, de a legtöbb darabot tulajdonképpen a betegeimnek köszönhetem. Aki megtudja, hogy gyűjtöm, szívesen hoz nekem faluról falvédőt.”
„Hol hit, ott szeretet…”
„A legtöbb falvédőn a szöveg és a kép is vallásos témájú. A házi áldásos a leggyakoribb, de akadnak, amelyek bánatos nők panaszát sírják el, vannak olyanok is, amelyek a férfi-nő viszonyról, mások az egyedülálló férfi bánatáról szólnak” – mondta el Madaras. Bartha József képzőművész kapott a kiállítás ötletén, és úgy gondolta: annak semmi értelme, hogy néprajzi kiállítás legyen az ötletből. Párját ritkító, hangulatos, rendhagyó tárlatmegnyitót tervezett – főzőcskézéssel, evés-ivással egybekötve, a tárlat házigazdája az ARTeast Alapítvány és a Látó folyóirat szerkesztősége volt. A falvédők egy részét elvitték Sepsiszentgyörgyre, ott lefényképezték őket, és a marosvásárhelyi B5 stúdióban a fényképeket felvetítették a falra, majd Bartha József, Birtalan Kölök Zsolt, Bob József, ifj. Fekete Zsolt, Irsai Zsolt, Sebesi Sándor, Szabó Zoltán Judóka képzőművész a vonalak mentén felrajzolta a képeket, a szövegeket a falakra. Irsai Zsolt elmondta: „úgy terveztük, hogy a falon cérnával húzzuk meg a vonalakat, felragasztjuk a fonalat, de egy hét után rájöttünk, hogy a munka így több hónapig tartana.”
A cérnát selyemszálra
„Sárosi Bernadett művészettörténész könyvében az áll, hogy egy bécsi divattervező 1871-ben találta fel a falvédőt, amely később Erdélyben is elterjedt” – mondta el Láng Zsolt író. Keszeg Vilmos néprajzkutató könyvében azt írja: körülbelül ebben az időszakban vezették ki az erdélyi házakból a füstöt, tehát a konyhák tiszták lettek. Láng Zsolt szerint a falvédők úgy váltak később művészi alkotássá, hogy a cérnát kicserélték selyemre, a nagy öltéseket egészen apró öltésekre, és ekkor már szinte gobelinné váltak. Irsai Zsolt képzőművész szerint a rajzmotívumok között fellelhetők a barokk belső építészeti minták másolatai, illetve könyvekből származó illusztratív jellegű rajzok is, amelyek legtöbbször a boldogság, a biztonságérzet utáni vágyat fejezik ki. A falvédők eredetileg kőfalak betakarására szolgáltak, otthonosabbá, melegebbé tették a belső tereket, és általában a tiszta szobában aggatták őket a falra. Talán babonából írták rájuk mindazt, amit el szerettek volna érni.
A szabógallérleves
Amíg a képzőművészek, írók a falvédőről értekeztek, szabógallérleves készült. Bartha József ötletgazda szerint azért esett erre a levesre a választásuk, mert az egyik leghosszasabban készülő étel. Közben folyamatosan fogyott a szilvapálinka, a vörösbor. A kiállítóterem kicsinek bizonyult, de szerencsére az időjárás a résztvevőkkel tartott, akik így kivonultak a patinás épület tornácára, ahol elkezdődött a jóízű pletykálkodás, terefere.
M. É.
Láng Zsolt: Erdélyi falvédőleves
A kiállításavatón Láng Zsolt bemutatta igen eredeti receptjét: „Az erdélyi falvédőleves itt ismertetett változata a nevét Madaras Sándor marosvásárhelyi agysebészről kapta, akinek erdélyi falvédőgyűjteményétől e leves kifundálójának leesett az álla (és nagyot koppant). Végy többféle falvédőt. Ne feledd, hogy a falvédő ízértéke attól is függ, minő vidéken volt honos. Ne sajnáld a válogatásra fordított időt. A falusi falvédő íze nem olyan, mint a városié. Hasonlóképpen: a magyar egészen más aromával rendelkezik, mint a román vagy a szász. Mint ahogy az erdélyi földön tenyésző félistenek sokkal szilajabbak a pestbudaiaknál. Ilyen vonatkozásban a felirat értékes felvilágosítással szolgálhat, mert az egyértelmű hovatartozáson túl egyebeket is elárul. Van magyar származású román falvédő, és van tőről metszett román is. Az a román feliratos falvédő, amely magyar fordításban így szól: »Adjon az Úristen bort, búzát, békességet«, valószínűsíthetően magyar falvédő románosítása a Mezőségről ellenben »Az Úristen és Avram Iancu megvéd minden bajtól« felirat a románok lakta ősi móc vidékre vall. Ugyanígy megállapítható, hogy a magyar falvédő a szászokhoz közeli Oklándról (»Ragyogj, ragyogj héttornyú Erdély«) vagy a svábok lakta Nagykárolyból (»Nudli után sört igyál«) való-e. Igazi szakácsok az efféle árnyalatokra is ügyelnek. Hogy csupán egyetlen példát hozzak, a szászos falvédőlevesbe semmiképpen nem való rántás, míg a svábos szinte megköveteli azt. Az ízek harmonizálásánál sem feledhetjük a népek együttélésének sajátosságait: van, ami egyberakható, van, ami nem. Más vonatkozásban sem árt az óvatosság: klerikális intelmű falvédőt (»Isten szeme mindent lát«) csak mértékkel keverjünk pajzánkodóval (»Kezed járjon, ne a szád«), vagy monarchiást (»Egy az Isten, egy a császár«) sarlós-kalapácsossal. Ha szükséges, az alapanyagok begyűjtése során forduljunk szakértőhöz, aki ránézésre megmondja, mit ér a kosár tartalma, és kiválogatja az oda nem valókat. Miután ily módon tehát begyűjtötted a hozzávalót, tedd oda hideg vízben, fedd le, és lassú tűzön hosszan főzd. A habját, ahányszor csak kell, merd le. Kóstolgatás által ellenőrizd, mikor kész. Amikor már a cselédlány hónaljának vagy netán a falusi konyha ablakpárkányára kitett muskátlinak szaga elárasztja az egész ízlelő szervet, akkor leveheted. Konyhádat, sőt egész házadat betölti a fövő leves párája, ami kellemesen birizgéli az ízbimbókat. Szűrd le, majd a szűrőben maradt zagrácból (a puhára főtt, összegubancosodott falvédőből) készíts gombócot, s úgy add a leveshez. A zagrácgombóc készítésének módját máshol megtalálod.
Figyelmeztetés: tilos a falvédőket főzés előtt megmosni, mert az értékes ízanyagok szinte teljesen eltűnnek, mint megszállt országból az őslakosok.”
Élettársa veje gyilkolt meg egy román állampolgárságú férfit a magyarországi Tiszakécskén. Az elkövető egy erdőben elásta a székelyudvarhelyi származású áldozat holttestét.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.