
Csipike történetét Rusz Lívia rajzain keresztül ismerhették meg nemrég a gyerekek
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba. Székely Sebestyén György művészettörténész, a képtár igazgatója és Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora a tárlat előzményeiről, érdekességéről és Csipike „utazásának” következő állomásairól beszélt a Krónikának.
2026. május 30., 09:182026. május 30., 09:18
Idén van a 60. évfordulója a Csipike, a gonosz törpe című mesekönyv első megjelenésének, ebből az alkalomból nemrég Csipike 60+ címmel rendezett kiállítást a Quadro Galéria. Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári képtár igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, az évfordulót megelőzően már régóta foglalkoztak ezzel az anyaggal. Mint kifejtette, a Quadro Egyesület és a Quadro Galéria célja egy reprezentatív erdélyi művészeti gyűjtemény létrehozása, amelyben nemcsak a festészet vagy a szobrászat kap helyet, hanem azok a műfajok is, amelyek a művészettörténetben gyakran háttérbe szorulnak.
„Sok esetben olyan anyagokat gyűjtünk, amelyek valamennyire marginálisnak számítanak a művészettörténetben:
Ezek sokszor nem kapnak akkora hangsúlyt, mint a festészet vagy a szobrászat, ugyanakkor rendkívül értékes művek születtek ezeken a területeken is, sőt egy-egy korszak fontos művészeti történései éppen itt zajlottak” – magyarázta.
Rusz Lívia különleges frissességgel, humorral tudta vizuálisan megszólaltatni Fodor Sándor hősét
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Hozzátette, az illusztráció különösen fontos területnek számít, hiszen az 1950-es, '60-as, '70-es években Romániában rendkívül jelentős könyvkiadás működött, ezen belül pedig a magyar nyelvű könyvkiadás is virágzott. A könyvek körül egy egész művészgeneráció dolgozott illusztrátorként, közöttük számos kiemelkedő alkotóval. „Sokan nem egyszerű megbízásként tekintettek az illusztrációra, hanem önálló művészeti feladatként.
Székely Sebestyén György szerint a kolozsvári születésű Rusz Lívia grafikus, festőművész és képregényrajzoló különleges frissességgel, humorral és hatalmas technikai tudással tudta vizuálisan megszólaltatni Fodor Sándor hősét. „Gyakorlatilag a magas művészet szintjén vannak ezek a rajzok” – fogalmazott.
A tárlat anyaga nemrég került adományként a Quadro Egyesület tulajdonába
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Rámutatott, szerettek volna még a művésznő életében kiállítást rendezni az anyagból, ám erre már nem kerülhetett sor, ugyanis Rusz Lívia 2020-ban Budapesten elhunyt. Később azonban sikerült felvenni a kapcsolatot a fiával, Tenkei Péterrel, aki azt szerette volna, hogy édesanyja illusztrációi méltó helyre kerüljenek. Így jutott az anyag nemrég adományként a Quadro Egyesület tulajdonába. „Küzdöttünk azért, hogy ez az anyag hozzánk kerüljön, mert úgy gondoljuk, hogy ezek az erdélyi és romániai művészet kiemelkedő alkotásai, amelyek nagyon jól beszélnek arról a korról is, amelyben megszülettek” – emelte ki.
A művészettörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Amikor Rusz Lívia elkezdte illusztrálni a Csipikét, nem egy ismeretlen kéziratot kapott kézhez. Már a regények megszületése előtt, első kézből beleláthatott abba a világba és mondanivalóba, amit Fodor Sándor szeretett volna kifejezni. Így a szöveg és a képi világ tulajdonképpen párhuzamosan született meg” – magyarázta.
Idén ünnepli 60. évfordulóját a Csipike, a gonosz törpe első önálló könyvkiadása
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora arról beszélt lapunknak, hogy a Quadro Egyesülethez került gyűjtemény rendkívül változatos anyagot tartalmaz, Rusz Lívia Csipike-mesékhez, más mesékhez és képregényekhez készített rajzait, valamint különböző kiadások illusztrációit. Rámutatott, a kiállítás ötlete már korábban megszületett, de igazán akkor kezdtek komolyabban foglalkozni vele, amikor rájöttek: idén ünnepli 60. évfordulóját a Csipike, a gonosz törpe első önálló könyvkiadása. „Először úgy fogalmaztuk meg, hogy Csipike 60 éves, de amikor elkezdtünk jobban utánanézni a történetnek, rájöttünk, hogy ez ennél bonyolultabb” – magyarázta.
Fodor Sándor szövegével és Rusz Lívia rajzaival, a könyv pedig csak 1966-ban látott napvilágot. Ezért kapta a tárlat a Csipike 60+ címet.
A tárlat arra is keresi a választ, hogy mi vezetett Csipike „gonosszá válásához”
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
A kurátor szerint különösen izgalmas volt felfedezni, hogy Rusz Lívia minden új kiadás esetében újrarajzolta Csipike világát. „Nem egyszerűen elővette a régi rajzokat és leporolta őket. Minden alkalommal újraalkotta az egész képi világot, mindig másként látta az erdőt és a szereplőket” – fogalmazott. A kiállításon három különböző kiadás eredeti illusztrációi láthatók:
Ladó Ágota hangsúlyozta: fontos céljuk volt az is, hogy Rusz Líviát a közönség ne csupán illusztrátorként, hanem Csipike egyik alkotójaként is lássa. „Mindenki úgy ismeri a történetet, mint Fodor Sándor meséjét, de a mi nézőpontunkból Rusz Lívia ugyanolyan mértékben alkotója Csipikének, hiszen elsősorban úgy él bennünk a figura, ahogy ő megrajzolta” – mondta.
A muzeológus szerint a történet egyik fontos szála, hogy a főhős elveszíti hitét azokban a mindennapi szokásokban és rítusokban, amelyek addig biztonságot és értelmet adtak az életének. „Arra szeretnénk ösztönözni a látogatókat, hogy gondolkodjanak el azon: a saját életükben mik azok a szokások és közösségi rítusok, amelyek megtartják őket” – magyarázta. Ehhez kapcsolódtak a SepsiBookon tartott gyerekprogramok is, ugyanis a májusi sepsiszentgyörgyi könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon láthatta először a közönség a kiállítást.
Ladó Ágota muzeológus a SepsiBookon tartott a kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást gyerekeknek
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
A tárlat a SepsiBook után a csernátoni Haszmann Pál Múzeumba került, ahol június 18-ig látogatható. A hivatalos megnyitót június elsején, gyermeknapon tartják, amikor koncerttel, kézműves műhelyekkel és a Csipike 60+ kiállításhoz tervezett múzeumpedagógiai foglakozással várják az érdeklődőket. A tanév végéig pedig Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, a csernátoni múzeum vezetője, múzeumpedagógiai foglalkozásokra várja az osztályokat a kiállításhoz kapcsolódóan, előzetes bejelentkezés alapján.
várhatóan a Kolozsvári Magyar Napok idején, és az ősz folyamán is látogatható marad csoportok számára.

Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
szóljon hozzá!