Állatvásár a székelyföldi Kápolnáson 2016-ban. Hargita megyében ma is lenne érdeklődés az újraindulásra
Fotó: Barabás Ákos
Régi korok emléke maradt az állatvásár, amikor egy-egy szűkebb vagy tágabb régió gazdái szarvasmarhát, sertést, juhot, kecskét, nyulat és baromfit vittek szép számban eladásra. A 2019-ben berobbant afrikai sertéspestis-járvány egyik napról a másikra felszámolta az állatvásárokat, azóta az állatkereskedelem új utakat keresett. Szakemberekkel jártuk körül, mekkora igény mutatkozik az állategészségügyi hatóság által tervezett újabb vásárnyitásra.
2024. február 19., 18:442024. február 19., 18:44
Az állatvásárok újraindítását fontolgatja a romániai állategészségügyi hatóság. Ez a hagyományos kereskedési forma – amely a középkor óta gazdasági felhajtóerőt jelentett egy-egy vidék számára – jó ideje ex-lex állapotban működik az ország számos térségében. A négy évig tomboló, de mára jórészt lecsengett afrikaisertéspestis-járvány miatt az országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) 2019. óta betiltott minden állatvásárt az ország területén. Utólag annyiban módosult az általános rendelkezés, hogy sertések kivételével egy-egy nagyobb vásárban megjelentek az eladásra kínált lovak, birkák és szarvasmarhák, noha a vásárt működtető vállalkozás, civil szervezet vagy önkormányzat hivatalos állategészségügyi engedély nélkül vállalta fel az állatforgalmazást.
Ilyen irányú kérések nem érkeztek a megyei állategészségügyi igazgatóságokhoz, a központi rendelkezések értelmében ezeket el kellett volna utasítaniuk a hatóságoknak.
,,A lovasgazdák szerettek volna lóvásárt tartani Háromszéken, de kérésüket el kellett utasítanunk, mivel a bukaresti hatóság országos tiltása miatt erre nem volt lehetőség” – nyilatkozta a Krónikának a Kovászna Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetője.
Nem jobb a helyzet Hargita megyében sem, ahol országos viszonylatban kiemelkedően sok a haszonállat: Románia megyéi közül a második helyen áll a székelyföldi megye, 97 ezer állatot tartanak nyilván az őstermelői és az agrárvállalkozói farmokon. István Róbert Hargita megyei főállatorvos elismeri, hogy a régiós állatvásárok újraindulása sokat segíthetne a gazdaságokon, amelyek állatkereskedelme immár „felszorult” az internetre.
„Van, aki számára nehezen érthető, hogy a sertéspestis miatt a hízott disznókon és malacokon kívül miért tiltották be a többi állat vásárra szállítását is. A válasz egyszerű:
A szekéren, állaton és a gazda ruháján a vásárokba is eljut a sertéspestis” – mutat rá az állatvásárok betiltásának fő okára a csíkszeredai szakember.
Ha állatvásárokat nem is, de pár állatkiállítást azért engedélyezett a csíkszeredai állategészségügyi igazgatóság. Egyetlen meghatározott napra, vagy kivételes esetben teljes hétvégére jóváhagyták lovastalálkozó és szarvasmarha-bemutató megszervezését. A főállatorvos szerint az engedély kibocsátása sok körültekintést igényel: olyan településen, ahol afrikaisertéspestis-gócot igazoltak az állatorvosok, tíz kilométeres körzetből sem lehet semmilyen állatot elszállítani.
Felcsíki gazdanap 2023. októberében. Csak külön hatósági engedéllyel lehetett megszervezni
Fotó: Barabás Hajnal
Az állatvásárok belengetett újraindítását nem mindenhol várják a gazdák. Horváth Csaba állatorvos, kalotaszegi falugazdász szerint Kalotaszeg térségében olyan kevés állat maradt a gazdák portáján, hogy a mezőgazdasági termelők nem érzik szükségét az állatvásárok újraindulásának.
Tavaly a bárány- és a juhkereskedelem is így működött, és remélhetőleg idén is jó ára lesz a húsvéti báránynak. Kiöregedett szarvasmarhákat nehéz értékesíteni, a vágóhidak túlterheltek, nem szívesen vásárolják. Egyedül a disznóvásárok hiányoznak valamennyire” – foglalja össze a Kolozs megyei helyzetet a falugazdász.
Horváth Csaba szerint az is gond, hogy alig van már ló és lovasszekér a portákon, gazdaságokban. Holott egy-két évtizede még ezzel járt a legtöbb gazda vásárba. De nincs törvényileg előírt állatszállító jármű sem a kistermelők, a gazdák tulajdonában, így ha lenne is állatvásár, nem volna mivel eljuttatni az élőállatot. A falugazdász úgy véli, a hagyományos állatvásárok lecsengenek, kimennek a divatból, helyüket átveszik az alternatív értékesítési formák.
Az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) a napokban tette közzé a 2024/10-es számú rendeletét az állatvásárok újbóli megszervezésével kapcsolatban. A korábbi szabályozást kiegészítve számos területen szigorítottak, olyan feltételeket támasztva az állatvásárok üzemeltetőivel szemben, amelyek gazdaságilag nehezen teszik kifizetődővé ezt a hagyományos kereskedelmi formát. Míg korábban az állatvásár megszervezéséhez elegendő volt egy dróthálóval körbekerített mezőgazdasági terület is, az új szabályozás állandó ivóvízellátást, állategészségügyi rendelőt és számos más feltételt is megkövetel.
Mint mondani szokás, ,,a puding próbája az evés”: a közeljövő fogja eldönteni, hogy kínálat és kereslet találkozik-e egymással, és a gazdák elfogadják-e az igen szigorú, az állatok szállításával, egészségügyi „lepapírozásával” és az egyéb követelményekkel kapcsolatos feltételeket.
Az őstermelőként disznót hizlaló háztáji kisgazdaságok fennmaradnak, de ha hízott sertést akarnak értékesíteni, be kell szerezniük az állategészségügyi hatóság által kiállított biobiztonsági engedélyt.
A szakemberek egyelőre mérsékelt optimizmussal vették tudomásul, hogy vietnámi kutatók kifejlesztették az afrikai sertéspestis ellenszerét. Románia egyelőre tízezer dózist vásárolt kísérleti jelleggel az oltóanyagból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Az erdélyi MCC-nek jelenleg csak a következő hetekre van elegendő anyagi forrása, ezért a tanév a megszokott formában és méretben biztosan nem indul el.
Erdélyi autópálya-szakasz is van azon projektek között, amelyek a héten közelebb kerültek a megvalósításhoz – jelentette be Horațiu Cozma közlekedési államtitkár.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!