Hirdetés

Városi rang, adósságok, magyar többség: nagy árat fizethetnek a kisvárosok az átszervezésért

Borszéken a közigazgatási átszervezés a fürdőturizmus talpra állását is veszélyeztetné

Borszéken a közigazgatási átszervezés a fürdőturizmus talpra állását is veszélyeztetné

Fotó: Facebook/Borsec

Ki örökli az összevont települések adósságát, és milyen sors vár a kisvárosok intézményeire? Erdőszentgyörgyön ezekre várnak választ, míg Borszék polgármestere a nehezen éledező fürdőturizmust és a helyi magyar többséget is félti a közigazgatási átszervezéstől. Az elöljárók szerint a települések sorsáról nem lehet felülről dönteni: az érintetteknek népszavazáson kell beleszólást biztosítani a sok vitát kiváltó reform kapcsán. A román kormány pénteken közvitára bocsátotta az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségi rendelet tervezetét.

Deák Szidónia

2026. november 20., 18:552026. november 20., 18:55

Egy fürdőváros szerepét nem lehet kizárólag az állandó lakosság száma alapján megítélni – hangsúlyozta a Krónikának Mik József, Borszék polgármestere. A Monarchia korabeli fürdőváros elöljárója szerint a turisztikai településeket külön kellene kezelni a közigazgatási átszervezés során: községgé minősítésük vagy más településhez csatolásuk éppen azokat a fejlesztési törekvéseket vetné vissza, amelyekkel a fürdővárosokat próbálják talpra állítani.

A város élén ötödik mandátumát töltő RMDSZ-es polgármester élesen bírálta az átszervezésről szóló elképzeléseket, amelyeket előkészítetlennek tart. Mint mondta, a gazdasági és politikai válság közepette különösen meggondolatlannak tartaná a közigazgatási átalakítás elindítását, miközben az állami megtakarítások mértékét sem támasztják alá számítások vagy hatástanulmány.

Hirdetés
átszervezés Galéria

Az ország minden részéből érkeznek vendégek a borszéki Fontana fürdőbe, amelynek spa-részlegét 2024-ben 87 ezren keresték fel

Fotó: Bálint István

A közigazgatási átszervezés a fejlesztéseket is visszavetné

A borvizeiről ismert Hargita megyei település 1953-ban kapott gyógyüdülővárosi rangot, a 2021-es népszámláláskor pedig 2391 lakosa volt. Mik József szerint azonban az önkormányzat feladatait az állandó lakosságon kívül a vendégforgalom és a turisztikai létesítmények fenntartása is meghatározza.

„Nem lehet csak azt nézni, hány lakosa van egy településnek, miközben turisták tíz- vagy százezrei fordulnak meg ott évente. Borszéknek saját fürdője, kezelőközpontja, sípályája van, számos olyan turisztikai feladatot látunk el, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezeket a településeket külön kellene kezelni.

Idézet
Ha visszaminősítenek, vagy ami még rosszabb, egy másik településhez csatolnak bennünket, azzal a turizmust tennék tönkre”

– hívta fel a figyelmet a polgármester.

A városi rang megőrzését a beruházások finanszírozása szempontjából is fontosnak tartja, mivel a közigazgatási besorolás a pályázati lehetőségeket is befolyásolja.

„Az uniós finanszírozásoknál jelenleg is külön pályáznak a municípiumok, a városok és a községek. A községeknek bizonyos területeken kevesebb lehetőségük van, így egy visszaminősítés bennünket is visszavetne. Lehet, hogy községként alacsonyabbak lennének az adók, ami könnyebbséget jelentene az embereknek, de akkor miből folytatjuk a fejlesztéseket? Újjá akarjuk építeni a fürdővárosainkat, vagy nem? Nem lehet egyszerre ezt hirdetni, és közben olyan intézkedéseket hozni, amelyek ellehetetlenítik őket” – hangsúlyozta lapunknak Mik József.

átszervezés Galéria

A borvíztöltöde a környező települések lakóinak is munkát ad

Fotó: Borbély Fanni

Közel tizennyolcmillió lej saját bevétel

A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosságszám mellett az önkormányzat gazdasági helyzetét is mérlegelni kellene egy átszervezés során. Borszéknek a legutóbbi évben közel 18 millió lej saját bevétele volt, ami elmondása szerint lakosonként mintegy 7500 lejt jelent.

A helyi gazdaság ugyanakkor a környező települések lakóinak is munkát ad: a polgármester elmondása szerint a palackozóüzemben mintegy ezren dolgoznak, sokan más településekről járnak be.

„Ezeket a szempontokat is figyelembe kellene venni. Nem lehet csak egyetlen határt meghúzni, legyen az tízezer vagy akár ötezer lakos. Országos szinten számos más körülményt is mérlegelni kell, az etnikai arányoktól a földrajzi adottságokig” – mutatott rá.

Előbb a digitális ügyintézést kellene megoldani

Az elöljáró a megtakarításokkal kapcsolatban is hiányolja a konkrétumokat. Mint mondta, nem látja, mekkora összeget nyerne az állam a választott tisztségek megszüntetésével, miközben a lakosság számára továbbra is biztosítani kellene a közszolgáltatásokat és az ügyintézést. Rámutatott, több település ügyeinek egyetlen központba terelése előtt a digitalizáció feltételeit kellene megteremteni.

„Előbb a digitalizációt kellene megoldani, ha már településeket akarnak összevonni, mert enélkül az ügyintézés katasztrofálissá válna. A rendszer sincs megfelelően digitalizálva, és az emberek sincsenek felkészülve erre.

Idézet
Juliska néni vagy Pista bácsi nyolcvanévesen nem fogja elővenni az okostelefonját, és azon intézni az ügyeit. Ezt is végig kellene gondolni, mielőtt több település ügyintézését egy helyre összpontosítják”

– fejtette ki a polgármester.

átszervezés Galéria

Télen is vendégeket vonz Borszék, amely saját bevételeivel is bizonyítja gazdasági életképességét

Fotó: Borszéki síplya közösségi oldala

A magyar többség is megszűnne

Kitért arra is, hogy egy esetleges összevonás a közigazgatás működésén túl a magyarság számarányát is módosítaná. Borszéken a 2021-es népszámláláskor 1667-en vallották magukat magyarnak, ami a teljes lakosság 69,7 százalékát jelentette.

Mint mondta,

bár egyelőre nem látott olyan konkrét tervet, amely Borszék valamelyik környező településhez való csatolásáról szólna, de bármelyik, környező román többségű településsel való egyesítés a helyi magyarság szempontjából kedvezőtlen változást hozna.

Példaként a román többségű Gyergyóhollóval való összevonást említette: a Hargita megye északkeleti részén fekvő községnek a 2021-es népszámlálás szerint 1282 lakosa volt, közülük 113-an vallották magukat magyarnak, így az egyesített közigazgatási egységben a magyarság aránya ötven százalék alá csökkenne.

korábban írtuk

„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt
„Elszakadunk Nagy-Romániától”. Radikális lépéssel fenyeget egy máramarosi polgármester a közigazgatási reform miatt

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.

Még nagyobb változást jelentene a Maroshévízhez való csatolás: a Maros felső folyása mentén fekvő municípium 12 609 lakosa közül 2092-en voltak magyarok a legutóbbi népszámlálás szerint. Ebben az esetben a borszékiekkel együtt is csupán az összlakosság mintegy negyedét tenné ki a magyar közösség.

Arra a kérdésünkre, milyen közigazgatási reformot tartana elfogadhatónak, az elöljáró az 1500 lakos alatti települések önkéntes, helyi népszavazáson jóváhagyott egyesítését említette.

Az ennél szélesebb körű átszervezést a felvázolt formában elutasítja: szerinte előbb számításokkal kellene igazolni a várható megtakarításokat,

megteremteni a digitális ügyintézés feltételeit, és felmérni az egyes települések gazdasági, földrajzi, valamint nemzetiségi sajátosságait. Ezek nélkül meglátása szerint a megtakarítás helyett súlyos ügyintézési nehézségek, a fürdővárosok esetében pedig a turizmus és a fejlesztések visszaesése várható.

átszervezés Galéria

Erdőszentgyörgyön is bizonytalanságot kelt a közigazgatási átszervezés terve

Fotó: Haáz Vince

Önfenntartó kisváros, de bizonytalan jövő Erdőszentgyörgyön is

Noha Erdőszentgyörgy saját bevételeiből fedezi működési kiadásait, kórháza és oktatási intézményei pedig a környező települések lakóit is kiszolgálják, a Maros megyei kisváros mégis érintett lehet a közigazgatási átszervezésben, ugyanis lakossága nem éri el a reform kapcsán felvetett tízezres küszöböt. Szász Levente Lóránd polgármester szerint azonban egy település életképességét és térségi szerepét nem lehet pusztán a lélekszám alapján megítélni.

Az RMDSZ-es elöljáró a Krónikának elmondta: Erdőszentgyörgynek a legutóbbi népszámlálás szerint 4875 lakosa van, így a felvetett népességi küszöb alapján érintett lehetne, a város jövőjére vonatkozó konkrét elképzelést azonban egyelőre nem ismertettek az önkormányzattal.

A városi rang és az intézmények megőrzése

„Erdőszentgyörgynek kórháza, önkéntes tűzoltósága, líceuma és szakképzése van. Ezeket az adottságokat is figyelembe kell venni, amikor a település jövőjéről döntenek.

Idézet
A kórház nemcsak a helyieket látja el, hanem az egész térséget, és ugyanez érvényes az oktatásra is. Nem lehet általánosítani, mindenütt a helyi körülményekből kell kiindulni”

– fejtette ki Szász Levente Lóránd.

  • A brit uralkodócsalád erdélyi felmenőjeként ismert Rhédey Klaudia,
  • valamint a székely ezermester, Bodor Péter szülőhelye 2003-ban kapott városi rangot.

    A 2024 őszén hivatalba lépett, korábban alpolgármesterként dolgozó Szász Levente Lóránd szerint a besorolás jelentőségét az intézmények fennmaradása szempontjából is érdemes vizsgálni. „Jelenleg nem látok különösebb közvetlen előnyt abban, hogy városi rangunk van. Elképzelhető azonban, hogy ha község maradunk, a kórházunkat időközben megszüntették volna, és egy ilyen veszteség nemcsak Erdőszentgyörgyöt, hanem az egész környéket hátrányosan érintette volna” – mutatott rá a polgármester.
átszervezés Galéria

A 2009 és 2015 között felújított Rhédey-kastély Erdőszentgyörgy egyik fő turisztikai vonzereje: 2019 óta interaktív kiállítás is bemutatja benne a nemesi család történetét

Fotó: Haáz Vince

Takarékosan gazdálkodnak, elbocsátásokra sem volt szükség

A közigazgatási átszervezés egyik fő indoka a közkiadások csökkentése. Erdőszentgyörgyön azonban a polgármester szerint jelenleg nincs gond a működés finanszírozásával, és a hivatal létszámát is a takarékosság szempontját követve alakították.

„Saját bevételeink jelenleg fedezik a működési kiadásainkat, ebből a szempontból nincsenek gondjaink.

Idézet
Eddig is igyekeztünk takarékosan gazdálkodni, és kevesebb munkatárssal ellátni a feladatainkat, ezért az idei személyzeti leépítés miatt sem kellett elbocsátásokhoz folyamodnunk”

– mondta az elöljáró.

Ki örökölné a csatlakozó település adósságát?

Az elöljáró arra is kitért, hogy egy esetleges közigazgatási összevonás pénzügyi szempontból is tisztázandó kérdéseket vetne fel, például rendezni kellene a csatlakozó önkormányzatok tartozásait. „Erdőszentgyörgy esetében, tekintve az infrastruktúránkat, intézményeinket, inkább azt tartom valószínűnek, hogy hozzánk csatolnának más települést. De ha annak jelentős adóssága van, mi történik a tartozással? Át kell vennünk, vagy eltörlik? Az ilyen következményeket még az átszervezés előtt tisztázni kellene” – hangsúlyozta.

Az adósságok rendezése mellett a beruházások és a további fejlesztési lehetőségek alakulása is bizonytalan.

A polgármester rámutatott: egyelőre nem tudják felmérni, ezekre milyen hatással lenne a városi rang elvesztése vagy egy másik településsel való összevonás.

Ehhez ismerniük kellene az átalakítás feltételeit és módszertanát, ezekről azonban nem kaptak hivatalos tájékoztatást.

A lehetséges következmények közül a magyar közösség számarányának csökkenését ugyanakkor Erdőszentgyörgy esetében nem tartja közvetlen veszélynek. Mint kifejtette, földrajzi szempontból az lenne észszerű, ha a városhoz a környező, ugyancsak magyarok lakta településeket csatolnák, így nem változna meg számottevően a lakosság nemzetiségi összetétele.

átszervezés Galéria

A Maros megyei kisváros jövőjéről a helyieknek is dönteniük kell – a polgármester népszavazáshoz kötné az átszervezést

Fotó: Haáz Vince

A helyieknek kell beleszólást biztosítani

Szász Levente Lóránd hangsúlyozta, az átszervezésről szóló döntésbe a lakosságnak is beleszólást kell biztosítani. Az érintetteknek tudniuk kellene, milyen előnyökkel járna az átalakítás, hogyan módosítaná a mindennapjaikat, és milyen nehézségeket okozhatna számukra.

Idézet
„Úgy gondolom, hogy sem a polgármester, sem az alpolgármester, sem a helyi tanács nem dönthet önmagában arról, hová tartozzon egy település.

Népszavazáson kellene megkérdezni a helyieket, hogyan látják az átszervezést, milyen előnyeit vagy nehézségeit érzékelik, és mennyiben érintené az életüket. Egy-két-három ember nem dönthet egy egész település sorsáról” – szögezte le Erdőszentgyörgy polgármestere.

Adócsökkentés, fejlesztési támogatások: közvitán a tervezet

Közvitára bocsátotta a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be pénteken Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető. A miniszter a bukaresti kormány ülése után elmondta, hogy a jogszabályjavaslat szerint az egyesülő településeken öt évre felére csökkentenék a lakóingatlanok és a belterületi telkek adóját, az önkormányzati alkalmazottak pedig legalább egy évig megtarthatnák állásukat.

Idézet
Önkormányzatokat vonunk össze, nem településeket szüntetünk meg. A reform az emberekért történik, és az emberekkel együtt valósítjuk meg” – jelentette ki Stoica.

A miniszter rámutatott arra is, hogy az összevonásról a helyi közösségek döntenek: megvalósulásához az érintett helyi tanácsok jóváhagyására és helyi népszavazásra is szükség van.

A tervezet szerint az önkéntesen egyesülő települések legalább négymillió lej fejlesztési támogatást kapnak a START Közigazgatási Reform programból. A négymilliárd lejes keretből egyebek mellett víz- és csatornahálózatok, utak, orvosi rendelők, iskolák és óvodák fejlesztését finanszíroznák. A támogatások odaítélésénél előnyt élveznének azok az összevonások, amelyek nyomán az új község lakossága eléri a 2500 főt.

A miniszter szerint az egyesülés után a települések nem tűnnek el a térképről, megőrzik identitásukat, hagyományaikat és történelmüket. A korábbi községekben ügyintézési pontok maradnának, így a lakosoknak nem kellene más településre utazniuk egy-egy igazolásért vagy ügyiratért.

Az összevonás miatt a személyi igazolványokat, jogosítványokat és más okmányokat sem kellene lecserélni. Az új közigazgatási megnevezést csak az okmányok következő megújításakor vezetnék át.

A folyamatban lévő beruházások, engedélyezési eljárások és uniós projektek is folytatódnának. Az összevonásban érintett önkormányzatok betöltött álláshelyeit legalább egy évig megőriznék. A tervezett menetrend szerint a helyi közösségek 2027-ben dönthetnek az önkéntes egyesülésről, az új önkormányzatok pedig 2028-tól kezdenék meg működésüket. Az összevonással tisztségüket elveszítő polgármesterek 2028-ig hivatalban maradnának.

Stoica szernt már több tucat önkormányzat jelezte, hogy népszavazást szervezne az egyesülésről. A miniszter hangsúlyozta, hogy az önkéntes összevonások csak a közigazgatási reform első szakaszát jelentik. A második szakasz elveiről és kritériumairól egyelőre nem született döntés, a kidolgozásukban több minisztérium és más intézmény is részt vesz majd.

korábban írtuk

Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei
Nem csak a közigazgatási rangjukat, a közszolgáltatásaikat és fejlesztéseiket is féltik a kisvárosok polgármesterei

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés
Hirdetés

Ezek is érdekelhetik

Hirdetés

A rovat további cikkei

2026. november 20., péntek

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata

Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.

Brassó megyébe költöztek a nagyváradi medvék, elrajtolt az állatkert elköltöztetésének folyamata
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Még jó ideig nem használhatják az autósok a megrepedt erdélyi autópálya-szakaszt

Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).

Még jó ideig nem használhatják az autósok a megrepedt erdélyi autópálya-szakaszt
2026. november 20., péntek

Testvérpár is segítette rejtőzködni a gyilkosságért körözött erdélyi férfit

Újabb részletek derültek ki a több mint egy éve körözött Emil Gânj szökésének körülményeiről. A volt élettársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit a gyanú szerint egy Kolozs megyei testvérpár is segítette a rejtőzködésben.

Testvérpár is segítette rejtőzködni a gyilkosságért körözött erdélyi férfit
2026. november 20., péntek

Felszínre hozott érték: új funkciót kap a dél-erdélyi történelmi bányakomplexum

34 millió eurós beruházással modern központtá alakítják át az egykori petrillai szénkitermelő központot, de a Krónikának nyilatkozó Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint ettől még nem lesz eldorádó.

Felszínre hozott érték: új funkciót kap a dél-erdélyi történelmi bányakomplexum
Hirdetés
2026. november 20., péntek

Viharkárok országszerte: tetőket bontott meg, fákat csavart ki a szél

A katonai tűzoltóknak az elmúlt 24 órában 24 megye 81 településén és Bukarestben kellett beavatkozniuk a viharok okozta károk elhárítására és a közösségek megsegítésére.

Viharkárok országszerte: tetőket bontott meg, fákat csavart ki a szél
2026. november 20., péntek

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban

Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum

Kiderült, milyen „kincsekre” bukkantak a régészek a magyar történelem fontos alakjához kötődő nagybányai házban
2026. november 19., csütörtök

A magyar világban gyökerező helyi kulturális örökséget is hasznosítja az új szabadidőközpont Buziásfürdőn

Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye.

A magyar világban gyökerező helyi kulturális örökséget is hasznosítja az új szabadidőközpont Buziásfürdőn
Hirdetés
2026. november 19., csütörtök

Tovább araszol a Székelyföldet is érintő brassói elővárosi vasút projektje

Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.

Tovább araszol a Székelyföldet is érintő brassói elővárosi vasút projektje
2026. november 19., csütörtök

Kiskorú rablóbanda támadt a Bolt-sofőrre Dél-Erdélyben, ketten előzetesbe kerültek

Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.

Kiskorú rablóbanda támadt a Bolt-sofőrre Dél-Erdélyben, ketten előzetesbe kerültek
2026. november 19., csütörtök

Füstmentes kocsmák, e-cigiző kamaszok: a dohányzási tilalom felemás tíz éve

Bő tíz éve életbe lépett a zárt nyilvános helyiségekben való dohányzást tiltó törvény Romániában. Az azóta eltelt évtized mérlege kettős: a füstnek való kitettség drámaian csökkent, az egészségügyi következmények viszont ma is ezrek életét követelik.

Füstmentes kocsmák, e-cigiző kamaszok: a dohányzási tilalom felemás tíz éve
Hirdetés
Hirdetés