Hirdetés

A klasszikus magyar nóta presztízsét kívánja visszaállítani a Hungarikum Kavalkád

A koncerteken felcsendülő nótákat a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar kíséri a Hungarikum Kavalkád minden állomásán •  Fotó: Kristó Gothárd Hunor

A koncerteken felcsendülő nótákat a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar kíséri a Hungarikum Kavalkád minden állomásán

Fotó: Kristó Gothárd Hunor

Úttörő kezdeményezés a 100 Tagú Cigányzenekart is felvonultató Hungarikum Kavalkád, amely stadionkoncert keretei között szeretné megmutatni, hogy a nemzeti értéknek minősülő klasszikus magyar nóta és az operett egyaránt képes nagy tömegeket vonzani. Maneszes Márton énekes, ötletgazda a márciusban Kolozsvárról induló világ körüli turnéról, a klasszikus magyar nóta helyzetéről, a műfaj mai megítéléséről, jövőjéről is beszélt a Krónikának.

Deák Szidónia

2023. január 24., 17:292023. január 24., 17:29

A klasszikus magyar nótát, a magyar operettkultúrát és a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar muzsikáját állítja egyszerre színpadra a Hungarikum Kavalkád. A Kolozsvárról induló kezdeményezés – mely a külön-külön is hungarikumnak minősülő három zenei műfajt kívánja egyszerre megszólaltatni – első állomása március 11-én a kincses városi BT Aréna lesz, ezt követően világ körüli turnéra indul a Kavalkád:

Magyarországon, Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban, valamint Ausztráliában is felcsendülnek a nóta- és operettslágerek az ismert cigányzenekar kíséretében.

Hirdetés

Struktúra a három tenor mintájára

A 2019-ben útjára indított, magyar nyelvterületen egyedülálló kezdeményezésről Maneszes Márton kolozsvári énekes, a projekt ötletgazdája a Krónikának elmondta, a koncertsorozat ötlete még a koronavírus-járvány előtt merült fel, meg is hirdették az eseményt, azonban a lezárások miatt halasztani kényszerültek.

Idézet
Maga a kezdeményezés is úttörő jellegű, ugyanis klasszikus zenei műfajokat próbál stadionkoncertek keretei között megszólaltatni.

Noha nótázáson alapuló dalokat az egész magyar nyelvterületen előszeretettel hallgatnak az emberek, az autentikus magyar nóta, melynek a gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, kevesek számára ismert, a különböző mulatós zenei műfajokkal való ötvözetek terjedtek el a leginkább. A klasszikus magyar nóta és az operett ezért háttérbe szorult, ezeket a műfajokat nemigen szokták nagy közönség előtt megszólaltatni. A Kavalkád ezen az állapoton kíván változtatni: meg szeretné mutatni, hogy mind a nemzeti értéknek minősülő klasszikus magyar nóta, mind az operett képes nagy tömegeket vonzani” – fejtette ki Maneszes Márton.

A Hungarikum Kavalkád ötletgazdája Maneszes Márton kolozsvári magánénekes •  Fotó: Hungarikumkavalkad.com Galéria

A Hungarikum Kavalkád ötletgazdája Maneszes Márton kolozsvári magánénekes

Fotó: Hungarikumkavalkad.com

A vállalkozó-menedzser hozzátette, kezdeményezéséhez partnerként csatlakozott a világszerte nagy népszerűségnek örvendő 100 Tagú Cigányzenekar, így mind a kolozsvári, mind a külföldi helyszíneken a formáció kíséri a nóta- és operettslágereket.

A Hungarikum Kavalkád koncertjeinek struktúrája három pillérre épül, és a José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti alkotta, három tenor néven elhíresült triász fellépéseinek struktúráját követi.

Idézet
Ez a hármasság határozza meg az egész Kavalkádot. Egyrészt három hungarikum lesz jelen egyidejűleg a színpadon, a világhírű három tenorhoz hasonlóan három szólista szólaltatja meg a dalokat, az egyikük megkezdi, a másik folytatja, a harmadik befejezi”

– mondta Maneszes Márton, aki maga is énekes, több éven keresztül a Kolozsvári Magyar Opera magánénekeseként lépett fel. Megjegyezte, a külföldi fellépéseken magyar származású, az adott országban népszerűségnek örvendő énekesek működnek közre, ugyanis fontosnak tartják, hogy a helyi, komolyzenét szerető közönség is megismerje ezeket a magyar hungarikumokat. A kincses városi koncerten Maneszes Márton mellett Vigh Ibolya, a Kolozsvári Magyar Opera szólistája, valamint Buta Árpád előadóművész, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára énekel.

„Érthetetlen, hogy miért szorult háttérbe a nóta”

Maneszes Mártonnal beszélgettünk a magyar nóta megítéléséről is, ugyanis a műfaj már Kodály Zoltán idejében is alulértékelt volt: a 19–20. században élt zeneszerző, népzenekutató a hanyatló dzsentri „búsmagyar” szemléletével hozta összefüggésbe, és „hervadás-, sőt rothadásszagú költészetnek” nevezte a népies műdalt, ugyanakkor felrótta, hogy a nóta ártott a hagyományos népi zenei ízlésnek.

A magyar népdal-, cigány-, mű- és verbunkos zenei elemeket ötvöző műfajt sokan kritizálták egyszerűbb dallamvilága miatt, ugyanis míg az opera- és az operettek a zenei műveltséggel rendelkező hallgatóság számára íródtak, addig a nóta a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvés volt, és az egyszerűbb embereket kívánta megszólítani. A többi klasszikus zenei irányzathoz képest a nóta napjainkban is mellőzött műfaj, közönségét nagyrészt az idősebb korosztály teszi ki, ami azzal a veszéllyel is jár, hogy néhány évtized múlva kikopik a zenei palettáról az autentikus magyar nóta.

A kolozsvári BT Arénában Maneszes Márton, Vigh Ibolya és Buta Árpád művészek lépnek színpadra március 11-én •  Fotó: Hungarikum Kavalkád/Facebook Galéria

A kolozsvári BT Arénában Maneszes Márton, Vigh Ibolya és Buta Árpád művészek lépnek színpadra március 11-én

Fotó: Hungarikum Kavalkád/Facebook

A kolozsvári énekes elmondta, a műfajnak hatalmas rajongótábora van napjainkban is, közösségi és családi rendezvényeken rendszerint felcsendülnek dalok, nótázással végződnek az események. A nóta mai megítélését azonban az utóbbi évek-évtizedek tömegzenei irányzatai is negatívan befolyásolták, ugyanis a mindenünnen áramló mulatós és nem minőségi könnyűzene nagyban meghatározta a klasszikus magyar nóta műfajának alakulását.

Idézet
A mindenféle hatás következtében elmondhatjuk, hogy a klasszikus magyar nóta nagyon eltorzult, ezért presztízsét vesztett műfajról van szó. Ennek egyik oka, hogy hiányoznak azok a zenei intézmények, kereskedelmi médiacsatornák, amelyek felvállalnák az autentikus magyar nóta népszerűsítését”

– tette hozzá Maneszes Márton. Kitért arra is, hogy miközben a zeneakadémiákon, egyetemeken lehetőség van operett- vagy musicaléneklési technikákat tanulni, addig a nótaéneklés teljesen kiszorult a klasszikus zenei képzésből. Ugyancsak hiányoznak azok a tehetségkutatók, amelyek a klasszikusnóta-énekeseket szólítanák meg, az ilyen jellegű rendezvények keretében pedig mesterkurzusokra, képzésekre is lehetőség adódna, ami a nótaéneklés színvonalát is emelné.

„Ha igaz a mondás, hogy minden magyar embernek van nótája, és megfigyeljük, hogy a nótának mekkora közönsége van, érthetetlen, hogy miért szorult háttérbe ez a műfaj mind az oktatás, mind a média-népszerűsítés szintjén” – fejtette ki a kolozsvári énekes. Rámutatott, a magyar nóta helyzetén segítene, ha a rangos kulturális rendezvények, klasszikus zenei intézmények felkarolnák azokat a törekvéseket, amelyek a műfaj gyökereihez való visszatérést tűzték ki célul, és műsoraikban helyet kapnának az autentikus nótadarabok is. „Fontos lenne felvállalni a nótákat is.

Idézet
Adjunk a műfajnak erőt a következő négy-öt évben, nézzük meg, hogy az autentikus nóta mennyire életképes, mennyire tudja megszólítani a fiatal korosztályt, és aztán oktatással, képzésekkel, színvonalas zenei rendezvényekkel állítsuk meg a műfaj felhígulását”

– fogalmazta meg javaslatait Maneszes Márton. Hozzátette, a Hungarikum Kavalkáddal is azt a célt kívánják szolgálni, hogy visszaadják a klasszikus magyar nótának a presztízsét. Elmondta, bíznak abban, hogy a kezdeményezésük sikeres lesz, és a magyar nótakultúrát minél több zeneszerető emberrel megismertethetik.

korábban írtuk

Kolozsváron lép fel márciusban a 100 Tagú Cigányzenekar
Kolozsváron lép fel márciusban a 100 Tagú Cigányzenekar

A 100 Tagú Cigányzenekar kíséretében magyar nóták és operettslágerek csendülnek fel a tavasszal Kolozsváron.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. október 12., hétfő

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!

Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.

Megéheztél a nyereményre? 400 lejt ér az Őszi gasztrokrónika legnépszerűbb ételfotója!
Hirdetés
2026. október 10., szombat

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?

Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.

Sóban az igazság, avagy mi történik, ha az alma „kilép” a süteményestálból?
2026. október 10., szombat

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál

Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.

Luxusmelltartóban hatékonyabb az időjóslás? Visszásságok a meteorológiai szolgálatnál
2026. október 08., csütörtök

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket

Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.

Nemcsak Drakula csábít Erdélybe: a kolozsvári „kísérteterdő” rejtélyei is vonzzák a külföldieket
Hirdetés
2026. október 04., vasárnap

Fehér rózsa, zöld rózsa: így lesz izgalmas eledel az „egy tőről fakadó” rokonzöldségekből

Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.

Fehér rózsa, zöld rózsa: így lesz izgalmas eledel az „egy tőről fakadó” rokonzöldségekből
2026. október 02., péntek

Kortárs ruhadarabokon él tovább a széki örökség – Szövérfi Zsuzsanna ruhatervezővel beszélgettünk

A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.

Kortárs ruhadarabokon él tovább a széki örökség – Szövérfi Zsuzsanna ruhatervezővel beszélgettünk
2026. szeptember 27., vasárnap

Körte szalonnával, céklával, borssal, avagy a nagymama kamrájától a koreai konyháig

Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.

Körte szalonnával, céklával, borssal, avagy a nagymama kamrájától a koreai konyháig
Hirdetés
2026. szeptember 26., szombat

Önkéntesek a hegyek szolgálatában

Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.

Önkéntesek a hegyek szolgálatában
Önkéntesek a hegyek szolgálatában
2026. szeptember 26., szombat

Önkéntesek a hegyek szolgálatában

2026. szeptember 26., szombat

Változik a falkák viselkedése, eltűnnek a farkas-kutya hibrid egyedek

Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.

Változik a falkák viselkedése, eltűnnek a farkas-kutya hibrid egyedek
2026. szeptember 20., vasárnap

A „piros arany” szezonja és rejtelmei: amit a paradicsomról tudni érdemes

Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.

A „piros arany” szezonja és rejtelmei: amit a paradicsomról tudni érdemes
Hirdetés
Hirdetés