Tárgyalóterem. A több évig is elhúzódó pereskedés sem rettenti el az igazukat kereső embereket
Fotó: Pál Árpád
Se szeri, se száma a közösségi oldalakon a gyalázkodó üzeneteknek, az emberi méltóságot sértő bejegyzéseknek, fényképeknek és videóknak. Nem véletlen, hogy a romániai bíróságokon ugrásszerűen megnőtt a becsületsértési perek száma, országszerte több ezer bírósági eljárás van folyamatban. Kis Júlia kolozsvári ügyvéddel jártuk körül, hogy mire számíthat a sértő üzeneteket posztoló, valamint a sértett felperes egy bírósági tárgyalás nyomán.
2024. január 30., 18:442024. január 30., 18:44
Aki a közösségi oldalak bejegyzéseit követi, a sok esetben gyalázkodó, becsmérlő, mások befeketítésére alkalmas kommentárok alapján sejtheti, hogy az elkövetőkre nehéz napok jönnek, ha a személyiségi jogaiban sértett egyén perre megy az ellene irányuló rágalmak miatt. Az utóbbi években rengeteg ilyen polgári per született Romániában: sok ezer bírósági eljárás van folyamatban, közben sorozatban születnek a pénzbeli kártérítéssel járó, akár több tízezer eurós elmarasztaló ítéletek.
Az elkövetők a véleménynyilvánítás szabadságára hivatkozva sértő dolgokat – fényképeket, hanganyagokat, videókat vagy írásos bejegyzéseket – posztolnak másokról, magánemberekről vagy közéleti személyiségekről egyaránt. A kincses városi ügyvéd leszögezte: mindenkit megillet a jó hírnévhez, a becsülethez és az emberi méltósághoz való jog. Ha valaki lejárató cikket, bejegyzést, hamis információt tesz közzé másról, alapvető személyiségi jogokat sért, emiatt pedig a felperes bírósági úton kérhet elégtételt.
Ha ez a két jog szembetalálkozik, a bíróság mérlegeli, hogy hol van az a határ, amikor jogtalanul visszaéltek a szólásszabadsággal” – magyarázza Kis Júlia, egyúttal felhívva a figyelmet, hogy sokan tévhitben vannak a szólásszabadság jogkörét, határait illetően.
Tény, hogy Romániában 2014-ben eltörölték a bűnvádi eljárás lehetőségét rágalmazás és sértegetés ügyében, vagyis ezek nem minősülnek bűncselekménynek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy polgári peres úton nem lehet elégtételt követelni. A sértetteknek továbbra is lehetőségük van bíróság elé vinni panaszaikat. A tapasztalat azt mutatja, hogy a lehetőséggel egyre többen élnek az országban.
Kis Júlia kolozsvári jogász szerint sokan félreértelmezik a szólásszabadság fogalmát
Fotó: Facebook/Kis Júlia
Huszonötezer euróig terjedő erkölcsi kártérítés
A felperes a bíróságon kérheti, hogy állapítsa meg a jogsértést. A bíró azt mérlegeli, konkrét esetben sérült-e a felperesnek a becsülethez, a jó hírnévhez és az emberi méltósághoz való joga azáltal, hogy bizonyos személy különböző internetes felületeken, a nagy nyilvánosság előtt negatív dolgokat állított róla.
Kérni lehet, hogy a bíróság tiltsa le a felperes személyéről közzétett, lejárató információkat, kezdeményezhető a jogsértő tartalmak törlése, ugyanakkor kártérítés is igényelhető. Amennyiben a felperes bizonyítani tudja, hogy rágalmazás miatt anyagi kára keletkezett, jóvátételt kaphat, viszont gyakoribb eljárás az erkölcsi kártérítés. A kolozsvári jogász szerint ennek méltányos összegűnek kell lennie, ami kompenzálja a felperes számára okozott szenvedést és a különböző kellemetlenségeket.
„A kártérítés nagyságáról döntő bírónak nem szándéka, hogy az elkövetőt anyagilag tönkretegye, illetve hogy ebből a kárvallott meggazdagodjon. A bíróság a méltányosság elve alapján dönt az összegről, ami ezer eurótól rendszerint 25 ezer euróig terjed. Nyilván megítélnek nagyobb összeget is, de ez az átlag” – magyarázza a szakember.
A legalacsonyabb, ezer euró körüli kártérítést a bíróság abban az esetben ítéli meg, ha egyszeri alkalommal történt jogsértés, és az üzenet kisebb közösséghez jutott el. A bíró azt vizsgálja, tudatos volt-e a lejáratás, vagy az elkövető valakiről naivan megosztott egy képet, esetleg véleményként kezelt szöveget tett közzé, ami azonban jogsértő tartalmával túlmutatott a véleménynyilvánításon. Komolyabb eseteknél – amikor egyértelműen tetten érhető a rossz szándék, a tudatos lejáratás – az erkölcsi kártérítés 7-10, vagy akár 25 ezer euróra is rúghat. Ugyanakkor
Bírósági ítélet. Több ezer eurós kártérítésre is ítélhetik a felelőtlen kommentelőket
Fotó: taxnews.ro
Az internetes felületek gazdái felelnek a tartalomért
A bírósági eljárás becsületsértési perek esetében sem rövid lejáratú történet. Kis Júliának ötödik éve folyó pere is van, amelyet első- és másodfokon megnyert, az alperes viszont a legfelsőbb bíróság elé vitte az ügyet. A rövidebb lejáratú perek kifutása rendszerint egy-két év. „A bizonyítás sok időbe telik. A bíróság bekéri a bizonyító dokumentumokat – videók, hangfelvételek, internetes tartalmak, és esetenként ezek fordításai –, és meghallgatják a tanúkat. Az utóbbi években nagyon lelassultak a bíróságok, ami szintén növeli a peres eljárások időtartamát. Ha erre rátesszük a fellebezéseket, és az újbóli tárgyalásokat, akkor több éves időtartamban számolhatunk” – mutat rá a jogász.
Mindez mégsem veszi el a kedvét a vélt vagy valós igazát keresőnek, aki a közösségi médiában megjelenő bejegyzések, hangfelvételek, videók és lejárató fényképek hatására ügyvédhez fordul. Ügyvédi tapasztalatai alapján Kis Júlia
Nem egy esetben megtörtént, hogy a közösségi oldalak csoportos listáinak, a szerkesztőségi kommentoldalaknak vagy más internetes tartalmaknak a gondnokát citálták bíróság el az online felületen mások által posztolt rágalmazó, diszkrimináló tartalmak miatt. A bíróság ilyen esetben nem csak a kommentelőt, hanem a felületgazdát is elmarasztalja, így közösen kell kifizetniük a kártérítést a felperesnek.
Természetes és jogi személyek egyaránt pereskednek
A jogásznő szerint ma már bevett gyakorlat, hogy nem csak természetes, hanem jogi személyek, cégek is perelnek gyalázkodó tartalmak miatt. A cég könyebben bizonyíthatja a lejárató kampány által okozott anyagi kárt, ami jóval magasabb lehet, mint amekkora összeget kártérítés gyanánt magánszemélynek ítél a bíróság.
Diákoktól középkorú személyeken át idős emberekig, nyugdíjasokig egyre többen kilincselnek igazukért a bíróságokon. Különben a nagyszámú gyalázkodó tartalmat a kolozsvári ügyvédnő iskolázatlansággal, neveletlenséggel és a felelősségtudat hiányával magyarázza. Nyugat-Európában, és főleg az Egyesült Államokban igen szigorú polgári eljárás alá vonják a becsületsértési panaszokat, a hatalmas összegű, akár több milliós kártérítések elrettentő hatásúak.
Romániában a bíróság igazából csak mostanában igazodik a kor kihívásaihoz. Várhatóan a kártérítések is nőni fognak, amíg még inkább elrettentő hatásúak lesznek a felelőtlen nethuszárok számára.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Életveszélyes állapotban fekszik a Bihar Megyei Kórház intenzív osztályán Flavia Groșan orvos, aki a koronavírus-világjárvány (Covid-19) idején több vitatott kezelési módszert népszerűsített.
Riasztották szombaton a tűzoltókat egy marosvásárhelyi tömbház lakói, miután gázszagot éreztek a lépcsőházban.
A miniszterelnök ellenőrző testülete lezárta a parajdi bányakatasztrófa után elkezdett vizsgálatait az Országos Sóipari Társaságnál (Salrom) és a vízügyi igazgatóságnál (ANAR).
Péntek este egy medve jelent meg a Fehér megyei Magyarbénye (Biia) település iskolájának udvarán – közölte a Fehér Megyei Csendőrség.
Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: a legfrissebb kutatások szerint ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve.
Súlyos biztonsági hiányosságokra hívta fel a figyelmet egy aradi édesapa, miután hatéves kislányát egy 30 centiméteres csempe találta fejbe a Gyerekpalota egyik mosdójában.
Hamarosan átalakulhat a települések közigazgatási besorolása Romániában: Cseke Attila fejlesztési miniszter szerint túl magasak a jelenlegi lakosságszám-küszöbök a városok és municípiumok esetében.
A Richter-skála szerint 3,4-es erősségű földrengés történt pénteken 1 óra 41 perckor Buzău megyében – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).
A parajdi sóbánya bezárása nyomán állás nélkül maradt személyek fejenként 9000 lej értékű gyorssegélyt kapnak az államtól.
Együttműködési megállapodást kötöttek csütörtökön Sepsiszentgyörgyön a Kovászna megyében található kórházak vezetői azzal a céllal, hogy közösen keressenek megoldást a térségben fokozódó orvoshiányra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!