Madaras Ágnes oktató számára a jóga a szabaddá válás felé vezető utat jelenti
Fotó: Madaras Ágnes
Kicsavart testhelyzetek, rendkívüli hajlékonyságról tanúskodó nyújtások, harmóniát sugárzó tartalmak kapnak egyre nagyobb teret nemcsak a közösségi oldalakon, hanem különböző egészség- és szabadidőközpontokban is. A nyugati társadalmakban az utóbbi évtizedekben rendkívül elterjedtek az indiai kultúrából átörökített jóga különböző irányzatai. Madaras Ágnes oktató szerint a jóga népszerűségének kulcsa a test-lélek-szellem egységének harmonizálásában keresendő a mai rohanó világban.
2021. augusztus 01., 17:522021. augusztus 01., 17:52
A jógának korábban is voltak erős elterjedési hullámai, ám az utóbbi időben érzékelhetően nőtt a népszerűsége: a közösségi oldalakat elárasztották a hindu eredetű, testgyakorlást és tudatfejlesztést ötvöző ősi módszerekkel kapcsolatos képi és írott tartalmak, illetve egyre több elvonulós táborral találkozhatunk, amelyeknek központi eleme a jóga. A miértek után kutakodó kérdéseinkre válaszolva Madaras Ágnes kolozsvári jógaoktató úgy fogalmazott, ez mintegy válaszként jelent meg az általunk létrehozott, egyre gyorsuló életformára, amelynek nehezen tartható ritmusához kétségbeesetten próbálunk igazodni – kisebb-nagyobb sikerrel.
A modern kori vívmányoknak természetesen előnyei is vannak, ám a jógaoktató szerint az emberi természet nem erre a létformára lett kitalálva.
A jóga gyökerei az ókori Indiába nyúlnak vissza, ahol a szellemi és fizikai gyakorlási módot főként a kolostorokban élő szerzetesek művelték az egészség megőrzéséért, valamint a tudat átalakításáért, megtisztításáért. Az első forrásszövegek megjelenését követően – mint amilyen a Patandzsali indiai filozófus által összeállított Jóga-szútrák című mű vagy a hindu vallás legszentebb könyve, a Bhagavad Gíta – az indiai gyógyászat is felfedezte a jóga jótékony hatását, így egyre több tanulmány született róla, és szélesebb körben is elterjedtté vált. Már nemcsak a szerzetesi kolostorok féltve őrzött titkaként volt számontartva, hanem a hétköznapi ember számára is elérhető lett, eljutva a környező kontinensekre is.
A jógagyakorlás meghatározott ászanák (testhelyzetek – szerk. megj.) sorozatából áll, amelyeket a gyakorló a légzéshez igazítottan hajt végre, így kapcsolva össze a fizikai gyakorlást az ember mentális és lelki szintjével, egyensúlyba hozva azokat. A nyugati kultúrában a valláshoz kötöttség valamelyest lekopott a jóga gyakorlásáról, és inkább a fiziológiás folyamatokban végbemenő változások miatt alkalmazzák, de sok nyugati iskola hangsúlyt fektet annak szellemiségére és tanításaira is.
A testhelyzetek végrehajtására fordított koncentráció egy elmélyült, meditatív állapotot eredményez, nem csoda hát, hogy a stresszel átitatott hétköznapokban sokaknak jelenti a béke szigetét. Madaras Ágnes jógaoktató szerint népszerűsége ezenfelül annak is köszönhető, hogy a csoportosan végzett gyakorlás jó közösségérzetet adhat. Sokakat éppen a jógaórákon tapasztalt, felszabadító egységérzet hoz vissza újra és újra a jógamatracra.
A szakember megkeresésünkre elmondta, hogy nem minden iskola örökíti át teljesen az indiai jógakultúra hagyományait, de alapvetően erős a szent szövegekhez való kötődés.
Elterjedésének köszönhetően mára már rengeteg jógaiskola és számos irányzat létezik, melyek közül egyesek az alapozásra (vinyasa jóga), a lassú tempóban végrehajtott mozdulatok pontos kivitelezésére vagy a meditatív állapot elérésére törekszenek (hatha jóga), mások gyorsak és intenzívebbek, hatásosan erősítve a test izomzatát (astanga jóga).
Attól függően, hogy kinek mire van szüksége, a különféle típusú jóga eszközeinek köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb gyakorlásformát. Ugyanakkor mind az ászanák (testhelyzetek), mind pedig a pránajámák (légzésgyakorlatok) és a meditációs elemek valamennyi irányzatban megtalálhatók.
Csoportos órákat, egyéni jógaterápiát és kismamajógát is tartanak
Fotó: Madaras Ágnes
A jógaoktató a gyakorlók körében leggyakrabban az „én nem vagyok elég hajlékony a jógához” típusú tévhittel találkozik, amely – meglátása szerint – könnyen visszarántja az embereket a komfortzónába. A hajlékonysággal kapcsolatos fenntartások miatt tapasztalata szerint nagy adag bátorság kell ahhoz, hogy valaki elmenjen egy jógaórára, ám az első megtett lépés rendszerint meghozza a gyümölcsét.
„Szerintem legbelül mindenki tudja, hogy boldogabb, erősebb és egészségesebb lehet; hogy jobban is szeretheti magát. Nekem egyáltalán nincs reklámom, így hozzám azok jutnak el, akik valakitől hallottak az óráimról. Először mindenkinek ki kell próbálnia, hogy passzol-e a tanárral, vagy sem. Amikor megtaláljuk a közös hangot a diákkal, azt szoktam érezni, hogy teljesen beleengedi magát az óra folyamatába, és megbízik abban, ami történik” – meséli Madaras Ágnes.
Elmondása szerint, amint valakinek sikerül megtenni a komfortzónáján kívüli első lépést, onnan már a jóga „teszi a dolgát”.
A hajlékonyság nem követelménye, hanem következménye a gyakorlásnak, és amint a gyakorló rájön, teljesen új, sajátos világ tárul fel előtte, amely nem a külsőségekre épít, hanem önmagához viszi közelebb.
Jógaoktatóként többször tapasztalta, hogy az első óra végén a résztvevők eksztázisról számolnak be, hiszen sokaknak már az első alkalom során sikerül áttörni a hiedelmek falán és kilépni a mindennapos stressz keltette szorongásból, megfelelésből, depresszív állapotból.
– tette hozzá.
Ha a jógára gondolunk, elsősorban a női gyakorlókat társítjuk hozzá, amely tendenciát Madaras Ágnes is megerősít, újabb előítéletek eredményeként. Ugyanis számos olyan tévhit csoportosul köré, amely elfedi a jógában rejlő testerősítő, koncentráció- és energianövelő potenciált. A jógaórákon többségben levő nők jelensége azonban csak a nyugati társadalomra jellemző: Indiában nemtől, kortól és jógamatractól függetlenül történik, és az emberek mindennapjait képezi.
Madaras Ágneshez leggyakrabban hátfájásos panaszokkal érkeznek az emberek, amely gyakran egyetlen órai gyakorlástól egy teljes hétre elmúlik. A lenyűgöző gyorsaságú hatékonyság ellenére azonban fontosnak tartja, hogy a résztvevők apránként megtanulják hazavinni a gyakorlatokat, hogy a nap és a hét bármely szakában elérhető legyen számukra.
Csoportos foglalkozás helyett jelenleg egyéni jógaterápiát tart, amely abban különbözik a csoportos órától, hogy a mozdulatsort egyénre szabottan állítja össze, és apránként, a résztvevő igényeihez mérten építkeznek. Az egyéni órákon értelemszerűen több figyelmet tud fordítani a gyakorló sajátosságaira, így a fejlődés is kézzelfoghatóbb.
– összegzett a szakember.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!