
Fotó: Pixabay.com
Több mint 42 ezer állat- és növényfaj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) veszélyeztetett fajokról vezetett vörös listáján – írta csütörtökön kiadott éves jelentésében a Természetvédelmi Világalap (WWF).
2022. december 29., 11:322022. december 29., 11:32
2022. december 29., 11:332022. december 29., 11:33
A WWF idei Élő bolygó-jelentése a fajok drámai visszaesését mutatja: a megfigyelt vadon élő fajok populációi 1970 óta átlagosan 69 százalékkal csökkentek. A természetvédelmi szervezet „a fajok világméretű kihalásának katasztrofális súlyosbodására” figyelmeztet és a biodiverzitás fokozott védelmére szólított fel.
A világszerte mintegy 147 500 nyilvántartott állat- és növényfajból 2022-ben több mint 41 100 szerepelt a veszélyeztetett kategóriában, több, mint valaha. A kétéltűek 41 százaléka, az emlősök 27 százaléka, a tűlevelűek 33 százaléka, a madarak 13 százaléka, a cápák és ráják 37 százaléka, a korallok 36 százaléka, különböző rákok 28 százaléka, a hüllők 21 százaléka és a cikászok (szágópálmák) 69 százaléka került fel a listára – az IUCN honlapja szerint.
2000-ben az Oroszország északi-sarki térségében elterülő Tajmír-félszigeten még egymillió példányból álló rénszarvaspopuláció élt, aminek mára csupán a negyede maradt fenn elsősorban a klímaváltozás és az orvvadászat miatt.
A WWF az éves jelentésben kitért a Németország és Lengyelország határán folyó Oderában idén nyáron bekövetkezett tömeges halpusztulásra is, kiemelve: az jelentősen visszavetette az atlanti tokhal visszatelepítésére tett erőfeszítéseket. A szakértők szerint a halpusztulást az alacsony vízállás, a hőség és a megemelkedett sótartalom miatt elszaporodott mérgező algafaj (Prymnesium parvum) okozhatta.
ezért lekerülhettek a veszélyeztetett fajok listájáról. A szervezet ugyanakkor hangsúlyozta, még sok a tennivaló a bálnák védelmében, különösen a halászat, hajóközlekedés a környezetszennyezés miatt.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Az Európai Unió tagállamai megállapodásra jutottak a légi utasok jogait érintő több módosításról, többéves tárgyalássorozatot és vitát követően, amelyben a hatóságok, a légitársaságok és a fogyasztóvédelmi szervezetek is részt vettek.
A hidegebb tavasz miatt többhetes késéssel ugyan, de már virágzik székelyföldi élőhelyein Európa leglátványosabb vadon élő orchideája, a fokozottan védett boldogasszony papucsa (Cypripedium calceolus).
Júniusban az erdélyi piacok, udvarok illatvilágát sok helyen meghatározza a bodzavirág. Sokaknak a frissen készített bodzapezsgő jut eszébe azonnal, mások télire tesznek el vízzel hígítandó bodzaszörpöt.
szóljon hozzá!