Állatvásár a székelyföldi Kápolnáson 2016-ban. Hargita megyében ma is lenne érdeklődés az újraindulásra
Fotó: Barabás Ákos
Régi korok emléke maradt az állatvásár, amikor egy-egy szűkebb vagy tágabb régió gazdái szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, nyulat és baromfit vittek szép számban eladásra. A 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis-járvány egyik napról a másikra felszámolta az állatvásárokat, azóta az állatkereskedelem új utakat keresett. Szakemberekkel jártuk körül, mekkora igény mutatkozik az állategészségügyi hatóság által tervezett újabb vásárnyitásra.
2024. február 19., 18:442024. február 19., 18:44
Az állatvásárok újraindítását fontolgatja a romániai állategészségügyi hatóság. Ez a hagyományos kereskedési forma – amely a középkor óta gazdasági felhajtóerőt jelentett egy-egy vidék számára – jó ideje ex-lex állapotban működik az ország számos térségében. A négy évig tomboló, de mára jórészt lecsengett afrikaisertéspestis-járvány miatt az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) 2019. óta betiltott minden állatvásárt az ország területén. Utólag annyiban módosult az általános rendelkezés, hogy sertések kivételével egy-egy nagyobb vásárban megjelentek az eladásra kínált lovak, birkák és szarvasmarhák, noha a vásárt működtető vállalkozás, civil szervezet vagy önkormányzat hivatalos állategészségügyi engedély nélkül vállalta fel az állatforgalmazást.
Ilyen irányú kérések nem érkeztek a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz, a központi rendelkezések értelmében ezeket el kellett volna utasítaniuk a hatóságoknak.
,,A lovasgazdák szerettek volna lóvásárt tartani Háromszéken, de kérésüket el kellett utasítanunk, mivel a bukaresti hatóság országos tiltása miatt erre nem volt lehetőség” – nyilatkozta a Krónikának a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Nem jobb a helyzet Hargita megyében sem, ahol országos viszonylatban kiemelkedően sok a haszonállat: Románia megyéi közül a második helyen áll a székelyföldi megye, 97 ezer állatot tartanak nyilván az őstermelői és az agrárvállalkozói farmokon. István Róbert Hargita megyei főállatorvos elismeri, hogy a régiós állatvásárok újraindulása sokat segíthetne a gazdaságokon, amelyek állatkereskedelme immár „felszorult” az internetre.
„Van, aki számára nehezen érthető, hogy a sertéspestis miatt a hízott disznókon és malacokon kívül miért tiltották be a többi állat vásárra szállítását is. A válasz egyszerű:
A szekéren, állaton és a gazda ruháján a vásárokba is eljut a sertéspestis” – mutat rá az állatvásárok betiltásának fő okára a csíkszeredai szakember.
Ha állatvásárokat nem is, de pár állatkiállítást azért engedélyezett a csíkszeredai állategészségügyi igazgatóság. Egyetlen meghatározott napra, vagy kivételes esetben teljes hétvégére jóváhagyták lovastalálkozó és szarvasmarha-bemutató megszervezését. A főállatorvos szerint az engedély kibocsátása sok körültekintést igényel: olyan településen, ahol afrikaisertéspestis-gócot igazoltak az állatorvosok, tíz kilométeres körzetből sem lehet semmilyen állatot elszállítani.
Felcsíki gazdanap 2023. októberében. Csak külön hatósági engedéllyel lehetett megszervezni
Fotó: Barabás Hajnal
Az állatvásárok belengetett újraindítását nem mindenhol várják a gazdák. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint Kalotaszeg térségében olyan kevés állat maradt a gazdák portáján, hogy a mezőgazdasági termelők nem érzik szükségét az állatvásárok újraindulásának.
Tavaly a bárány- és a juhkereskedelem is így működött, és remélhetőleg idén is jó ára lesz a húsvéti báránynak. Kiöregedett szarvasmarhákat nehéz értékesíteni, a vágóhidak túlterheltek, nem szívesen vásárolják. Egyedül a disznóvásárok hiányoznak valamennyire” – foglalja össze a Kolozs megyei helyzetet a falugazdász.
Horváth Csaba szerint az is gond, hogy alig van már ló és lovasszekér a portákon, gazdaságokban. Holott egy-két évtizede még ezzel járt a legtöbb gazda vásárba. De nincs törvényileg előírt állatszállító jármű sem a kistermelők, a gazdák tulajdonában, így ha lenne is állatvásár, nem volna mivel eljuttatni az élőállatot. A falugazdász úgy véli, a hagyományos állatvásárok lecsengenek, kimennek a divatból, helyüket átveszik az alternatív értékesítési formák.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a napokban tette közzé a 2024/10-es számú rendeletét az állatvásárok újbóli megszervezésével kapcsolatban. A korábbi szabályozást kiegészítve számos területen szigorítottak, olyan feltételeket támasztva az állatvásárok üzemeltetőivel szemben, amelyek gazdaságilag nehezen teszik kifizetődővé ezt a hagyományos kereskedelmi formát. Míg korábban az állatvásár megszervezéséhez elegendő volt egy dróthálóval körbekerített mezőgazdasági terület is, az új szabályozás állandó ivóvízellátást, állategészségügyi rendelőt és számos más feltételt is megkövetel.
Mint mondani szokás, ,,a puding próbája az evés”: a közeljövő fogja eldönteni, hogy kínálat és kereslet találkozik-e egymással, és a gazdák elfogadják-e az igen szigorú, az állatok szállításával, egészségügyi „lepapírozásával” és az egyéb követelményekkel kapcsolatos feltételeket.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Hamarosan elkészül az észak-erdélyi autópálya egyik Szilágy megyei, Magyarzsombor és Vaskapu közötti szakasza.
Kilőttek egy medvét Brassó területén – közölte pénteken a város önkormányzata.
Balesetet szenvedett a hadsereg három Piranha 5 típusú páncélozott szállítójárműve csütörtök este.
Romániában a barnamedve-állomány kérdése az elmúlt évtizedben súlyos társadalmi és közbiztonsági konfliktussá vált. A növekvő számú medvetámadás, az emberi áldozatok, valamint a politikai és szakmai szereplők közötti vita élesé teszi a helyzetet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!