Madaras Ágnes oktató számára a jóga a szabaddá válás felé vezető utat jelenti
Fotó: Madaras Ágnes
Kicsavart testhelyzetek, rendkívüli hajlékonyságról tanúskodó nyújtások, harmóniát sugárzó tartalmak kapnak egyre nagyobb teret nemcsak a közösségi oldalakon, hanem különböző egészség- és szabadidőközpontokban is. A nyugati társadalmakban az utóbbi évtizedekben rendkívül elterjedtek az indiai kultúrából átörökített jóga különböző irányzatai. Madaras Ágnes oktató szerint a jóga népszerűségének kulcsa a test-lélek-szellem egységének harmonizálásában keresendő a mai rohanó világban.
2021. augusztus 01., 17:522021. augusztus 01., 17:52
A jógának korábban is voltak erős elterjedési hullámai, ám az utóbbi időben érzékelhetően nőtt a népszerűsége: a közösségi oldalakat elárasztották a hindu eredetű, testgyakorlást és tudatfejlesztést ötvöző ősi módszerekkel kapcsolatos képi és írott tartalmak, illetve egyre több elvonulós táborral találkozhatunk, amelyeknek központi eleme a jóga. A miértek után kutakodó kérdéseinkre válaszolva Madaras Ágnes kolozsvári jógaoktató úgy fogalmazott, ez mintegy válaszként jelent meg az általunk létrehozott, egyre gyorsuló életformára, amelynek nehezen tartható ritmusához kétségbeesetten próbálunk igazodni – kisebb-nagyobb sikerrel.
A modern kori vívmányoknak természetesen előnyei is vannak, ám a jógaoktató szerint az emberi természet nem erre a létformára lett kitalálva.
A jóga gyökerei az ókori Indiába nyúlnak vissza, ahol a szellemi és fizikai gyakorlási módot főként a kolostorokban élő szerzetesek művelték az egészség megőrzéséért, valamint a tudat átalakításáért, megtisztításáért. Az első forrásszövegek megjelenését követően – mint amilyen a Patandzsali indiai filozófus által összeállított Jóga-szútrák című mű vagy a hindu vallás legszentebb könyve, a Bhagavad Gíta – az indiai gyógyászat is felfedezte a jóga jótékony hatását, így egyre több tanulmány született róla, és szélesebb körben is elterjedtté vált. Már nemcsak a szerzetesi kolostorok féltve őrzött titkaként volt számontartva, hanem a hétköznapi ember számára is elérhető lett, eljutva a környező kontinensekre is.
A jógagyakorlás meghatározott ászanák (testhelyzetek – szerk. megj.) sorozatából áll, amelyeket a gyakorló a légzéshez igazítottan hajt végre, így kapcsolva össze a fizikai gyakorlást az ember mentális és lelki szintjével, egyensúlyba hozva azokat. A nyugati kultúrában a valláshoz kötöttség valamelyest lekopott a jóga gyakorlásáról, és inkább a fiziológiás folyamatokban végbemenő változások miatt alkalmazzák, de sok nyugati iskola hangsúlyt fektet annak szellemiségére és tanításaira is.
A testhelyzetek végrehajtására fordított koncentráció egy elmélyült, meditatív állapotot eredményez, nem csoda hát, hogy a stresszel átitatott hétköznapokban sokaknak jelenti a béke szigetét. Madaras Ágnes jógaoktató szerint népszerűsége ezenfelül annak is köszönhető, hogy a csoportosan végzett gyakorlás jó közösségérzetet adhat. Sokakat éppen a jógaórákon tapasztalt, felszabadító egységérzet hoz vissza újra és újra a jógamatracra.
A szakember megkeresésünkre elmondta, hogy nem minden iskola örökíti át teljesen az indiai jógakultúra hagyományait, de alapvetően erős a szent szövegekhez való kötődés.
Elterjedésének köszönhetően mára már rengeteg jógaiskola és számos irányzat létezik, melyek közül egyesek az alapozásra (vinyasa jóga), a lassú tempóban végrehajtott mozdulatok pontos kivitelezésére vagy a meditatív állapot elérésére törekszenek (hatha jóga), mások gyorsak és intenzívebbek, hatásosan erősítve a test izomzatát (astanga jóga).
Attól függően, hogy kinek mire van szüksége, a különféle típusú jóga eszközeinek köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb gyakorlásformát. Ugyanakkor mind az ászanák (testhelyzetek), mind pedig a pránajámák (légzésgyakorlatok) és a meditációs elemek valamennyi irányzatban megtalálhatók.
Csoportos órákat, egyéni jógaterápiát és kismamajógát is tartanak
Fotó: Madaras Ágnes
A jógaoktató a gyakorlók körében leggyakrabban az „én nem vagyok elég hajlékony a jógához” típusú tévhittel találkozik, amely – meglátása szerint – könnyen visszarántja az embereket a komfortzónába. A hajlékonysággal kapcsolatos fenntartások miatt tapasztalata szerint nagy adag bátorság kell ahhoz, hogy valaki elmenjen egy jógaórára, ám az első megtett lépés rendszerint meghozza a gyümölcsét.
„Szerintem legbelül mindenki tudja, hogy boldogabb, erősebb és egészségesebb lehet; hogy jobban is szeretheti magát. Nekem egyáltalán nincs reklámom, így hozzám azok jutnak el, akik valakitől hallottak az óráimról. Először mindenkinek ki kell próbálnia, hogy passzol-e a tanárral, vagy sem. Amikor megtaláljuk a közös hangot a diákkal, azt szoktam érezni, hogy teljesen beleengedi magát az óra folyamatába, és megbízik abban, ami történik” – meséli Madaras Ágnes.
Elmondása szerint, amint valakinek sikerül megtenni a komfortzónáján kívüli első lépést, onnan már a jóga „teszi a dolgát”.
A hajlékonyság nem követelménye, hanem következménye a gyakorlásnak, és amint a gyakorló rájön, teljesen új, sajátos világ tárul fel előtte, amely nem a külsőségekre épít, hanem önmagához viszi közelebb.
Jógaoktatóként többször tapasztalta, hogy az első óra végén a résztvevők eksztázisról számolnak be, hiszen sokaknak már az első alkalom során sikerül áttörni a hiedelmek falán és kilépni a mindennapos stressz keltette szorongásból, megfelelésből, depresszív állapotból.
– tette hozzá.
Ha a jógára gondolunk, elsősorban a női gyakorlókat társítjuk hozzá, amely tendenciát Madaras Ágnes is megerősít, újabb előítéletek eredményeként. Ugyanis számos olyan tévhit csoportosul köré, amely elfedi a jógában rejlő testerősítő, koncentráció- és energianövelő potenciált. A jógaórákon többségben levő nők jelensége azonban csak a nyugati társadalomra jellemző: Indiában nemtől, kortól és jógamatractól függetlenül történik, és az emberek mindennapjait képezi.
Madaras Ágneshez leggyakrabban hátfájásos panaszokkal érkeznek az emberek, amely gyakran egyetlen órai gyakorlástól egy teljes hétre elmúlik. A lenyűgöző gyorsaságú hatékonyság ellenére azonban fontosnak tartja, hogy a résztvevők apránként megtanulják hazavinni a gyakorlatokat, hogy a nap és a hét bármely szakában elérhető legyen számukra.
Csoportos foglalkozás helyett jelenleg egyéni jógaterápiát tart, amely abban különbözik a csoportos órától, hogy a mozdulatsort egyénre szabottan állítja össze, és apránként, a résztvevő igényeihez mérten építkeznek. Az egyéni órákon értelemszerűen több figyelmet tud fordítani a gyakorló sajátosságaira, így a fejlődés is kézzelfoghatóbb.
– összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Szabályozott keretek közé terelné a gazdátlan macskák ellátását Kolozsvár önkormányzata: a lakótársulások beleegyezésével kihelyezett menedékházakkal, kijelölt felelősökkel és szigorú higiéniai előírásokkal indul kísérleti program a város 80 helyszínén.
Az észak-amerikai mozikasszáknál 97 millió dolláros, világszerte pedig összesen 217 millió dolláros bevételt könyvelhetett el a hétvégén a „pop királyáról” szóló, Michael című film, ami rekord az életrajzi alkotások mezőnyében.
Egyik legszelídebb karakterű, valóban zöld tavaszi zöldségünk a fejes saláta, amelynek többféle változata illeszthető be az étrendünkbe.
Bepillantottunk a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, Ovo című előadásának kulisszái mögé.
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!