
A koncerteken felcsendülő nótákat a világhírű 100 Tagú Cigányzenekar kíséri a Hungarikum Kavalkád minden állomásán
Fotó: Kristó Gothárd Hunor
Úttörő kezdeményezés a 100 Tagú Cigányzenekart is felvonultató Hungarikum Kavalkád, amely stadionkoncert keretei között szeretné megmutatni, hogy a nemzeti értéknek minősülő klasszikus magyar nóta és az operett egyaránt képes nagy tömegeket vonzani. Maneszes Márton énekes, ötletgazda a márciusban Kolozsvárról induló világ körüli turnéról, a klasszikus magyar nóta helyzetéről, a műfaj mai megítéléséről, jövőjéről is beszélt a Krónikának.
2023. január 24., 17:292023. január 24., 17:29
A klasszikus magyar nótát, a magyar operettkultúrát és a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar muzsikáját állítja egyszerre színpadra a Hungarikum Kavalkád. A Kolozsvárról induló kezdeményezés – mely a külön-külön is hungarikumnak minősülő három zenei műfajt kívánja egyszerre megszólaltatni – első állomása március 11-én a kincses városi BT Aréna lesz, ezt követően világ körüli turnéra indul a Kavalkád:
Struktúra a három tenor mintájára
A 2019-ben útjára indított, magyar nyelvterületen egyedülálló kezdeményezésről Maneszes Márton kolozsvári énekes, a projekt ötletgazdája a Krónikának elmondta, a koncertsorozat ötlete még a koronavírus-járvány előtt merült fel, meg is hirdették az eseményt, azonban a lezárások miatt halasztani kényszerültek.
Noha nótázáson alapuló dalokat az egész magyar nyelvterületen előszeretettel hallgatnak az emberek, az autentikus magyar nóta, melynek a gyökerei a 19. századig nyúlnak vissza, kevesek számára ismert, a különböző mulatós zenei műfajokkal való ötvözetek terjedtek el a leginkább. A klasszikus magyar nóta és az operett ezért háttérbe szorult, ezeket a műfajokat nemigen szokták nagy közönség előtt megszólaltatni. A Kavalkád ezen az állapoton kíván változtatni: meg szeretné mutatni, hogy mind a nemzeti értéknek minősülő klasszikus magyar nóta, mind az operett képes nagy tömegeket vonzani” – fejtette ki Maneszes Márton.
A Hungarikum Kavalkád ötletgazdája Maneszes Márton kolozsvári magánénekes
Fotó: Hungarikumkavalkad.com
A vállalkozó-menedzser hozzátette, kezdeményezéséhez partnerként csatlakozott a világszerte nagy népszerűségnek örvendő 100 Tagú Cigányzenekar, így mind a kolozsvári, mind a külföldi helyszíneken a formáció kíséri a nóta- és operettslágereket.
A Hungarikum Kavalkád koncertjeinek struktúrája három pillérre épül, és a José Carreras, Plácido Domingo és Luciano Pavarotti alkotta, három tenor néven elhíresült triász fellépéseinek struktúráját követi.
– mondta Maneszes Márton, aki maga is énekes, több éven keresztül a Kolozsvári Magyar Opera magánénekeseként lépett fel. Megjegyezte, a külföldi fellépéseken magyar származású, az adott országban népszerűségnek örvendő énekesek működnek közre, ugyanis fontosnak tartják, hogy a helyi, komolyzenét szerető közönség is megismerje ezeket a magyar hungarikumokat. A kincses városi koncerten Maneszes Márton mellett Vigh Ibolya, a Kolozsvári Magyar Opera szólistája, valamint Buta Árpád előadóművész, a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem tanára énekel.
Maneszes Mártonnal beszélgettünk a magyar nóta megítéléséről is, ugyanis a műfaj már Kodály Zoltán idejében is alulértékelt volt: a 19–20. században élt zeneszerző, népzenekutató a hanyatló dzsentri „búsmagyar” szemléletével hozta összefüggésbe, és „hervadás-, sőt rothadásszagú költészetnek” nevezte a népies műdalt, ugyanakkor felrótta, hogy a nóta ártott a hagyományos népi zenei ízlésnek.
A magyar népdal-, cigány-, mű- és verbunkos zenei elemeket ötvöző műfajt sokan kritizálták egyszerűbb dallamvilága miatt, ugyanis míg az opera- és az operettek a zenei műveltséggel rendelkező hallgatóság számára íródtak, addig a nóta a nemzeti kultúra megteremtésére irányuló törekvés volt, és az egyszerűbb embereket kívánta megszólítani. A többi klasszikus zenei irányzathoz képest a nóta napjainkban is mellőzött műfaj, közönségét nagyrészt az idősebb korosztály teszi ki, ami azzal a veszéllyel is jár, hogy néhány évtized múlva kikopik a zenei palettáról az autentikus magyar nóta.
A kolozsvári BT Arénában Maneszes Márton, Vigh Ibolya és Buta Árpád művészek lépnek színpadra március 11-én
Fotó: Hungarikum Kavalkád/Facebook
A kolozsvári énekes elmondta, a műfajnak hatalmas rajongótábora van napjainkban is, közösségi és családi rendezvényeken rendszerint felcsendülnek dalok, nótázással végződnek az események. A nóta mai megítélését azonban az utóbbi évek-évtizedek tömegzenei irányzatai is negatívan befolyásolták, ugyanis a mindenünnen áramló mulatós és nem minőségi könnyűzene nagyban meghatározta a klasszikus magyar nóta műfajának alakulását.
– tette hozzá Maneszes Márton. Kitért arra is, hogy miközben a zeneakadémiákon, egyetemeken lehetőség van operett- vagy musicaléneklési technikákat tanulni, addig a nótaéneklés teljesen kiszorult a klasszikus zenei képzésből. Ugyancsak hiányoznak azok a tehetségkutatók, amelyek a klasszikusnóta-énekeseket szólítanák meg, az ilyen jellegű rendezvények keretében pedig mesterkurzusokra, képzésekre is lehetőség adódna, ami a nótaéneklés színvonalát is emelné.
„Ha igaz a mondás, hogy minden magyar embernek van nótája, és megfigyeljük, hogy a nótának mekkora közönsége van, érthetetlen, hogy miért szorult háttérbe ez a műfaj mind az oktatás, mind a média-népszerűsítés szintjén” – fejtette ki a kolozsvári énekes. Rámutatott, a magyar nóta helyzetén segítene, ha a rangos kulturális rendezvények, klasszikus zenei intézmények felkarolnák azokat a törekvéseket, amelyek a műfaj gyökereihez való visszatérést tűzték ki célul, és műsoraikban helyet kapnának az autentikus nótadarabok is. „Fontos lenne felvállalni a nótákat is.
– fogalmazta meg javaslatait Maneszes Márton. Hozzátette, a Hungarikum Kavalkáddal is azt a célt kívánják szolgálni, hogy visszaadják a klasszikus magyar nótának a presztízsét. Elmondta, bíznak abban, hogy a kezdeményezésük sikeres lesz, és a magyar nótakultúrát minél több zeneszerető emberrel megismertethetik.

A 100 Tagú Cigányzenekar kíséretében magyar nóták és operettslágerek csendülnek fel a tavasszal Kolozsváron.
Vádat emelt Bukarest első kerületének ügyészsége egy férfi ellen, aki a fővárosi főpolgármester kabinetfőnökének adva ki magát fiktív WhatsApp-fiókokról Nicușor Dan nevében próbált ingyenjegyeket szerezni különféle eseményekre.
Adrian Ahrițculesei hegymászó hétfőn elindult Alaszkába, ahol az észak-amerikai kontinens legmagasabb csúcsát a 6194 méteres McKinley-hegyet (Denali) tervezi megmászni az úgynevezett Hét hegycsúcs kihívás keretében.
Ritkán hallani olyan kezdeményezésekről, amelyek egyszerűségük ellenére képesek változást hozni egy közösség életében. Borsaújfaluban egy ilyen példa hívta fel magára a figyelmet: a polgármester saját medencéjét bocsátotta a gyerekek rendelkezésére.
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
szóljon hozzá!