Az őssejtektől a csillagászatig

Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan a Magyar Tudomány Ünnepévé (MTÜ) november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására. Az Akadémia 1997 óta emlékezik meg a Magyar Tudomány Ünnepéről.

A korábbi évek gyakorlatához hasonlóan novemberben Magyarország különböző helyszínein – egyetemeken, főiskolákon, kutatóintézetekben, múzeumokban tartanak előadásokat a magyar tudomány jeles képviselői.

„A tudomány ünnepével az Akadémia azt a célt szolgálja, hogy az emberek hiteles, megbízható információhoz jussanak az életüket érintő fontos kérdésekkel kapcsolatban. Az első nagy téma az őssejtkutatás és -terápia, amely sajnálatos módon bűncselekmény gyanúja kapcsán keltette fel a médiaérdeklődést. Ugyanakkor egy nagyon fontos kutatási területről van szó. Egyértelművé kell tenni, hogy jelenleg a kutatási fázisban tartunk, ezért gondoltuk, hogy a közvélemény a legjobb szakemberektől kapjon hiteles tájékoztatást, akik beszélnek a kutatási eredményekről és a majdani gyógyítási reményekről” – mondta Pálinkás József, az MTA elnöke, hozzátéve, hogy szó esik majd az őssejtterápia filozófiai és etikai aspektusairól is.

Nyelvi homogenizáció és anyanyelv

A második nap témája a Kultúrák találkozása. „Nap mint nap tapasztaljuk a kultúrák egymásra gyakorolt hatását. Sok esetben ez a hatás megtermékenyítő, de a kultúrák találkozása értetlenséget is szülhet. Érdemes megvizsgálni, hogy különböző kultúrák hogyan tudnak együtt élni egy olyan globalizált világban, ahol a válság bolygónk minden részét érinti, hogyan reagálnak a gazdasági válságra, de bármilyen más kérdésre is” – emelte ki az MTA elnöke.

Konferencia foglalkozik az alternatív energiatermelési módokkal. „Az energiaellátás jövője az egész emberiséget érintő kérdés, ezt ma mindenki érzékeli” – jegyezte meg Pálinkás József, megemlítve, hogy Oláh György Nobel-díjas kémikus a közelmúltban az Akadémián beszélt erről, s a metanolgazdaság szerepét emelte ki. Az MTA elnöke kitért az Anyanyelv a tudományban című debreceni konferenciára, ahol azt vizsgálják, hogy miként befolyásolja a kutatásokat, a kreativitást, ha valaki az anyanyelvén gondolkodik egy tudományos kérdésről, vagy egy tanult nyelven.

„Érdekes kérdés az anyanyelv és a tudományos alkotás kapcsolata, különösen napjainkban, amikor a tudományban egyfajta nyelvi homogenizáció tapasztalható. Ma lényegében az angol a tudomány nyelve, ugyanakkor fontos feladat a nemzeti nyelvek megőrzése a tudományos nyelvben, a nyelvi sokszínűség érték az emberiség számára” – fogalmazott az MTA elnöke.

Fehérjemolekulák ihlette alkotások

A debreceni események a Tudomány, innováció, tehetség címet viselő konferenciával zárulnak, amelyet a talentumok felkutatása, bemutatása és kibontakoztatása kérdéskörének szentelik. A második hét kiemelt eseményein, amelyeknek az Akadémia budapesti székháza ad otthont, a tudomány és a művészetek találkozása kap külön hangsúlyt. Mint Pálinkás József kifejtette, a művészet és a tudomány érdekes kapcsolatát mutatják be, azt, hogy milyen hatással vannak egymásra.

Érdekes példája ennek a művészi tehetséggel megáldott kutatók, akik a szabad szemmel nem látható világ jelenségeivel foglalkoznak, s megörökítik ezeket: neves magyar képzőművészek készítettek fehérjemolekulák ihlette alkotásokat. „Érdekes fordulat történt abban az értelemben, hogy ötven éve egy szép táj ihlette meg az alkotókat, ma a kutatót vagy a tudomány iránt érdeklődő művészt ihleti meg a világ azon része, amely csak a tudomány eszközeivel tehető láthatóvá” – hangsúlyozta Pálinkás József.

Az MTÜ eseményei kapcsolódnak a 2009-es tematikus évekhez is. Érdekes zenetudományi előadások lesznek a Haydn-év kapcsán. Kazinczy Ferenctől Arany Jánoson át Radnóti Miklósig irodalomtudomány és a szépirodalom is szerepel a programokban. A Csillagászat Nemzetközi Éve kapcsán Pálinkás József kitért a fényszennyezésre, arra, hogy a mesterséges fényforrások miként zavarják meg az élővilágot. „A nagyvárosok környezetében jelentős a fényszennyezés, amely jól kivehető a világűrből is. Amikor lemegy a Nap, ha kell, ha nem, felkapcsoljuk a lámpákat, a fényszennyezés zavart kelt az állatok életében” – jegyezte meg Pálinkás József.