A népmese napján Hideg Anna ördöngösfüzesi mesemondó történeteit hallhatták az érdeklődők Vásárhelyen
Fotó: Tekei Erika/Facebook
A mesékben élő bölcsesség átörökítését ünnepelték magyar nyelvterületen pénteken, a népmese napján. A minden évben szeptember 30-án, Benedek Elek születésnapján tartandó esemény célja, hogy a meseszerető gyerekek és felnőttek ezen a napon megkülönböztetett tisztelettel forduljanak mind a magyar, mind más népek meséi felé. A Magyar Olvasástársaság (HUNRA) kezdeményezésére 2005 óta szerveznek ezen a napon Kárpát-medence-szerte a magyar népmesekincset, az olvasáskultúrát népszerűsítő rendezvényeket.
2022. október 01., 16:002022. október 01., 16:00
2022. október 01., 16:062022. október 01., 16:06
A népmese ünnepét Erdélyben is számos településen megtartották, Marosvásárhelyen a gyerekek számára szervezett programok mellett felhívták a felnőttek figyelmét is a népmesék fontosságára. Az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány szervezésében Hideg Anna ördöngösfüzesi mesemondó, a népművészet mestere tartott meseestet helyi mesemondók közreműködésével 19 órától az alapítvány Sáros utcai székházában.
Tekei Erika, az Erdélyi Hagyományok Háza Alapítvány oktatási szaktanácsadója a Krónikának elmondta, fontosnak tartották, hogy a hagyományőrző mesterek közreműködésével felelevenítsék a magyar népmesekincset.
egyes hősmesék, varázsmesék, tündérmesék az óvodásoknak például fárasztóak lehetnek a hosszúságuk, a túl bonyolult, szövevényes történet miatt, az eredetileg felnőtteknek szóló történeteket akár több órán át is mesélhették, sőt több estén át is.
A mese fokozatosan gyerekműfajjá vált
Fotó: Tekei Erika/Facebook
„Noha a mese fokozatosan gyerekműfajjá vált, a felnőtt léleknek is szüksége van a mesékre, mivel olyan, több generáción átívelő tudást közvetítenek szimbólumokon keresztül, amely nem szabad hagyni feledésbe merülni.
– fejtette ki Tekei Erika.
Hozzátette, a mese a tanító jellegén túl szórakoztat is, azonban teljesen más kikapcsolódást nyújt, mint például a vizualitáson alapuló történetek.
„Az élőszavas mesemondásban fontos az interaktivitás, a hallgatók nemcsak fogyasztói a történeteknek, hanem szerzőtársak is, akik kérdezhetnek, együtt alakítják a mesefolyamot. A népmese tulajdonképpen egy vágyvilágot jelenít meg, ahol a mesemondó és a mesehallgatók együtt lépnek be a valóságos világból a mese világába, és innen együtt térnek vissza a valóságba, de magukkal hozzák a hogyan kell, hogyan érdemes élni üzenetét” – fogalmazta meg Tekei Erika.
A Maros Művészegyüttes Szép Palkó mesés-táncos produkcióját megelőzően 11 órától a táncegyüttes kövesdombi székházában hallgathattak történeteket a legkisebbek, majd 15.30-tól a Maros Megyei Könyvtár Könyvtárak estéje programsorozatának keretében szintén a népművészet mestere mesélt a gyerekeknek.
Hideg Anna 1936. július 30-án született a nyugat-mezőségi Ördöngösfüzesen. Személyében tisztelhetjük a magyar folklórtörténet „klasszikus” jellegű mesemondóinak egyik utolsó képviselőjét.
Hideg Anna
Fotó: Tekei Erika/Facebook
Legszívesebben ezeket meséli akár szűk családi körben, akár pedig különféle kulturális rendezvényeken, melyeken gyakran és szívesen vesz részt – kiváló előadó képességének köszönhetően állandó sikerrel. Mesemondói „felfedezését” követően néhány évvel folklorisztikai szempontú monográfia és a nagyközönségnek szánt népszerűsítő válogatás is megjelent meséiből. Feljegyzett szövegfolklór-repertoárja: 29 mese, 56 monda, 10 egyéb történet. Munkásságáért, énekes és mesemondó tudásáért 2010-ben Népművészet Mestere címmel tüntették ki.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
Látványos videófelvételt tett közzé közösségi oldalán a Maros-ártér Természetvédelmi Park vezetősége a Maros zajló tiszavirágzásról.
A Krónika új nyereményjátékában a kedvenc nyaralásos fotód értékes ajándékokat érhet!
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!