
Csipike történetét Rusz Lívia rajzain keresztül ismerhették meg nemrég a gyerekek
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba. Székely Sebestyén György művészettörténész, a képtár igazgatója és Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora a tárlat előzményeiről, érdekességéről és Csipike „utazásának” következő állomásairól beszélt a Krónikának.
2026. május 30., 09:182026. május 30., 09:18
Idén van a 60. évfordulója a Csipike, a gonosz törpe című mesekönyv első megjelenésének, ebből az alkalomból nemrég Csipike 60+ címmel rendezett kiállítást a Quadro Galéria. Székely Sebestyén György művészettörténész, a kolozsvári képtár igazgatója a Krónika érdeklődésére elmondta, az évfordulót megelőzően már régóta foglalkoztak ezzel az anyaggal. Mint kifejtette, a Quadro Egyesület és a Quadro Galéria célja egy reprezentatív erdélyi művészeti gyűjtemény létrehozása, amelyben nemcsak a festészet vagy a szobrászat kap helyet, hanem azok a műfajok is, amelyek a művészettörténetben gyakran háttérbe szorulnak.
„Sok esetben olyan anyagokat gyűjtünk, amelyek valamennyire marginálisnak számítanak a művészettörténetben:
Ezek sokszor nem kapnak akkora hangsúlyt, mint a festészet vagy a szobrászat, ugyanakkor rendkívül értékes művek születtek ezeken a területeken is, sőt egy-egy korszak fontos művészeti történései éppen itt zajlottak” – magyarázta.
Rusz Lívia különleges frissességgel, humorral tudta vizuálisan megszólaltatni Fodor Sándor hősét
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Hozzátette, az illusztráció különösen fontos területnek számít, hiszen az 1950-es, '60-as, '70-es években Romániában rendkívül jelentős könyvkiadás működött, ezen belül pedig a magyar nyelvű könyvkiadás is virágzott. A könyvek körül egy egész művészgeneráció dolgozott illusztrátorként, közöttük számos kiemelkedő alkotóval. „Sokan nem egyszerű megbízásként tekintettek az illusztrációra, hanem önálló művészeti feladatként.
Székely Sebestyén György szerint a kolozsvári születésű Rusz Lívia grafikus, festőművész és képregényrajzoló különleges frissességgel, humorral és hatalmas technikai tudással tudta vizuálisan megszólaltatni Fodor Sándor hősét. „Gyakorlatilag a magas művészet szintjén vannak ezek a rajzok” – fogalmazott.
A tárlat anyaga nemrég került adományként a Quadro Egyesület tulajdonába
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Rámutatott, szerettek volna még a művésznő életében kiállítást rendezni az anyagból, ám erre már nem kerülhetett sor, ugyanis Rusz Lívia 2020-ban Budapesten elhunyt. Később azonban sikerült felvenni a kapcsolatot a fiával, Tenkei Péterrel, aki azt szerette volna, hogy édesanyja illusztrációi méltó helyre kerüljenek. Így jutott az anyag nemrég adományként a Quadro Egyesület tulajdonába. „Küzdöttünk azért, hogy ez az anyag hozzánk kerüljön, mert úgy gondoljuk, hogy ezek az erdélyi és romániai művészet kiemelkedő alkotásai, amelyek nagyon jól beszélnek arról a korról is, amelyben megszülettek” – emelte ki.
A művészettörténész arra is felhívta a figyelmet, hogy
„Amikor Rusz Lívia elkezdte illusztrálni a Csipikét, nem egy ismeretlen kéziratot kapott kézhez. Már a regények megszületése előtt, első kézből beleláthatott abba a világba és mondanivalóba, amit Fodor Sándor szeretett volna kifejezni. Így a szöveg és a képi világ tulajdonképpen párhuzamosan született meg” – magyarázta.
Idén ünnepli 60. évfordulóját a Csipike, a gonosz törpe első önálló könyvkiadása
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
Ladó Ágota művészettörténész, a kiállítás kurátora arról beszélt lapunknak, hogy a Quadro Egyesülethez került gyűjtemény rendkívül változatos anyagot tartalmaz, Rusz Lívia Csipike-mesékhez, más mesékhez és képregényekhez készített rajzait, valamint különböző kiadások illusztrációit. Rámutatott, a kiállítás ötlete már korábban megszületett, de igazán akkor kezdtek komolyabban foglalkozni vele, amikor rájöttek: idén ünnepli 60. évfordulóját a Csipike, a gonosz törpe első önálló könyvkiadása. „Először úgy fogalmaztuk meg, hogy Csipike 60 éves, de amikor elkezdtünk jobban utánanézni a történetnek, rájöttünk, hogy ez ennél bonyolultabb” – magyarázta.
Fodor Sándor szövegével és Rusz Lívia rajzaival, a könyv pedig csak 1966-ban látott napvilágot. Ezért kapta a tárlat a Csipike 60+ címet.
A tárlat arra is keresi a választ, hogy mi vezetett Csipike „gonosszá válásához”
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
A kurátor szerint különösen izgalmas volt felfedezni, hogy Rusz Lívia minden új kiadás esetében újrarajzolta Csipike világát. „Nem egyszerűen elővette a régi rajzokat és leporolta őket. Minden alkalommal újraalkotta az egész képi világot, mindig másként látta az erdőt és a szereplőket” – fogalmazott. A kiállításon három különböző kiadás eredeti illusztrációi láthatók:
Ladó Ágota hangsúlyozta: fontos céljuk volt az is, hogy Rusz Líviát a közönség ne csupán illusztrátorként, hanem Csipike egyik alkotójaként is lássa. „Mindenki úgy ismeri a történetet, mint Fodor Sándor meséjét, de a mi nézőpontunkból Rusz Lívia ugyanolyan mértékben alkotója Csipikének, hiszen elsősorban úgy él bennünk a figura, ahogy ő megrajzolta” – mondta.
A muzeológus szerint a történet egyik fontos szála, hogy a főhős elveszíti hitét azokban a mindennapi szokásokban és rítusokban, amelyek addig biztonságot és értelmet adtak az életének. „Arra szeretnénk ösztönözni a látogatókat, hogy gondolkodjanak el azon: a saját életükben mik azok a szokások és közösségi rítusok, amelyek megtartják őket” – magyarázta. Ehhez kapcsolódtak a SepsiBookon tartott gyerekprogramok is, ugyanis a májusi sepsiszentgyörgyi könyvvásáron és kortárs irodalmi fesztiválon láthatta először a közönség a kiállítást.
Ladó Ágota muzeológus a SepsiBookon tartott a kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást gyerekeknek
Fotó: Quadro Galéria Facebook-oldala
A tárlat a SepsiBook után a csernátoni Haszmann Pál Múzeumba került, ahol június 18-ig látogatható. A hivatalos megnyitót június elsején, gyermeknapon tartják, amikor koncerttel, kézműves műhelyekkel és a Csipike 60+ kiállításhoz tervezett múzeumpedagógiai foglakozással várják az érdeklődőket. A tanév végéig pedig Dimény-Haszmann Orsolya muzeológus, a csernátoni múzeum vezetője, múzeumpedagógiai foglalkozásokra várja az osztályokat a kiállításhoz kapcsolódóan, előzetes bejelentkezés alapján.
várhatóan a Kolozsvári Magyar Napok idején, és az ősz folyamán is látogatható marad csoportok számára.

Új térrel bővül és új hangsúlyokat kap a 17. Kolozsvári Magyar Napok: a „nagykorúság küszöbéhez” érkező rendezvény idén nemcsak gazdag programkínálattal készül, hanem egy egész évben működő kulturális központ megnyitásával is.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
Nem mindennapi látvány fogadta azt, aki szombaton Nagyszeben történelmi belvárosában járt, ugyanis egy helikopter körözött a város felett, miközben zenészek adtak elő műveket a földön. Az akció a filharmónia épületének korszerűsítéséhez kapcsolódott.
A hollandiai Assen bírósága 3 év és 11 hónap börtönbüntetésre ítélte a holland Drents Múzeumból tavaly januárban ellopott dák aranykincsek tolvajait – tájékoztatott az NL Times című, angol nyelvű holland hírportál pénteken.
Aradon mintegy 150 tömegközlekedési eszközön egy kattintással elérhető a megyei könyvtár digitális változata, így több ezer olvasmány közül válogathat az utazóközönség.
Rendőrségi ellenőrzés során vaddisznóhúst találtak abban az autóban, amelyben Nicolae Deme, az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS) igazgatója is utazott – erősítette meg az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság.
Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
szóljon hozzá!