A pedagógus sokszor magára marad az iskolai erőszak előjeleinek felismerésében és az agresszív viselkedés kezelésében
Fotó: 123RF
Az erőszak korai jeleinek felismeréséhez kevés célzott felkészítést kapnak a pedagógusok – derül ki Szilveszter Ibolya temesvári tanárnő tapasztalataiból. A közelmúlt iskolai támadásai után képzéseket is ígér a kormány, a mindennapokban azonban sok múlik a tanárok kezdeményezésén és a szülőkkel való együttműködésen.
2026. október 29., 08:022026. október 29., 08:02
2026. október 29., 08:072026. október 29., 08:07
Hogyan ismerheti fel egy pedagógus, ha egy diák viselkedése veszélyes irányba változik, és kitől kap segítséget ahhoz, hogy időben közbeléphessen? Az elmúlt hetekben történt temesvári tanárbántalmazás, a besztercei késeléses eset és a pitești-i iskolai támadás nyomán a szigorúbb biztonsági intézkedések mellett a pedagógusok felkészítése is napirendre került. A korai beavatkozáshoz ugyanis arra is szükség van, hogy a tanárok felismerjék az erőszakos viselkedés figyelmeztető jeleit, és megfelelő szakmai segítséget kapjanak a helyzet kezeléséhez.
Szilveszter Ibolya, a temesvári Bartók Béla Elméleti Líceum matematikatanára és a 11. osztály osztályfőnöke a Krónikának arról beszélt, miközben a kortársbántalmazásról több foglalkozás és előadás is elérhető, a súlyos fizikai erőszak megelőzését segítő, rendszeres, gyakorlati pedagógusképzést saját tapasztalatai alapján hiányolja.
Mint kifejtette, az utóbbi időben több, a kortársbántalmazással, azaz a bullyinggal foglalkozó programot szerveztek pedagógusoknak és diákoknak egyaránt. Magyarországról érkező szakemberek is tartottak foglalkozásokat, emellett pszichológiai témájú előadásokon és beszélgetéseken is részt vehettek a tanárok.
A kifejezetten erre irányuló, intézményesen szervezett hazai felkészítésről jóval kevesebb a tapasztalatom” – magyarázta.
A különbséget azért tartja lényegesnek, mert az erőszak megelőzését általánosságban tárgyaló előadás másfajta segítséget jelent, mint a konkrét helyzetek kezelésére felkészítő képzés. A mindennapokban ugyanis a pedagógusnak kell megítélnie, milyen beavatkozást kíván egy-egy probléma, és mikor szükséges szakemberhez fordulnia.
A matematikatanárnő elmondta, több évtizedes pályafutása során osztályfőnökként találkozott kortársbántalmazással, súlyos fizikai támadással azonban nem kellett szembesülnie. Felidézte, rendőri közbelépésre az iskola egy másik osztályában volt példa: a bejelentett eset után a rendőrök felkeresték a diákokat, és beszélgettek velük a történtekről.
„Sem a rendőrség, sem más biztonsági szakember nem tartott nálunk rendszeres felkészítést a tanároknak arról, hogyan ismerhetik fel az erőszak korai jeleit, így a pedagógusok ilyen téren jórészt saját tapasztalataikra és megérzéseikre hagyatkozhatnak” – hangsúlyozta. Hozzátette, bántalmazás esetén azonnali közbelépésre van szükség. A gyakorlatban rendszerint az osztályfőnök lép először: ő veszi fel a kapcsolatot az érintett diákok szüleivel, és szükség esetén az iskolapszichológust is bevonja a probléma megoldásába.
„Ez pedig sokszor éppen a legnehezebb, hiszen a gyerekek gyakran félnek vagy szégyellnek beszélni arról, ha őket magukat vagy az osztálytársaikat bántják” – részletezte.
Arra is rámutatott, bántalmazás felismerését az is nehezíti, ha a közösség szemet huny a megalázó megnyilvánulások felett, vagy az együttélés természetes velejárójának tekinti azokat. Szilveszter Ibolya szerint előfordul, hogy a diákok egymást bátorítják az agresszív viselkedésre, a gúnyos megjegyzéseket pedig tréfának minősítik.
Épp ezért azt próbáljuk megértetni a gyerekekkel, hogy a helyzet addig tekinthető közös tréfának, amíg a másik is nevet. Azon túl már sértés, már agresszió – fogalmazott.
A tanárnő szerint az évek során változott annak megítélése is, milyen viselkedés mellett lehet szó nélkül elmenni. A gúnyolódást nem lehet automatikusan ártatlan viccként kezelni, ahogyan két diák verekedését sem lehet egyszerűen a kamaszkor természetes velejárójaként kezelni. A fizikai összetűzések kapcsán az indulatkezelés fontosságát hangsúlyozta: annak, hogy valaki egy sértő megjegyzésre ütéssel válaszoljon, megítélése szerint „a mai világban már nincs helye”.
A határok tisztázásában a szülők hozzáállása is meghatározó. Szilveszter Ibolya szerint különösen nehéz közös megoldást találni, ha a szülő nem ismeri el a problémát, vagy elfogadhatónak tartja a bántó magatartást.
„Sok esetben a gyerek agresszív viselkedése épp a szülői hozzáállás következménye. Ilyen esetben nagyon nehéz a szülőt bevonni” – mondta.
Temesváron a szülőknek kínál támpontok a Bartók-líceum „Szülőnek lenni” programja is. Az alkalmakon meghívott szakemberek tartanak előadást és azt követően beszélgetést, a témákra pedig a szülők is tehetnek javaslatot. Korábban a foglalkozásokon az internethasználat és a kortársbántalmazás kérdéseit is körüljárták, szakmai támpontokat kínálva a szülőknek és a pedagógusoknak az ezekkel összefüggő nevelési helyzetek kezeléséhez.
„Ha valamelyik osztályban súlyosabb agresszív eset történik, az iskolapszichológus is bekapcsolódik a helyzet rendezésébe, és foglalkozásokat tart az érintett diákoknak. Feladatai azonban túlterjednek a líceumon: a városi magyar óvodák pszichológusi ellátását is ő végzi, így idejét több intézmény között kell megosztania az idejét, korlátozottak a lehetőségei arra, hogy az egyes osztályokkal rendszeresen foglalkozzon. Ez a megelőző munkára fordítható időt is szűkíti” – részletezte.
A bántalmazás megelőzéséhez az is kell, hogy a diákok merjenek segítséget kérni
Fotó: Freepik.com
Az elmúlt hetek iskolai támadásai nyomán Sorin Costreie oktatási miniszter
Szilveszter Ibolya ugyanakkor kétségeit fogalmazta meg a táskaellenőrzés hatékonyságával kapcsolatban.
„Ha egy diák be akar hozni az iskolába egy tiltott tárgyat, megtalálja a módját, hogy behozza” – fogalmazott.
A kormány október 23-án bejelentett intézkedéscsomagja a szigorúbb biztonsági ellenőrzések mellett a megelőzés szakmai feltételeinek javítását is előirányozza. A tájékoztatás szerint
A tervek büntetőjogi szigorításokra, valamint a tiltott tárgyak iskolai bevitelére és birtoklására vonatkozó szabályok módosítására is kiterjednek.
Az országos megelőzési terv felülvizsgálatába a tanárok, a diákok és a szülők képviselőit is bevonnák.
„A mindenki számára világos, következetesen alkalmazott szabályok mellett a rendszeres megelőző munkát tartanám fontosnak. Ehhez azonban az iskoláknak olyan szakmai támogatásra van szükségük, amelyre a problémák felismerésekor és kezelésük során egyaránt támaszkodhatnak” – hangsúlyozta a temesvári tanárnő.
Nicușor Dan államelnök csütörtökön kiemelte, hogy Romániának biztonságosabb iskolákra, megfelelően támogatott és a beavatkozásra felkészített tanárokra, valódi pszichológiai tanácsadáshoz való hozzáférésre van szüksége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A besztercei önkormányzat véletlenül nyilvánosságra hozta a családon belüli erőszak áldozatainak fenntartott védett otthon címét, amelyet a törvény szerint titokban kell tartani.
Már Erdély több pontján tetten érhető, hogy az áprilisi választások óta kevesebb magyarországi vendég látogat az idegenforgalmi szempontból felkapottabb helyekre. A gazdasági okokon túlmenően a távolmaradáshoz hozzájárul a politikai megosztottság.
A Székely Hadosztályról szóló animációs dokumentumfilm közönségtalálkozóval egybekötött premiervetítését november 5-én, Kovásznán tartják, majd más háromszéki helyszíneken is vetítik az alkotást.
Egész iparág épült az élőállatok csempészésére a román–magyar határ mentén, a minap például két illegális sertésszállítmányt tartóztattak fel Nagylakon. A hatóságok elrendelték a járművek és az állatok elkobzását, illetve utóbbiak megsemmisítését.
Kiengedték a kolozsvári gyermekpszichiátriai osztályról azt a 13 éves fiút, aki október 19-én késes támadást hajtott végre egy besztercei iskolában – számolt be a Rador hírügynökségre hivatkozva a G4media.ro portál.
A megelőzési kvóta alapján Kovászna megyében kilőhető 86 medvéből eddig kilencet ejtettek el. Ráduly István prefektus bízik abban, hogy év végéig maradéktalanul teljesítik a medvekvótát, noha szűkös a rendelkezésre álló idő.
Újabb körgyűrűt terveznek Bihar megyében: a nagyjából 19 kilométeresre becsült útszakasz Fugyivásárhelyt Biharral köti majd össze.
Törvényesnek találta a székelyudvarhelyi szoborcsoport, köztük a Vándor székely hazatalál című allegorikus mellszobor felállítását a törvényszék, mégis ez utóbbi alkotás eltávolítására szólított fel a bíróság.
A Gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség és a csíkszentdomokosi Márton Áron Múzeum közös vándorkiállítása Bukarestbe érkezik.
Bíróság elé állította a kézdivásárhelyi ügyészség Maksa község volt polgármesterét, volt alpolgármesterét és egy korábbi helyi tanácsosát, mert a vád szerint ingatlanokat, ingóságokat és jelentős pénzösszegeket hallgattak el vagyonnyilatkozataikban.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!