HIRDETÉS

Először írtak le új baktériumfajt a Szent Anna-tóból

Krónika 2018. július 03., 16:46 utolsó módosítás: 2018. július 03., 16:49
HIRDETÉS

A tudományra nézve új baktériumfajt izoláltak és írtak le Rhizobium aquaticum néven a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) mikrobiológusai a Szent Anna krátertó baktérium közösségének vizsgálata során.

A Rhizobium aquaticum baktérium fénymikroszkópos képe kristályibolyát tartalmazó csillófestékkel történő festés után

A Sapientia EMTE csíkszeredai Biomérnöki Tanszékének és az ELTE budapesti Mikrobiológiai Tanszékének munkatársai 2011 óta végeznek vízkémiai és mikrobiológiai vizsgálatokat a Szent Anna-tónál. A kutatásokba bevont sapientiás ökológiai mérnök szakos hallgatók – Máthé István oktató vezetésével – eddig összesen 326 baktériumtörzset izoláltak és azonosítottak DNS-vizsgálatok alapján, amelyek 26 nemzetség több mint 51 különböző baktériumfajához tartoztak.

Ezek közül több baktériumtörzs a tudomány számára eddig ismeretlen „új faj” képviselője.

HIRDETÉS

Máthé István, a Sapientia oktatója szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményében arról tájékoztattott, hogy az új baktériumfaj leírásához szükséges széleskörű biokémiai, molekuláris biológiai vizsgálatokat Felföldi Tamás (ELTE – Budapest) mikrobiológus irányította, az eredményeket pedig rangos tudományos folyóiratban közölték. A Rhizobium nemzetségbe tartozó baktérium a Rhizobium aquaticum latin nevet kapta.

A több tíz fajt magába foglaló Rhizobium nemzetség képviselői általában a talajban élnek (főként a növények gyökérzónájában), csak néhány faj került elő vizes környezetből (pl. folyóból, tengerből, laboratóriumi bioreaktorból). Az „aquaticum” azaz „vízi eredetű” fajnév arra utal, hogy ez az első eset, amikor egy tó vizéből izolálták a nemzetség egy új tagját.

A Rhizobium fajok jó része növényekkel (főképpen hüvelyesekkel: pl. bab, szója, lucerna, lóhere stb.) alakítanak ki szoros, ún. szimbiotikus kapcsolatot és képesek megkötni és ammóniává alakítani a gázhallmazállapotú légköri nitrogént, ezáltal segítve a növények nitrogénnel való ellátását. Hasonlóképpen a marosvásárhelyi Azomureș vegyiüzemben ipari folyamatok révén kötik meg/alakítják át a légköri nitrogént ammóniává, amelyből műtrágyát állítanak elő. A legtöbb fajtársától eltérően a most leírt új baktérium nem képes megkötni a légköri nitrogént, viszont jó cukor- és fehérje-bontó képességgel rendelkezik, így minden bizonnyal szerepet játszik a Szent Anna-tó tápanyag-körforgalmában, részt vesz a tóban lévő szerves anyagok szervetlen anyagokká való lebontásában (ún. mineralizációjában).

„A tenyésztésen alapuló, illetve főként a tenyésztéstől független DNS vizsgálatok alapján a Szent Anna-tó először vizsgált baktérium közösségéről elmondhatjuk, hogy nagyon változatos, fajgazdag. Legkevesebb 150 baktériumcsoport több mint 500 képviselője („faja”) van jelen a tó vizében, amelyek egy jó része ismeretlen, potenciálisan új „baktériumfajhoz” tartozik. Korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a Szent Anna-tóban élő szintén mikroszkopikus méretű kovamoszatok (Diatoma) közössége is meglehetősen diverz. A Magyar Természettudományi Múzeum munkatársai Buczkó Krisztina irányításával a tó üledékmintáiból 73 kovamoszat fajt azonosítottak, amelyek közül kettő új fajnak bizonyult a tudomány számára (Kobayasiella elongata, Kobayasiella tintinnus), további 25 fajt pedig először jeleztek Románia flórájára nézve” – közölte Máthé István.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS