Napjainkban is nagy érdeklődés mutatkozik az operettelőadások iránt
Fotó: Thiera Vision
Ha az operettet jól játsszák, szívvel-lélekkel és a megfelelő stílusban, akkor napjainkban is épp olyan érvényes és aktuális, mint amilyen az 1900-as évek elején volt – mondta a Krónikának Plesa Róbert kolozsvári énekművész. Az Operettissimo együttes vezetőjével a magyar operett október 24-i napja alkalmából beszélgettünk arról, mennyire népszerű manapság ez a hungarikumnak minősített műfaj, és mi szükséges ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon.
2025. október 24., 13:572025. október 24., 13:57
Október 24-én ünnepeljük a magyar operett napját, amely az operettirodalom két világszerte is legkimagaslóbb magyar szerzőjének a nevéhez kötődik: e dátum Kálmán Imre (1882–1953) születésének és Lehár Ferenc (1870–1948) halálának évfordulója. A jeles nap apropóján Plesa Róbert kolozsvári énekművésszel beszéltünk a műfaj napjainkban való megítéléséről, népszerűsítéséről. Emlékeztetett, hogy az operett egyedülállóan magyar színpadi műfaj.
„Olyannyira szerves része a nemzeti érzésvilágnak, hogy 2013 óta hivatalosan is hungarikumként tartják számon. Ha pedig jól játsszák, szívvel-lélekkel és a megfelelő stílusban, akkor épp olyan érvényes és aktuális, mint amilyen az 1900-as évek elején volt.
És hadd osszak meg egy friss, személyes tapasztalatot is: november elején a Lili bárónő című operettet visszük Marosvásárhelyre, és mindenféle komoly reklám nélkül telt házas lett az előadás, akkora túljelentkezés volt, hogy már szervezzük a második időpontot, mert nem szeretnénk cserben hagyni a közönséget” – magyarázta a kincses városi Operettissimo együttes alapítója és vezetője.
Plesa Róbert énekművész szerint az opera, az operett és a musical is megtalálja a maga helyét a színházak repertoárjában
Fotó: Thiera Vision
Hozzátette, az operett tehát a 21. században is él, természetesen a musical is itt van már, hiszen ahogy az operett az opera „gyermeke”, úgy a musical tekinthető az operett „utódjának”. De ez nem jelent generációs harcot – ahogy a gyermek is felnőhet anélkül, hogy kiszorítaná a szülőt, ezek a műfajok is jól megférnek egymás mellett.
– részletezte a Kolozsvári Állami Magyar Opera énekese.
Plesa Róbert szerint ugyanakkor fontos, hogy ne sérüljön a műfaj szellemisége. „Akkor kerül veszélybe az operett, ha valaki mást akar belőle csinálni: például drámát, vagy más, hozzá nem illő műfajjal próbálja keverni. Az operettnek megvannak a maga játékszabályai, stílusjegyei és hangulata – ha ezeket egy alkotó következetesen megtartja, az szinte biztos sikerhez vezet. Az operett akkor működik, ha megmarad annak, ami: a jókedv, az érzelem, az elegancia és a történetmesélés színpadi egysége” – fogalmazott az énekművész.
Részlet a Lili bárónő című operettből az Operettissimo együttes előadásában
Fotó: Kolozsvári Operettissimo együttes Facebook-oldala
Hozzátette, a sikerhez azonban nemcsak jó rendezői koncepcióra van szükség, hanem elhivatott, sokoldalú előadókra is. Az operett ugyanis az egyik legkomplexebb színpadi műfaj: az előadóknak nemcsak prózát kell mondaniuk, hanem magas színvonalon kell énekelniük és táncolniuk is. Itt nem elég egy jó hang vagy egy színpadi jelenlét – az operettben mindenből a legjobbat kell nyújtani ahhoz, hogy a varázslat működjön.
Erre tesz kísérletet immár több mint tíz éve az Operettissimo is, amelynek egyik legfőbb célkitűzése, hogy az operettet mindenhová eljuttassa, ahol csak érdeklődés mutatkozik iránta – legyen szó magyar ajkú vagy bármely operettkedvelő közönségről.
Sőt sokszor előfordul, hogy a kisebb településeken épp a mi előadásunk révén találkoznak először élőben az operett műfajával – ez pedig felemelő érzés. A visszajelzések mindenütt rendkívül pozitívak, ami csak megerősít bennünket abban, hogy szükség van erre a munkára” – magyarázta az együttes vezetője.
A kolozsvári együttes tapasztalatai szerint zsúfoltságig megtelnek a termek az operettelőadásokon
Fotó: Kolozsvári Operettissimo együttes Facebook-oldala
Arra a kérdésünkre, hogy korosztály szempontjából milyen a közönség aránya, azt felelte, bár az operettet sokan inkább az idősebb generációhoz társítják, a valóság árnyaltabb. „Ha például Magyarországot nézzük, a legsikeresebb színházak közé tartoznak azok, ahol operettet is játszanak – ezek nemcsak az idősebb, de a fiatalabb korosztályt is képesek megszólítani. Tény ugyanakkor, hogy az operett élvezetéhez bizonyos élet- és lelki tapasztalat szükséges. Lehet, hogy a fiatalok még nem érzik magukénak a műfajt, de negyven év felett, amikor már az ember másként viszonyul a világhoz, egyre nagyobb az igény az örömre, a jókedvre, az optimista történetekre – vagyis éppen arra, amit az operett kínál” – részletezte az énekművész.
„Ez az az élmény, amire egyre nagyobb szüksége van az embernek, ahogy múlnak az évek. Talán éppen ezért válik az operett a középkorosztály és az idősebbek körében olyan népszerűvé. Ugyanakkor a fiatalabb generációk is nyitottá válnak rá – ha nem is tinédzserként, de később szinte biztos, hogy megszeretik” – mondta Plesa Róbert.
Bár az operett a középkorosztály és az idősebbek körében népszerűbb, a fiatalok, gyerekek érdeklődését is felkelti
Fotó: Kolozsvári Operettissimo együttes Facebook-oldala
Idén nyáron egyébként immár hetedik alkalommal rendezték meg a Bánffy Palotakoncertet, amely mára talán Erdély legnagyobb szabadtéri operettünnepévé nőtte ki magát. „A koncertsorozat során eddig több mint 150 egyedi zeneszámot mutattunk be, ami nagyjából tíz teljes operett zenei anyagának felel meg – és ami még ennél is biztatóbb: legalább ugyanennyi vár még bemutatásra.
A magyar operettkincs valódi nemzeti örökség, amely képes megszólítani minden korosztályt és hangulatot” – hangsúlyozta a Bánffy Palotakoncert ötletgazdája és főszervezője.
Miklósa Erika Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas koloratúrszoprán operaénekesnő a Bánffy Palotakoncert díszmeghívottjaként lépett fel Kolozsváron
Fotó: Bánffy Palotakoncert Facebook-oldala
Arra is felhívta a figyelmet, hogy miközben sokan már a múlt század közepétől temetik az operettet, 2025-ben vagyunk, és a műfaj még ma is él. Példaként hozta fel, hogy a Csárdáskirálynő többek között Csíkszeredában, Nagyváradon, Szatmárnémetiben, Kolozsváron is megtölti a termeket. Ugyanakkor a Lili bárónő című produkciójuk sem marad el népszerűségben: tavalyi bemutatása óta már a 25. telt házhoz közelít.
Következő előadásukat – melynek épp a próbafolyamatában vannak – a magyar operett napján jelentik be hivatalosan. Különlegessége, hogy tudomásuk szerint ezt az operettet eddig még nem mutatták be Kolozsváron, így valódi újdonságként várhatja a közönség. Október 24-én ugyanakkor online meglepetések is várhatók: a Bánffy Palotakoncert Facebook-oldalán és az együttes közösségi csatornáin is készülnek kis ízelítőkkel, közvetítésekkel.
A legismertebb operett és musical betétdalok csendültek fel vasárnap este a kincses városban az Operettissimo együttes és díszmeghívottjai előadásában. A műsort megelőzően megkérdeztük a közönséget, hogy miért szereti ezt a műfajt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A romániaiak egyharmada úgy véli, hogy a szerencsét bizonyos babonák betartásával befolyásolni lehet, ugyancsak egyharmaduk úgy gondolja, hogy az oltásokat a lakosság irányítására használják – derül ki egy közvélemény-kutatásból.
A természet és az ember viszonyát boncolgató, érzékeny hangvételű dokumentumfilm-sorozat második része is az Erdélyi-szigethegység világába vezet. A Szendőfi Balázs rendezte Hegyizene 2 előbemutatóját október 23-án tartják a kolozsvári Művész moziban.
Több tolvaj betört a híres párizsi Louvre múzeumba az ablakon keresztül vasárnap reggel, és „felbecsülhetetlen értékű” ékszereket lopott el, mielőtt motorral elmenekült – közölte a francia kormány a Reuters hírügynökség szerint.
Az elmúlt években Erdély turisztikai arculata látványosan átalakult. A természet közelségét, a történelmi városokat és a „fotózható” helyeket kereső turisták egyszerre fedezik fel újra a térséget. De mely helyszínek uralják ma az internetet?
A tavalyi évben jól bevált helyszínen szervezik meg október 24–25-én a kalotaszentkirályi csipkebogyó-fesztivált, amely ezúttal is számos hagyományőrző programot, finomságot kínál a látogatóknak.
Száz éve fogadja a látogatókat és szolgálja a tudományt a kolozsvári füvészkert, amely a világ minden tájáról származó növényritkaságokat és a hazai flóra gazdag gyűjteményét tárja a közönség elé.
Nincs tervben a füstszűrős cigaretták betiltása – szögezte le az Európai Bizottság egyik szóvivője a G4media.ro megkeresésére.
Ha a Ryanairrel utazik, novembertől érdemes mindig kéznél tartania a telefonját.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
A táncház ma nemcsak szórakozás, hanem identitásőrzés, közösségi összetartozás – vallja Székely Roland, aki szerint az idén huszadik évfordulóját ünneplő krasznai táncház mozgatórugója a hagyomány újraélése és az együttlét öröme.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!