
Borszéken a közigazgatási átszervezés a fürdőturizmus talpra állását is veszélyeztetné
Fotó: Facebook/Borsec
Ki örökli az összevont települések adósságát, és milyen sors vár a kisvárosok intézményeire? Erdőszentgyörgyön ezekre várnak választ, míg Borszék polgármestere a nehezen éledező fürdőturizmust és a helyi magyar többséget is félti a közigazgatási átszervezéstől. Az elöljárók szerint a települések sorsáról nem lehet felülről dönteni: az érintetteknek népszavazáson kell beleszólást biztosítani a sok vitát kiváltó reform kapcsán. A román kormány pénteken közvitára bocsátotta az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségi rendelet tervezetét.
2026. november 20., 18:552026. november 20., 18:55
Egy fürdőváros szerepét nem lehet kizárólag az állandó lakosság száma alapján megítélni – hangsúlyozta a Krónikának Mik József, Borszék polgármestere. A Monarchia korabeli fürdőváros elöljárója szerint a turisztikai településeket külön kellene kezelni a közigazgatási átszervezés során: községgé minősítésük vagy más településhez csatolásuk éppen azokat a fejlesztési törekvéseket vetné vissza, amelyekkel a fürdővárosokat próbálják talpra állítani.
A város élén ötödik mandátumát töltő RMDSZ-es polgármester élesen bírálta az átszervezésről szóló elképzeléseket, amelyeket előkészítetlennek tart. Mint mondta, a gazdasági és politikai válság közepette különösen meggondolatlannak tartaná a közigazgatási átalakítás elindítását, miközben az állami megtakarítások mértékét sem támasztják alá számítások vagy hatástanulmány.
Az ország minden részéből érkeznek vendégek a borszéki Fontana fürdőbe, amelynek spa-részlegét 2024-ben 87 ezren keresték fel
Fotó: Bálint István
A borvizeiről ismert Hargita megyei település 1953-ban kapott gyógyüdülővárosi rangot, a 2021-es népszámláláskor pedig 2391 lakosa volt. Mik József szerint azonban az önkormányzat feladatait az állandó lakosságon kívül a vendégforgalom és a turisztikai létesítmények fenntartása is meghatározza.
„Nem lehet csak azt nézni, hány lakosa van egy településnek, miközben turisták tíz- vagy százezrei fordulnak meg ott évente. Borszéknek saját fürdője, kezelőközpontja, sípályája van, számos olyan turisztikai feladatot látunk el, amelyet nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ezeket a településeket külön kellene kezelni.
– hívta fel a figyelmet a polgármester.
A városi rang megőrzését a beruházások finanszírozása szempontjából is fontosnak tartja, mivel a közigazgatási besorolás a pályázati lehetőségeket is befolyásolja.
„Az uniós finanszírozásoknál jelenleg is külön pályáznak a municípiumok, a városok és a községek. A községeknek bizonyos területeken kevesebb lehetőségük van, így egy visszaminősítés bennünket is visszavetne. Lehet, hogy községként alacsonyabbak lennének az adók, ami könnyebbséget jelentene az embereknek, de akkor miből folytatjuk a fejlesztéseket? Újjá akarjuk építeni a fürdővárosainkat, vagy nem? Nem lehet egyszerre ezt hirdetni, és közben olyan intézkedéseket hozni, amelyek ellehetetlenítik őket” – hangsúlyozta lapunknak Mik József.
A borvíztöltöde a környező települések lakóinak is munkát ad
Fotó: Borbély Fanni
A polgármester arra is felhívta a figyelmet, hogy a lakosságszám mellett az önkormányzat gazdasági helyzetét is mérlegelni kellene egy átszervezés során. Borszéknek a legutóbbi évben közel 18 millió lej saját bevétele volt, ami elmondása szerint lakosonként mintegy 7500 lejt jelent.
„Ezeket a szempontokat is figyelembe kellene venni. Nem lehet csak egyetlen határt meghúzni, legyen az tízezer vagy akár ötezer lakos. Országos szinten számos más körülményt is mérlegelni kell, az etnikai arányoktól a földrajzi adottságokig” – mutatott rá.
Az elöljáró a megtakarításokkal kapcsolatban is hiányolja a konkrétumokat. Mint mondta, nem látja, mekkora összeget nyerne az állam a választott tisztségek megszüntetésével, miközben a lakosság számára továbbra is biztosítani kellene a közszolgáltatásokat és az ügyintézést. Rámutatott, több település ügyeinek egyetlen központba terelése előtt a digitalizáció feltételeit kellene megteremteni.
„Előbb a digitalizációt kellene megoldani, ha már településeket akarnak összevonni, mert enélkül az ügyintézés katasztrofálissá válna. A rendszer sincs megfelelően digitalizálva, és az emberek sincsenek felkészülve erre.
– fejtette ki a polgármester.
Télen is vendégeket vonz Borszék, amely saját bevételeivel is bizonyítja gazdasági életképességét
Fotó: Borszéki síplya közösségi oldala
Kitért arra is, hogy egy esetleges összevonás a közigazgatás működésén túl a magyarság számarányát is módosítaná. Borszéken a 2021-es népszámláláskor 1667-en vallották magukat magyarnak, ami a teljes lakosság 69,7 százalékát jelentette.
Mint mondta,
Példaként a román többségű Gyergyóhollóval való összevonást említette: a Hargita megye északkeleti részén fekvő községnek a 2021-es népszámlálás szerint 1282 lakosa volt, közülük 113-an vallották magukat magyarnak, így az egyesített közigazgatási egységben a magyarság aránya ötven százalék alá csökkenne.

Drasztikus lépéssel fenyeget a Máramaros megyei Kapnikbánya polgármestere arra az esetre, ha a nemrég kormányra került Szociáldemokrata Párt (PSD) által javasolt közigazgatási reform során összeolvasztanák a megyét a szomszédos megyékkel.
Még nagyobb változást jelentene a Maroshévízhez való csatolás: a Maros felső folyása mentén fekvő municípium 12 609 lakosa közül 2092-en voltak magyarok a legutóbbi népszámlálás szerint. Ebben az esetben a borszékiekkel együtt is csupán az összlakosság mintegy negyedét tenné ki a magyar közösség.
Arra a kérdésünkre, milyen közigazgatási reformot tartana elfogadhatónak, az elöljáró az 1500 lakos alatti települések önkéntes, helyi népszavazáson jóváhagyott egyesítését említette.
megteremteni a digitális ügyintézés feltételeit, és felmérni az egyes települések gazdasági, földrajzi, valamint nemzetiségi sajátosságait. Ezek nélkül meglátása szerint a megtakarítás helyett súlyos ügyintézési nehézségek, a fürdővárosok esetében pedig a turizmus és a fejlesztések visszaesése várható.
Erdőszentgyörgyön is bizonytalanságot kelt a közigazgatási átszervezés terve
Fotó: Haáz Vince
Noha Erdőszentgyörgy saját bevételeiből fedezi működési kiadásait, kórháza és oktatási intézményei pedig a környező települések lakóit is kiszolgálják, a Maros megyei kisváros mégis érintett lehet a közigazgatási átszervezésben, ugyanis lakossága nem éri el a reform kapcsán felvetett tízezres küszöböt. Szász Levente Lóránd polgármester szerint azonban egy település életképességét és térségi szerepét nem lehet pusztán a lélekszám alapján megítélni.
Az RMDSZ-es elöljáró a Krónikának elmondta: Erdőszentgyörgynek a legutóbbi népszámlálás szerint 4875 lakosa van, így a felvetett népességi küszöb alapján érintett lehetne, a város jövőjére vonatkozó konkrét elképzelést azonban egyelőre nem ismertettek az önkormányzattal.
„Erdőszentgyörgynek kórháza, önkéntes tűzoltósága, líceuma és szakképzése van. Ezeket az adottságokat is figyelembe kell venni, amikor a település jövőjéről döntenek.
– fejtette ki Szász Levente Lóránd.
A 2009 és 2015 között felújított Rhédey-kastély Erdőszentgyörgy egyik fő turisztikai vonzereje: 2019 óta interaktív kiállítás is bemutatja benne a nemesi család történetét
Fotó: Haáz Vince
A közigazgatási átszervezés egyik fő indoka a közkiadások csökkentése. Erdőszentgyörgyön azonban a polgármester szerint jelenleg nincs gond a működés finanszírozásával, és a hivatal létszámát is a takarékosság szempontját követve alakították.
„Saját bevételeink jelenleg fedezik a működési kiadásainkat, ebből a szempontból nincsenek gondjaink.
– mondta az elöljáró.
Az elöljáró arra is kitért, hogy egy esetleges közigazgatási összevonás pénzügyi szempontból is tisztázandó kérdéseket vetne fel, például rendezni kellene a csatlakozó önkormányzatok tartozásait. „Erdőszentgyörgy esetében, tekintve az infrastruktúránkat, intézményeinket, inkább azt tartom valószínűnek, hogy hozzánk csatolnának más települést. De ha annak jelentős adóssága van, mi történik a tartozással? Át kell vennünk, vagy eltörlik? Az ilyen következményeket még az átszervezés előtt tisztázni kellene” – hangsúlyozta.
Az adósságok rendezése mellett a beruházások és a további fejlesztési lehetőségek alakulása is bizonytalan.
Ehhez ismerniük kellene az átalakítás feltételeit és módszertanát, ezekről azonban nem kaptak hivatalos tájékoztatást.
A lehetséges következmények közül a magyar közösség számarányának csökkenését ugyanakkor Erdőszentgyörgy esetében nem tartja közvetlen veszélynek. Mint kifejtette, földrajzi szempontból az lenne észszerű, ha a városhoz a környező, ugyancsak magyarok lakta településeket csatolnák, így nem változna meg számottevően a lakosság nemzetiségi összetétele.
A Maros megyei kisváros jövőjéről a helyieknek is dönteniük kell – a polgármester népszavazáshoz kötné az átszervezést
Fotó: Haáz Vince
Szász Levente Lóránd hangsúlyozta, az átszervezésről szóló döntésbe a lakosságnak is beleszólást kell biztosítani. Az érintetteknek tudniuk kellene, milyen előnyökkel járna az átalakítás, hogyan módosítaná a mindennapjaikat, és milyen nehézségeket okozhatna számukra.
Népszavazáson kellene megkérdezni a helyieket, hogyan látják az átszervezést, milyen előnyeit vagy nehézségeit érzékelik, és mennyiben érintené az életüket. Egy-két-három ember nem dönthet egy egész település sorsáról” – szögezte le Erdőszentgyörgy polgármestere.
Közvitára bocsátotta a fejlesztési minisztérium az önkormányzatok önkéntes összevonását szabályozó sürgősségirendelet-tervezetet – jelentette be pénteken Marcel-Alexandru Stoica tárcavezető. A miniszter a bukaresti kormány ülése után elmondta, hogy a jogszabályjavaslat szerint az egyesülő településeken öt évre felére csökkentenék a lakóingatlanok és a belterületi telkek adóját, az önkormányzati alkalmazottak pedig legalább egy évig megtarthatnák állásukat.
A miniszter rámutatott arra is, hogy az összevonásról a helyi közösségek döntenek: megvalósulásához az érintett helyi tanácsok jóváhagyására és helyi népszavazásra is szükség van.
A tervezet szerint az önkéntesen egyesülő települések legalább négymillió lej fejlesztési támogatást kapnak a START Közigazgatási Reform programból. A négymilliárd lejes keretből egyebek mellett víz- és csatornahálózatok, utak, orvosi rendelők, iskolák és óvodák fejlesztését finanszíroznák. A támogatások odaítélésénél előnyt élveznének azok az összevonások, amelyek nyomán az új község lakossága eléri a 2500 főt.
A miniszter szerint az egyesülés után a települések nem tűnnek el a térképről, megőrzik identitásukat, hagyományaikat és történelmüket. A korábbi községekben ügyintézési pontok maradnának, így a lakosoknak nem kellene más településre utazniuk egy-egy igazolásért vagy ügyiratért.
A folyamatban lévő beruházások, engedélyezési eljárások és uniós projektek is folytatódnának. Az összevonásban érintett önkormányzatok betöltött álláshelyeit legalább egy évig megőriznék. A tervezett menetrend szerint a helyi közösségek 2027-ben dönthetnek az önkéntes egyesülésről, az új önkormányzatok pedig 2028-tól kezdenék meg működésüket. Az összevonással tisztségüket elveszítő polgármesterek 2028-ig hivatalban maradnának.
Stoica szernt már több tucat önkormányzat jelezte, hogy népszavazást szervezne az egyesülésről. A miniszter hangsúlyozta, hogy az önkéntes összevonások csak a közigazgatási reform első szakaszát jelentik. A második szakasz elveiről és kritériumairól egyelőre nem született döntés, a kidolgozásukban több minisztérium és más intézmény is részt vesz majd.

A tűzoltóság, a kórház és az iskolák fenntartását is veszélyeztetheti a városi rang elvesztése a székelyföldi Szentegyházán, míg a szatmári Sárközön a fejlesztési források csökkenésétől és a magyar közösség érdekképviseletének gyengülésétől tartanak.
Egy korszak véget ért, hivatalosan is elkezdődött a nagyváradi állatkert elköltöztetésének folyamata – tájékoztatott pénteken a városháza sajtóosztálya.
Még mintegy három hónapig nem használhatják az autósok a Torda és Szászsebes közötti autópálya megrepedt szakaszát, amelyen jelenleg is zajlanak a javítási munkálatok – közölte pénteken az Országos Közúti Infrastruktúra-kezelő Társaság (CNAIR).
Újabb részletek derültek ki a több mint egy éve körözött Emil Gânj szökésének körülményeiről. A volt élettársa meggyilkolása miatt életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt férfit a gyanú szerint egy Kolozs megyei testvérpár is segítette a rejtőzködésben.
34 millió eurós beruházással modern központtá alakítják át az egykori petrillai szénkitermelő központot, de a Krónikának nyilatkozó Hunyad megyei RMDSZ-elnök szerint ettől még nem lesz eldorádó.
A katonai tűzoltóknak az elmúlt 24 órában 24 megye 81 településén és Bukarestben kellett beavatkozniuk a viharok okozta károk elhárítására és a közösségek megsegítésére.
Számos, a 15.–20. századból származó leletet találtak a város legrégebbi polgári épületeként számon tartott nagybányai Hunyadi-házban végzett ásatások során – közölte a Máramaros Megyei Történelmi és Régészeti Múzeum
Új, multifunkcionális szabadidőközponttal gazdagodik Buziásfürdő gyógyüdülőhelye.
Brassó, a Barcaság és Kovászna megye is nyer az elővárosi vasúttal – hangsúlyozta csütörtökön Adrian Veştea, a Brassó Megyei Tanács elnöke.
Öt, 14 és 18 év közötti fiatal támadt rá egy külföldi állampolgárságú személyszállítóra Szeben megyében, miután a sofőr célba juttatta őket. A támadók megverték, megfenyegették, majd elvették az 5000 lejét.
Bő tíz éve életbe lépett a zárt nyilvános helyiségekben való dohányzást tiltó törvény Romániában. Az azóta eltelt évtized mérlege kettős: a füstnek való kitettség drámaian csökkent, az egészségügyi következmények viszont ma is ezrek életét követelik.
szóljon hozzá!