Hirdetés

A jóga békésen elvisz önmagunkhoz

Madaras Ágnes oktató számára a jóga a szabaddá válás felé vezető utat jelenti •  Fotó: Madaras Ágnes

Madaras Ágnes oktató számára a jóga a szabaddá válás felé vezető utat jelenti

Fotó: Madaras Ágnes

Kicsavart testhelyzetek, rendkívüli hajlékonyságról tanúskodó nyújtások, harmóniát sugárzó tartalmak kapnak egyre nagyobb teret nemcsak a közösségi oldalakon, hanem különböző egészség- és szabadidőközpontokban is. A nyugati társadalmakban az utóbbi évtizedekben rendkívül elterjedtek az indiai kultúrából átörökített jóga különböző irányzatai. Madaras Ágnes oktató szerint a jóga népszerűségének kulcsa a test-lélek-szellem egységének harmonizálásában keresendő a mai rohanó világban.

Oláh Eszter

2021. augusztus 01., 17:522021. augusztus 01., 17:52

A jógának korábban is voltak erős elterjedési hullámai, ám az utóbbi időben érzékelhetően nőtt a népszerűsége: a közösségi oldalakat elárasztották a hindu eredetű, testgyakorlást és tudatfejlesztést ötvöző ősi módszerekkel kapcsolatos képi és írott tartalmak, illetve egyre több elvonulós táborral találkozhatunk, amelyeknek központi eleme a jóga. A miértek után kutakodó kérdéseinkre válaszolva Madaras Ágnes kolozsvári jógaoktató úgy fogalmazott, ez mintegy válaszként jelent meg az általunk létrehozott, egyre gyorsuló életformára, amelynek nehezen tartható ritmusához kétségbeesetten próbálunk igazodni – kisebb-nagyobb sikerrel.

A nyugati társadalmakban nap mint nap rengeteg információ árad felénk, folyton a megvásárolható értékekkel találjuk szemben magunkat, amelyek megszerzéséért megfeszítetten kell dolgoznunk.

Hirdetés

A modern kori vívmányoknak természetesen előnyei is vannak, ám a jógaoktató szerint az emberi természet nem erre a létformára lett kitalálva.

Béke, egységérzet

A jóga gyökerei az ókori Indiába nyúlnak vissza, ahol a szellemi és fizikai gyakorlási módot főként a kolostorokban élő szerzetesek művelték az egészség megőrzéséért, valamint a tudat átalakításáért, megtisztításáért. Az első forrásszövegek megjelenését követően – mint amilyen a Patandzsali indiai filozófus által összeállított Jóga-szútrák című mű vagy a hindu vallás legszentebb könyve, a Bhagavad Gíta – az indiai gyógyászat is felfedezte a jóga jótékony hatását, így egyre több tanulmány született róla, és szélesebb körben is elterjedtté vált. Már nemcsak a szerzetesi kolostorok féltve őrzött titkaként volt számontartva, hanem a hétköznapi ember számára is elérhető lett, eljutva a környező kontinensekre is.

Mircea Eliade román vallástörténész és író például egy egész kötetet szánt a jóga mögött húzódó filozófia megfejtésére.

A jógagyakorlás meghatározott ászanák (testhelyzetek – szerk. megj.) sorozatából áll, amelyeket a gyakorló a légzéshez igazítottan hajt végre, így kapcsolva össze a fizikai gyakorlást az ember mentális és lelki szintjével, egyensúlyba hozva azokat. A nyugati kultúrában a valláshoz kötöttség valamelyest lekopott a jóga gyakorlásáról, és inkább a fiziológiás folyamatokban végbemenő változások miatt alkalmazzák, de sok nyugati iskola hangsúlyt fektet annak szellemiségére és tanításaira is.

A testhelyzetek végrehajtására fordított koncentráció egy elmélyült, meditatív állapotot eredményez, nem csoda hát, hogy a stresszel átitatott hétköznapokban sokaknak jelenti a béke szigetét. Madaras Ágnes jógaoktató szerint népszerűsége ezenfelül annak is köszönhető, hogy a csoportosan végzett gyakorlás jó közösségérzetet adhat. Sokakat éppen a jógaórákon tapasztalt, felszabadító egységérzet hoz vissza újra és újra a jógamatracra.

A szakember megkeresésünkre elmondta, hogy nem minden iskola örökíti át teljesen az indiai jógakultúra hagyományait, de alapvetően erős a szent szövegekhez való kötődés.

Egyes iskolák a modern tudomány által gazdagítják vagy értelmezik újra az eredeti forrásokat, amely által hitelesebbé válik az egészségre gyakorolt hatása, és az egyszerű ember is könnyebben hozzájut a gyakorlat mögötti értelemhez.

Elterjedésének köszönhetően mára már rengeteg jógaiskola és számos irányzat létezik, melyek közül egyesek az alapozásra (vinyasa jóga), a lassú tempóban végrehajtott mozdulatok pontos kivitelezésére vagy a meditatív állapot elérésére törekszenek (hatha jóga), mások gyorsak és intenzívebbek, hatásosan erősítve a test izomzatát (astanga jóga).

Attól függően, hogy kinek mire van szüksége, a különféle típusú jóga eszközeinek köszönhetően mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb gyakorlásformát. Ugyanakkor mind az ászanák (testhelyzetek), mind pedig a pránajámák (légzésgyakorlatok) és a meditációs elemek valamennyi irányzatban megtalálhatók.

Csoportos órákat, egyéni jógaterápiát és kismamajógát is tartanak •  Fotó: Madaras Ágnes Galéria

Csoportos órákat, egyéni jógaterápiát és kismamajógát is tartanak

Fotó: Madaras Ágnes

Nagy adag bátorság kell

A jógaoktató a gyakorlók körében leggyakrabban az „én nem vagyok elég hajlékony a jógához” típusú tévhittel találkozik, amely – meglátása szerint – könnyen visszarántja az embereket a komfortzónába. A hajlékonysággal kapcsolatos fenntartások miatt tapasztalata szerint nagy adag bátorság kell ahhoz, hogy valaki elmenjen egy jógaórára, ám az első megtett lépés rendszerint meghozza a gyümölcsét.

„Szerintem legbelül mindenki tudja, hogy boldogabb, erősebb és egészségesebb lehet; hogy jobban is szeretheti magát. Nekem egyáltalán nincs reklámom, így hozzám azok jutnak el, akik valakitől hallottak az óráimról. Először mindenkinek ki kell próbálnia, hogy passzol-e a tanárral, vagy sem. Amikor megtaláljuk a közös hangot a diákkal, azt szoktam érezni, hogy teljesen beleengedi magát az óra folyamatába, és megbízik abban, ami történik” – meséli Madaras Ágnes.

Elmondása szerint, amint valakinek sikerül megtenni a komfortzónáján kívüli első lépést, onnan már a jóga „teszi a dolgát”.

A megfelelő csoportban, megfelelő segédeszközök és tanár vezetésével mindenki számára alkalmas lehet a jóga, így az első alkalmak során azok a hiedelmek hámozódnak le, amelyekkel az egyes résztvevők érkeznek.

A hajlékonyság nem követelménye, hanem következménye a gyakorlásnak, és amint a gyakorló rájön, teljesen új, sajátos világ tárul fel előtte, amely nem a külsőségekre épít, hanem önmagához viszi közelebb.

Észrevenni a bennünk rejlő erőt

Jógaoktatóként többször tapasztalta, hogy az első óra végén a résztvevők eksztázisról számolnak be, hiszen sokaknak már az első alkalom során sikerül áttörni a hiedelmek falán és kilépni a mindennapos stressz keltette szorongásból, megfelelésből, depresszív állapotból.

Idézet
Amint ez megtörténik, rengeteg energia szabadul fel az emberben, így boldogan, bizalommal és megújulva távozhat. Fontosnak tartom, hogy észrevegyük a bennünk rejlő erőt, döntsünk és megbízzunk benne”

– tette hozzá.

Ha a jógára gondolunk, elsősorban a női gyakorlókat társítjuk hozzá, amely tendenciát Madaras Ágnes is megerősít, újabb előítéletek eredményeként. Ugyanis számos olyan tévhit csoportosul köré, amely elfedi a jógában rejlő testerősítő, koncentráció- és energianövelő potenciált. A jógaórákon többségben levő nők jelensége azonban csak a nyugati társadalomra jellemző: Indiában nemtől, kortól és jógamatractól függetlenül történik, és az emberek mindennapjait képezi.

Madaras Ágneshez leggyakrabban hátfájásos panaszokkal érkeznek az emberek, amely gyakran egyetlen órai gyakorlástól egy teljes hétre elmúlik. A lenyűgöző gyorsaságú hatékonyság ellenére azonban fontosnak tartja, hogy a résztvevők apránként megtanulják hazavinni a gyakorlatokat, hogy a nap és a hét bármely szakában elérhető legyen számukra.

Diákoktól középkorú résztvevőkig minden korosztály megfordul az óráin, elmondása szerint később azonban az idősebb korosztály felé is kiterjesztené tevékenységét, hiszen az idősek számára is jótékony fiziológiás hatással bír.

Csoportos foglalkozás helyett jelenleg egyéni jógaterápiát tart, amely abban különbözik a csoportos órától, hogy a mozdulatsort egyénre szabottan állítja össze, és apránként, a résztvevő igényeihez mérten építkeznek. Az egyéni órákon értelemszerűen több figyelmet tud fordítani a gyakorló sajátosságaira, így a fejlődés is kézzelfoghatóbb.

Idézet
Ugyanakkor ezek az igények hétről hétre változhatnak annak függvényében, hogy a gyakorló milyen lelki és fizikai állapotban van, eszerint pedig onnan indítom az órát, ahonnan érzem, hogy segítheti őt abban, hogy elengedje magát és megbízzon a folyamatban. Számomra a jóga az életbe és a pillanatba vetett bizalmat jelenti, ugyanakkor csodálatos eszköz a szabaddá válásban és a teljességérzetben”

– összegzett a szakember.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés
Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. március 04., szerda

„Kulturális desszerttel” támogatnák a művészetet Kolozsváron

Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.

„Kulturális desszerttel” támogatnák a művészetet Kolozsváron
Hirdetés
2026. március 04., szerda

Újabb hőmérsékleti rekordok jöhetnek 2026-ban

A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.

Újabb hőmérsékleti rekordok jöhetnek 2026-ban
2026. február 28., szombat

Sehol a világon nem valósult meg teljesen a nemi egyenlőség a munkaerőpiacon

Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.

Sehol a világon nem valósult meg teljesen a nemi egyenlőség a munkaerőpiacon
2026. február 28., szombat

Piros, fehér, lila, zöld – Erdélyben szokatlanabbnak tűnő, finom fogások alapanyaga is lehet a hagyma

A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.

Piros, fehér, lila, zöld – Erdélyben szokatlanabbnak tűnő, finom fogások alapanyaga is lehet a hagyma
Hirdetés
2026. február 28., szombat

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról

A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.

„Az AI nem izzad a színpadon” – Halmen József lemezlovas, koncertszervező a mesterséges intelligenciáról
2026. február 27., péntek

Ingyenes hétvége a kolozsvári Állattani Múzeumban: előadások, madárgyűrűzés és kézműves vásár várja a látogatókat

Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.

Ingyenes hétvége a kolozsvári Állattani Múzeumban: előadások, madárgyűrűzés és kézműves vásár várja a látogatókat
2026. február 26., csütörtök

Drogtesztekkel látja el a román rendőröket a magyar olajipari társaság

Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.

Drogtesztekkel látja el a román rendőröket a magyar olajipari társaság
Hirdetés
2026. február 24., kedd

Halálos lövöldözést akadályozhatott volna meg az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat?

A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.

Halálos lövöldözést akadályozhatott volna meg az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalat?
2026. február 22., vasárnap

Középkori „vámpír” arcát rekonstruálták horvát kutatók

Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.

Középkori „vámpír” arcát rekonstruálták horvát kutatók
2026. február 22., vasárnap

Muroktorta és társai – Egy „szerény” gyökérzöldség kultúrtörténete, gasztronómiai dicsérete

Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.

Muroktorta és társai – Egy „szerény” gyökérzöldség kultúrtörténete, gasztronómiai dicsérete
Hirdetés
Hirdetés