HIRDETÉS
HIRDETÉS

Díjazták Kis Boglárka Mercédesz geológust gázszivárgásokat bemutató kisfilmjéért

Bede Laura 2018. január 08., 12:34
HIRDETÉS

A kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz tudományos bemutatkozó kisfilmjét a New York Hungarian Scientific Society a legmagasabb kitüntetéssel, Solti Gizella-díjjal tüntette ki.

Szivárgásmérés a Büdös-barlangnál

Tudományos kutatási eredményeivel és bemutatkozó kisfilmjével Solti Gizella-díjat nyert a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz (portrénkon) a New York Hungarian Scientific Society Szent-Györgyi Albert fiatal kutatói pályázatán.

A New Yorkban élő magyar kutatók által 2015-ben alapított díjra azok a 35 év alatti fiatal szakemberek adhattak be pályázatot, akik Magyarországon vagy a szomszédos országokban élnek,

HIRDETÉS

és tudományos munkájuk eredetiségét, fontosságát az eddigi publikációikon kívül egy ötperces bemutatkozó filmmel tudják alátámasztani. „Ez a díj nemcsak engem illet, hanem magát a kutatást, mert nagyon sok ember van, akikkel együtt dolgoztam. A kisfilmem arról szól, hogy szeretnénk egy úgynevezett monitoringrendszert, időbeli vizsgálatot létrehozni mofettákban (olyan helyszínek, ahol erős szén-dioxid-kiáramlás történik), ahol gyakran járnak emberek.

Kitüntette a Román Akadémia Silye Lóránd kolozsvári geológust őslénytani leírásáért
Földgázkutatásban is jelentőséggel bíró kőzetek képződését vizsgálta Silye Lóránd geológus, a Babeș–Bolyai Tudományegyetem Geológiai Intézete magyar tagozatának oktatója, akinek munkáját elimeréssel tüntette ki a Román Akadémia.

Ezt azért tartom fontosnak, mert a mofetták már nagyon sok emberi és állati áldozatot követeltek a gázszintmérés hiánya miatt”

– mondta el a Krónika megkeresésére Kis Boglárka Mercédesz, a MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának tagja, geológus, geokémikus. Hozzátette, a támogatásból olyan műszereket fog vásárolni, amelyek folyamatosan mérik majd a gázmennyiséget, szén-dioxid-koncentrációt a torjai Büdös-barlangban és környékén.

A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a színtelen és szagtalan szén-dioxid gáz veszélyes, és bizonyos körülmények között halálos balesetet okozhat. A levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban halmozódhat fel, ahol kiszorítva a levegőt, olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak e térségben az olyan elnevezések, mint a Gyilkos-barlang vagy a Madártemető.

Mint a geológus kifejtette, a Büdös-barlangban tervezett vizsgálat kapcsolódik a korábbi kutatásokhoz, amikor szintén a szén-dioxid kiáramlását figyelték meg a Csomád-hegységben.

A Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka Mercédesz és Artur Ionescu arról számolt be, hogy a mérések szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid áramlik a talajon keresztül a felszínre, amely mennyiség hasonló általában a hosszan szunnyadó vulkánoknál tapasztaltakkal. A geokémikusok az Apor lányok feredője népszerű turistacélpontján és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét, ami alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása.

Kis Boglárka Mercédesz korábban lapunknak elmondta, egyelőre még nem tudják megmondani, hogy kitörhet-e a Csomád-vulkán, ennek előjelei vannak:

a vulkán működésében megfigyelhető szeizmikus tevékenységek vagy még intenzívebb gázkiáramlás.

Kis Boglárka Mercédesz

„Földtani időben bármikor újra aktiválódhat a vulkán, hogyha kap egy friss magmautánpótlást a mélyből. Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője és a kollegáim már bebizonyították kőzettani szempontból is, hogy volt a vulkán életében hosszabb, több tízezer éves szünet a kitörések között. A Csomád-vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, ez geológiai időben nem számít távolinak, és a megfigyelések arra utalnak, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak” – részletezte a kutató. Az MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának korábbi vizsgálati eredményei alapján a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, ami lehetőséget ad arra, hogy a jövőben akár még folytatódhasson a vulkáni működés.

A Kárpát-medence vulkáni területein ez volt az első ilyen, modern eszközökkel végzett gázkiáramlás-mérés.

A további kutatások arra irányulnak, hogy a szén-dioxid kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatukat, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról, a földrengésekkel való esetleges kapcsolatról. Kis Boglárka Mercédesz arról is beszámolt lapunknak, hogy jelenleg a Szent Anna-kráterben dolgoznak, ahol a talajminta, illetve a Szent Anna-tó vizének vizsgálatával próbálják megállapítani, hogy a legfiatalabb kráterből mennyi gáz kerül a felszínre.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
HIRDETÉS
0 HOZZÁSZÓLÁS
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS