Fotó: A szerző felvétele
2012. január 26., 06:282012. január 26., 06:28
Az új repülőt nem az építői próbálják ki, berepülőpilóta végzi az átvételt, ami 15 órányi repülést és 25 le-fel szállást jelent, ezek után kapják meg az engedélyt, hogy vezetheti más is. Tódor László elmondta, ha az engedélyt megszerzik, annyit repülnek majd, amennyi pénzük lesz üzemanyagra. A repülőt éppen azért kezdték tizenöt évvel ezelőtt építeni, mert évről évre kevesebb pénz jutott a sportrepülésre, ekkor eldöntötték: saját gépet építenek, hogy ne függjenek senkitől.
Tódor László a brassói autómérnöki egyetemen került kapcsolatba a repüléssel, akkor csatlakozott a repülőklubhoz, vitorlázó- és motoros gépekkel repül közel 30 éve. Amikor a kilencvenes évek közepén elhatározták, hogy repülőgépet építenek, Tódor ragaszkodott ahhoz, hogy jól bevált terv alapján dolgozzanak, hiszen elmondása szerint „ha valami gond van a levegőben, nem lehet félrehúzni a sánc szélére”.
Egy technikai folyóiratban olvastak a Franciaországban élő román származású repülőgép-konstruktőrről: Marcel Jurca fiatalkorában a román királyi légierőnél volt vadászpilóta, a háború után kitelepedett Franciaországba, ahol repülőoktatóként dolgozott. Szabadidejében olyan gépeket tervezett, amit amatőrök meg tudnak építeni. A sepsiszentgyörgyiek küldtek neki egy szándéklevelet, amire tíz napon belül megkapták a választ. Mivel ők voltak Romániából az elsők, akik hozzá fordultak, Jurca ingyen a rendelkezésükre bocsátotta a tervet. Ebből a típusból körülbelül ötven repül már a világban, bevált, bevizsgált szerkezet.
Egy kilogrammnyi papírhalmazból álló részletes terv mellé Jurca építési engedélyt is küldött, aláírták, hogy a tervet szigorúan betartják. 1998-ban kezdték építeni a gépet egy garázsban, akkor több mint húszan voltak, ám ahogy a terv nem hatott már az újdonság erejével, hárman maradtak: Tódor László mellett Balogh Ádám és Varga Orbán Botond tartott ki. Tódor László hangsúlyozta, a sportrepülésbe is begyűrűzött a válság, az utóbbi időben egyre kevesebbet repülhettek, ezért alig várják, hogy a saját gépen emelkedhessenek a felhők fölé.
Az Európai Unió tagállamai közül 2024-ben Bulgáriában és Romániában volt a születéskor várható legalacsonyabb élettartam, 75,9, illetve 76,6 év, míg az uniós átlag 81,7 év, 0,3 évvel magasabb, mint 2023-ban – derül ki az Eurostat adataiból.
Szeptember végéig látogatható a Kolozsvári tengerek kincsei című időszaki tárlat, amely az egyetem őslénytani gyűjteményeit és Kolozs megye természeti örökségét mutatja be beltéri és kültéri installációkon keresztül.
A kolozsvári városrendezési bizottság jóváhagyta a város első kisállattemetőjének létrehozását.
Bár sok helyen felhő borította az eget, Erdély-szerte meg lehetett csodálni vasárnap este a teljes holdfogyatkozást. Néhány felvételen mutatjuk, miként festett – hiszen sok esetben valóban festői volt – az égi jelenség.
Egy véletlenül rögzített beszélgetésen Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a halhatatlanság lehetőségéről elmélkedtek.
A ChatGPT-t üzemeltető amerikai OpenAI bejelentette, hogy szülői felügyeleti mechanizmust vezet be a platformon, miután augusztus végén amerikai szülők azzal vádolták meg a chatbotot, hogy öngyilkosságra buzdította gyermeküket.
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.