A fiatalok által is átélhető módon mutatja be az 1956-os hősök szabadságharcát, valamint a kommunista rendszert Futaki Attila és Tallai Gábor Budapest Angyala című képregénye, amely a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány gondozásában jelent meg – közölte az MTI.
2017. április 02., 15:072017. április 02., 15:07
2017. április 02., 15:082017. április 02., 15:08
A kötet forgatókönyvét jegyző Tallai Gábor író, a Terror Háza Múzeum programigazgatója elmondta, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere vetette fel az \'56-os Emlékbizottság elnökeként, hogy 1956-ról születhetne egy képregény. Ez olyan műfaj, amely minden korosztályt képes megszólítani, az író célja az volt, hogy elérje a kamaszokat és a fiatal felnőtteket is, mert nekik semmilyen személyes tapasztalatuk nincs a kommunista diktatúra működésével kapcsolatban.
A kötet főszereplője az Egyesült Államokba emigrált Angyal János, aki a megtorlás elől menekülve már a szabad világban él és vált sikeressé, szíve mélyén magyar szabadságharcos maradt, akinek hazaszeretete változatlan. Angyal a történet során arra vállalkozik, hogy visszatér a kommunista Magyarországra, és bosszút áll az immár szovjet nagykövetként Budapestre érkező Petrov őrnagyon, aki 1956-ban megölte bajtársait.
Angyal János fikciós karakter, sok 1956-os hős alakjából lett összegyúrva, és a képregény történetének lezárása sem ragaszkodik a történelmi hűséghez – fejtette ki Tallai Gábor. Futaki Attila szintén hangsúlyozta, hogy a Budapest Angyala nem egy szuperhős-sztori, inkább egy noir felütésű francia akciófilmhez lehetne hasonlítani. Az amerikai képregényeket a szöveg nélkül sokszor nem lehet megérteni, a Budapest Angyala azonban európai stílusú képregény: nincsenek benne hatásvadász beállítások, egy-egy történést több kockával, részletes hátterek előtt mesél el, szinte filmes narrációval.
Futaki Attila a történelmi háttér felrajzolásához számos referenciát kapott a Terror Házától, de maga is végzett kutatómunkát, személyesen is végigfotózta a kötetben felbukkanó budapesti helyszíneket. A képregény a magyarországi Terror Háza Múzeumban már elérhető, néhány héten belül pedig a könyvesboltokban is országszerte kapható lesz.
A petrezselyemgyökeret és a paszternákot könnyű összetéveszteni, és jó tudni, hogy bár rokon gyökérzöldségekről van szó, nagyon sok mindenben különböznek egymástól ízvilág és felhasználási lehetőségek tekintetében egyaránt.
Bekerült a Guinness-rekordok közé a világ leghosszabb vadon mért óriás pitonja, amelyre Indonéziában bukkant Radu Frențiu expedíciós szakember. A szabadon élő nőstény példány 7,22 méteres hosszával a világ leghosszabb ismert vadon élő kígyója lehet.
A ChatGPT-től kértek és kaptak jogi tanácsokat büntetés elkerülésére azok a román vasutasok, akiket hálókocsijegyekkel való üzérkedéssel vádol a bukaresti törvényszék ügyészsége – közölte csütörtökön a Clubferoviar.ro vasutas szakportál.
Vírusként terjednek a közösségi médiában azok a felvételek, amelyek egy szibériai tigrist mutatnak szabadon egy udvaron, néhány méterre egy videózó embertől.
Példátlan méretű csalást lepleztek le az olasz hatóságok: a gyanúsítottak mesterséges intelligencia segítségével 59 fiktív román nő személyazonosságát hozták létre, amelyek révén több mint 1,4 millió eurót csaltak ki az olasz államtól.
Előbújtak-e a medvék, meddig tart még a tél, és mennyire érvényesek ma a népi időjóslások? A marosvásárhelyi állatkert medvenapján Korondi Kinga szóvivővel beszélgettünk hagyományról, klímaváltozásról, medvékről és környezeti nevelésről.
A bab (paszuly, Székelyföldön fuszulyka) a világ egyik „legdemokratikusabb” alapanyaga: szinte minden kontinensen jelen van, mégis minden kultúra másképp viszonyul hozzá.
Életének 79. évében szombaton elhunyt Fenyő Miklós eMeRTon-díjas magyar előadóművész, dalszerző, szövegíró, rock and roll énekes, zenekarvezető, billentyűs. A gyászhírt Fenyő Miklós Facebook-oldalán jelentették be.
Idén február 2-án is megtartja az immár hagyományos medvenapot a Marosvásárhelyi Állatkert: hétfőn 11 órától várják a látogatókat a látványetetéssel egybekötött időjóslásra.
Egy „potenciálisan lakható”, hideg, Föld méretű bolygójelöltet azonosított mintegy 146 fényévre a Földtől egy ausztrál csillagászok vezette nemzetközi kutatócsoport.