
Csipike történetét Rusz Lívia rajzain keresztül ismerhették meg nemrég a gyerekek
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba. Székely Sebestyén György művészettörténész, a képtár igazgatója és Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora a tárlat előzményeiről, érdekességéről és Csipike „utazásának” következő állomásairól beszélt a Krónikának.
2026. május 30., 09:182026. május 30., 09:18
Idén van a 60. évfordulója a Csipike, a gonosz törpe című mesekönyv első megjelenésének, ebből az alkalomból nemrég Csipike 60+ címmel rendezett kiállítást a Quadro Galéria. Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári képtár igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, az évfordulót megelőzően már régóta foglalkoztak ezzel az anyaggal. Mint kifejtette, a Quadro Egyesület és a Quadro Galéria célja egy reprezentatív erdélyi művészeti gyűjtemény létrehozása, amelyben nemcsak a festészet vagy a szobrászat kap helyet, hanem azok a műfajok is, amelyek a művészettörténetben gyakran háttérbe szorulnak.
„Sok esetben olyan anyagokat gyűjtünk, amelyek valamennyire marginálisnak számítanak a művészettörténetben:
Ezek sokszor nem kapnak akkora hangsúlyt, mint a festészet vagy a szobrászat, ugyanakkor rendkívül értékes művek születtek ezeken a területeken is, sőt egy-egy korszak fontos művészeti történései éppen itt zajlottak” – magyarázta.
Rusz Lívia különleges frissességgel, humorral tudta vizuálisan megszólaltatni Fodor Sándor hősét
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Hozzátette, az illusztráció különösen fontos területnek számít, hiszen az 1950-es, '60-as, '70-es években Romániában rendkívül jelentős könyvkiadás működött, ezen belül pedig a magyar nyelvű könyvkiadás is virágzott. A könyvek körül egy egész művészgeneráció dolgozott illusztrátorként, közöttük számos kiemelkedő alkotóval. „Sokan nem egyszerű megbízásként tekintettek az illusztrációra, hanem önálló művészeti feladatként.
Székely Sebestyén György szerint a kolozsvári születésű Rusz Lívia grafikus, festőművész és képregényrajzoló különleges frissességgel, humorral és hatalmas technikai tudással tudta vizuálisan megszólaltatni Fodor Sándor hősét. „Gyakorlatilag a magas művészet szintjén vannak ezek a rajzok” – fogalmazott.
A tárlat anyaga nemrég került adományként a Quadro Egyesület tulajdonába
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Rámutatott, szerettek volna még a művésznő életében kiállítást rendezni az anyagból, ám erre már nem kerülhetett sor, ugyanis Rusz Lívia 2020-ban Budapesten elhunyt. Később azonban sikerült felvenni a kapcsolatot a fiával, Tenkei Péterrel, aki azt szerette volna, hogy édesanyja illusztrációi méltó helyre kerüljenek. Így jutott az anyag nemrég adományként a Quadro Egyesület tulajdonába. „Küzdöttünk azért, hogy ez az anyag hozzánk kerüljön, mert úgy gondoljuk, hogy ezek az erdélyi és romániai művészet kiemelkedő alkotásai, amelyek nagyon jól beszélnek arról a korról is, amelyben megszülettek” – emelte ki.
A művészettörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Amikor Rusz Lívia elkezdte illusztrálni a Csipikét, nem egy ismeretlen kéziratot kapott kézhez. Már a regények megszületése előtt, első kézből beleláthatott abba a világba és mondanivalóba, amit Fodor Sándor szeretett volna kifejezni. Így a szöveg és a képi világ tulajdonképpen párhuzamosan született meg” – magyarázta.
Idén ünnepli 60. évfordulóját a Csipike, a gonosz törpe első önálló könyvkiadása
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora arról beszélt lapunknak, hogy a Quadro Egyesülethez került gyűjtemény rendkívül változatos anyagot tartalmaz, Rusz Lívia Csipike-mesékhez, más mesékhez és képregényekhez készített rajzait, valamint különböző kiadások illusztrációit. Rámutatott, a kiállítás ötlete már korábban megszületett, de igazán akkor kezdtek komolyabban foglalkozni vele, amikor rájöttek: idén ünnepli 60. évfordulóját a Csipike, a gonosz törpe első önálló könyvkiadása. „Először úgy fogalmaztuk meg, hogy Csipike 60 éves, de amikor elkezdtünk jobban utánanézni a történetnek, rájöttünk, hogy ez ennél bonyolultabb” – magyarázta.
Fodor Sándor szövegével és Rusz Lívia rajzaival, a könyv pedig csak 1966-ban látott napvilágot. Ezért kapta a tárlat a Csipike 60+ címet.
A tárlat arra is keresi a választ, hogy mi vezetett Csipike „gonosszá válásához”
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
A kurátor szerint különösen izgalmas volt felfedezni, hogy Rusz Lívia minden új kiadás esetében újrarajzolta Csipike világát. „Nem egyszerűen elővette a régi rajzokat és leporolta őket. Minden alkalommal újraalkotta az egész képi világot, mindig másként látta az erdőt és a szereplőket” – fogalmazott. A kiállításon három különböző kiadás eredeti illusztrációi láthatók:
Ladó Ágota hangsúlyozta: fontos céljuk volt az is, hogy Rusz Líviát a közönség ne csupán illusztrátorként, hanem Csipike egyik alkotójaként is lássa. „Mindenki úgy ismeri a történetet, mint Fodor Sándor meséjét, de a mi nézőpontunkból Rusz Lívia ugyanolyan mértékben alkotója Csipikének, hiszen elsősorban úgy él bennünk a figura, ahogy ő megrajzolta” – mondta.
A muzeológus szerint a történet egyik fontos szála, hogy a főhős elveszíti hitét azokban a mindennapi szokásokban és rítusokban, amelyek addig biztonságot és értelmet adtak az életének. „Arra szeretnénk ösztönözni a látogatókat, hogy gondolkodjanak el azon: a saját életükben mik azok a szokások és közösségi rítusok, amelyek megtartják őket” – magyarázta. Ehhez kapcsolódtak a SepsiBookon tartott gyerekprogramok is, ugyanis a májusi sepsiszentgyörgyi könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon láthatta először a közönség a kiállítást.
Ladó Ágota muzeológus a SepsiBookon tartott a kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást gyerekeknek
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
A tárlat a SepsiBook után a csernátoni Haszmann Pál Múzeumba került, ahol június 18-ig látogatható. A hivatalos megnyitót június elsején, gyermeknapon tartják, amikor koncerttel, kézműves műhelyekkel és a Csipike 60+ kiállításhoz tervezett múzeumpedagógiai foglakozással várják az érdeklődőket. A tanév végéig pedig Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, a csernátoni múzeum vezetője, múzeumpedagógiai foglalkozásokra várja az osztályokat a kiállításhoz kapcsolódóan, előzetes bejelentkezés alapján.
várhatóan a Kolozsvári Magyar Napok idején, és az ősz folyamán is látogatható marad csoportok számára.

Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
szóljon hozzá!