
Fotó: Pixabay
A jelenleg még gyógyíthatatlan Alzheimer-kór kezelésének új korszakaként ünneplik a szakértők egy új szer klinikai tesztjének eredményeit – számolt be róla a The Guardian online kiadása.
2022. november 30., 15:162022. november 30., 15:16
Az új szer lassítja a kognitív képességek romlását a betegség kezdeti szakaszában lévő betegeknél.
A világon mintegy 30 millió embert sújtó Alzheimer-kór elleni szerek kutatása évtizedek óta sikertelennek bizonyult, a kutatók szerint a friss eredmények azonban reménnyel kecsegtetnek a kezelésre.
A fehérjelerakódások és az Alzheimer-kór közötti összefüggést még nem ismerik, de azoknál a betegeknél, akik a betegség örökletes formájában szenvednek, úgy tűnik, a lerakódások készítik elő az utat egy sor agyi változás előtt, mely megállás nélkül pusztítja az agysejteket.
A lecanemab amerikai és japán kifejlesztői szeptemberben tették közzé a csaknem 1800 páciens részvételével végzett klinikai tesztek főbb eredményeit, a betegség kutatói azóta várják türelmetlenül a részletes eredményeket, melyek a New England Journal of Medicine orvosi szaklap keddi számában jelentek meg.
Az eredmények alapján a gyógyszer 27 százalékkal csökkentette a betegek átlagos kognitív hanyatlását 18 hónap alatt, ami szerény, de jelentős eredmény.
A kór leggyakoribb jelei a memóriazavarok, később a beteg eltévedhet ismerős helyeken, nehezen hoz döntéseket, képtelen egyszerű feladatok végrehajtására, végül az étkezésben és a mozgásban is segítségre szorul.
A kór lassítására, megállítására vagy visszafordítására tett kísérletek évtizedek óta kudarcba fulladtak, a lecanemab eredményei azonban a gyógyszerek új nemzedékéhez vezethetnek. A kutatók azonban arra is felhívták a figyelmet, hogy a szer drága, betegenként évente 10 ezer és 30 ezer font (4,7 millió – 14,2 millió forint) közötti összegbe kerül, és hatása egyelőre csekély a vizsgált 18 hónap alatt, nem tudni, a beteg észrevehet-e egyáltalán valami javulást.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!