Szivárgásmérés a Büdös-barlangnál
A kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz tudományos bemutatkozó kisfilmjét a New York Hungarian Scientific Society a legmagasabb kitüntetéssel, Solti Gizella-díjjal tüntette ki.
2018. január 08., 12:342018. január 08., 12:34
Tudományos kutatási eredményeivel és bemutatkozó kisfilmjével Solti Gizella-díjat nyert a kolozsvári Kis Boglárka Mercédesz (portrénkon) a New York Hungarian Scientific Society Szent-Györgyi Albert fiatal kutatói pályázatán.
és tudományos munkájuk eredetiségét, fontosságát az eddigi publikációikon kívül egy ötperces bemutatkozó filmmel tudják alátámasztani. „Ez a díj nemcsak engem illet, hanem magát a kutatást, mert nagyon sok ember van, akikkel együtt dolgoztam. A kisfilmem arról szól, hogy szeretnénk egy úgynevezett monitoringrendszert, időbeli vizsgálatot létrehozni mofettákban (olyan helyszínek, ahol erős szén-dioxid-kiáramlás történik), ahol gyakran járnak emberek.
– mondta el a Krónika megkeresésére Kis Boglárka Mercédesz, a MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának tagja, geológus, geokémikus. Hozzátette, a támogatásból olyan műszereket fog vásárolni, amelyek folyamatosan mérik majd a gázmennyiséget, szén-dioxid-koncentrációt a torjai Büdös-barlangban és környékén.
A mofettákat sok helyen használják gyógyászati célokra. Ugyanakkor fontos tudni, hogy a színtelen és szagtalan szén-dioxid gáz veszélyes, és bizonyos körülmények között halálos balesetet okozhat. A levegőnél nagyobb sűrűsége miatt a felszíni mélyedésekben vagy barlangokban halmozódhat fel, ahol kiszorítva a levegőt, olyan koncentrációt ér el, ami gyors halálhoz vezet. Erre utalnak e térségben az olyan elnevezések, mint a Gyilkos-barlang vagy a Madártemető.
A Journal of Volcanology and Geothermal Research folyóiratban megjelent tanulmányban a kutatócsoport két, vulkáni gázokra specializált munkatársa, Kis Boglárka Mercédesz és Artur Ionescu arról számolt be, hogy a mérések szerint évente minimálisan 8700 tonna szén-dioxid áramlik a talajon keresztül a felszínre, amely mennyiség hasonló általában a hosszan szunnyadó vulkánoknál tapasztaltakkal. A geokémikusok az Apor lányok feredője népszerű turistacélpontján és Lázárfalva mellett mérte nagy felbontásban a talajon keresztül kiáramló gáz mennyiségét, ami alapján térképen is ábrázolható volt a kiáramlás mennyiségi eloszlása.
a vulkán működésében megfigyelhető szeizmikus tevékenységek vagy még intenzívebb gázkiáramlás.
Kis Boglárka Mercédesz
„Földtani időben bármikor újra aktiválódhat a vulkán, hogyha kap egy friss magmautánpótlást a mélyből. Harangi Szabolcs, a kutatócsoport vezetője és a kollegáim már bebizonyították kőzettani szempontból is, hogy volt a vulkán életében hosszabb, több tízezer éves szünet a kitörések között. A Csomád-vulkán 32 ezer éve tört ki utoljára, ez geológiai időben nem számít távolinak, és a megfigyelések arra utalnak, hogy nem tekinthető inaktív tűzhányónak” – részletezte a kutató. Az MTA–ELTE vulkanológiai kutatócsoportjának korábbi vizsgálati eredményei alapján a földkéregben van még olvadéktartalmú magma, ami lehetőséget ad arra, hogy a jövőben akár még folytatódhasson a vulkáni működés.
A további kutatások arra irányulnak, hogy a szén-dioxid kémiai összetétele alapján pontosítani lehessen a mélybeli magmával való kapcsolatukat, továbbá a havi rendszerességgel végzett mérések alapján információt lehessen kapni a kiáramlás éves időbeli eloszlásáról, a földrengésekkel való esetleges kapcsolatról. Kis Boglárka Mercédesz arról is beszámolt lapunknak, hogy jelenleg a Szent Anna-kráterben dolgoznak, ahol a talajminta, illetve a Szent Anna-tó vizének vizsgálatával próbálják megállapítani, hogy a legfiatalabb kráterből mennyi gáz kerül a felszínre.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!