A III. Kárpát-medencei Magyar Médiatalálkozón a Kosztolányi-díjat Molnár Judit, a Dunaszerdahelyen székelő Ma7 médiacsalád főszerkesztője vehette át. A felvidéki újságíróval beszélgettünk.
Az alacsony felvásárlási árak miatt nehéz évet zárnak a méhészek is. A masszív import a nagyáruházak mézválasztékában érhető tetten, a méhészek egyre inkább a kistermelői értékesítés mellett döntenek.
A kolozsvári Kétágú református templom tornyában működő hóstáti múzeum mellett, egy hagyományos földészportán kialakítandó tájházban mutatnák be a hóstátiak életmódját, hagyományait, történetét és messze földön híres zöldségtermesztését.
Kovácstűzhelyen izzik a megmunkálásra váró szerszám. Régi korok hangulatát idézi Demetrovics Dénes várfalvi kovácsműhelye, ahol pár évtizede még egymásnak adták a kilincset az ökrös és lovas gazdák.
A Szatmár megyei Erdőd közel ezerfős, többségében római katolikus vallású magyar és sváb közösségének plébánosa, Harsányi László 2013-tól szolgál a városkában. Az 1500-2000 fős roma közösség többsége szintén magyarul beszél.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára nem csak Erdélyben gyakori vendég, hanem szerte a Kárpát-medencében. A vele készült beszélgetésben a magyar nemzetpolitika elmúlt esztendejét vettük számba.
A román állam iránti lojalitásként értékeli az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke, hogy a bukaresti parlamentben benyújtott három autonómiatervezettel demokratikus úton szeretnék kivívni a kulturális és területi autonómiát.
Az 1989-es decemberi események során Tőkés Lászlót Temesvárról rendőri kísérettel Menyőbe szállították. A Szilágycsehtől 12 kilométerre fekvő zsákfalut rendőrök őrizték. Elsőként Molnár Kálmán lelkipásztor próbálta felvenni vele a kapcsolatot.
Dilemmát jelenthet a szarvasmarhatartó gazdák számára, hogy tej- vagy húshasznosítású tehenet tartsanak. Mindkettő mellett több érv szól, a szakember szerint azonban aki ebből szeretne megélni, nagyobb létszámú állatállományban gondolkozhat.
A román állam és a helyi tanácsok nagyvonalúan kivonultak az egyházi tulajdonú iskolaépületek felújítási terheiből. Bukarest úgy tesz, mintha ez volna a világ legtermészetesebb dolga.
Az egykoron zöldségtermesztéséről híres Aranyosszéken keresgélnie kell az embernek, amíg olyan családra akad, ahol hagymát, murkot és sárgarépát termelnek. Néhány családi gazdaságban azonban kitartanak.
Húszéves évfordulóját ünnepelte az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Kolozsváron. Az EMNT ügyvezető elnökével, Sándor Krisztinával e két évtizedes történet fontosabb mozzanatait vettük számba.
Számos élelmiszer-biztonsági hibát mutatott ki a növényi alapú fehérjeporok vizsgálatakor a magyarországi Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A napokban számítani lehet az Európai Unió élelmiszer- és takarmánybiztonsági riasztására is.
A rendszerváltás utáni kilencvenes évek mezőgazdasága az átmeneti időszak valamennyi rákfenéje ellenére is kifizetődő volt, miközben a gazdák alig kaptak állami támogatást. Ma támogatással sem lehet a földből megélni.
A Kolozs megyei Györgyfalván házi őrizetben várja büntetőperének első tárgyalását Sz. Lóránt álépítész, aki mintegy hatvan ingatlant tervezett törvénytelenül a megye több településén.
Kolozs megye legdinamikusabban fejlődő ipari parkja lett az aranyosszéki Bágyon határában 320 hektáron elterülő telephely. A legnagyobb beruházónak számító, repülőgépalkatrészeket gyártó belga Sonaca vállalaton kívül egyre többen érdeklődnek.
A székelyudvarhelyi Páva étterem vezetőjével, Trucza Adorjánnal tavaly májusban találkoztunk először Budapesten a 10. Gourmet Fesztiválon, ahova elsőként hívták meg az erdélyi éttermek közül. Ezúttal székelyudvarhelyi vendéglőjében beszélgettünk.
Se szeri, se száma a „házi minőségű” élelmiszert kínáló internetes hirdetéseknek, amelyek közös jellemzője, hogy forgalmazóik nem rendelkeznek élelmiszer-biztonsági engedéllyel.
Látogatottsági adatok