Szovátán a történelmi villák, a sétányok és a zöldterületek összefüggő fürdővárosi környezetet alkotnak
Fotó: Haáz Vince
Egy új medence vagy egy felújított villa önmagában még nem éleszti újjá a történelmi fürdővárosokat. Szabó Tekla művészettörténésszel arról beszélgettünk, mi akadályozza a Monarchia korabeli székelyföldi fürdőhelyek, fürdővárosok megújulását, és hogyan kapcsolódhatna össze az örökségvédelem a mai vendégigényekkel.
2026. november 03., 19:052026. november 03., 19:05
2026. november 03., 19:212026. november 03., 19:21
A vendégnek okot kell adni arra is, hogy több napra maradjon, sétáljon, gyógykezelést vegyen igénybe, és visszatérjen. A történelmi épületek pusztulása, a gyógyvizek használatához kapcsolódó ismeretek háttérbe szorulása és a rendszerváltás utáni tulajdonviták azonban ma is meghatározzák a fürdővárosok lehetőségeit. A megújulás akadályairól és lehetséges útjairól Szabó Tekla művészettörténésszel, a Positive Transylvania Egyesület elnökével beszélgettünk. A témáról nemrég Maroshévízen konferenciát is rendeztek Legendás fürdőhelyek Erdélyben régen és ma – Kitörési pontok a gyógyturizmusban címmel.
A fürdővárosok vonzerejét egykor az is meghatározta, milyen élet zajlott a kezelések közötti órákban. Szabó Tekla felidézte, a társasági élet szerves része volt a fürdőzésnek, sokan aszerint választottak egy-egy fürdőhelyet, hogy kivel találkozhatnak ott. A vendégek érkezéséről nyomtatott névsorok, úgynevezett kurlisták tájékoztattak, amelyekből az is kiderült, ki mennyi időt tölt a településen. Ezek alapján a megfelelő társadalmi kapcsolatokkal rendelkező látogatók személyes találkozót is kezdeményezhettek egymással.
„Ez a világ elillant, és nem is lehet egyszerűen visszahozni. Életünk egyre nagyobb része zajlik az online térben, miközben kevesebb idő és figyelem jut a személyes találkozásokra. Egy fürdőhely ezért tudatosan is kínálhatna úgynevezett digitális detoxkúrát, amely nemcsak külföldön, hanem nálunk is egyre népszerűbb: olyan programokat, amelyek segítenek kiszakadni ebből az életformából, és teret adnak a közvetlen emberi kapcsolatoknak” – fogalmazott.
Hozzátette, a közösségi élmények erősítésére már vannak kezdeményezések. Borszéken nyári fesztiválok és koncertek várják a vendégeket, a maroshévízi Urmánczy fürdőben pedig fúvószenekar is fellépett. A bálványosfürdői Csiszár fürdő ugyancsak ezt a szemléletet példázza: az erdőben található, gyalogosan megközelíthető fürdőben időnként koncerteket is rendeznek.
Maroshévíz egykori fürdőéletét ma már régi képeslapok is idézik
Fotó: Szabó Tekla archívuma
Szabó Tekla szerint a történelmi fürdőélet átalakulása több korszakon átívelő folyamat volt: a változó szokások és a tulajdonviszonyok átrendeződése egyaránt formálta a fürdőtelepeket.
„Maroshévízen ennek hatására alakították át a régi, klasszikus fürdőépületeket. A harmincas években az Urmánczy és a Bánffy fürdőt is átépítették úszómedencés strandokká: az előbbibe homokos napozót, az utóbbiba kőlapokat építettek a medence szélére. A régi épületeket lebontották, nyomtalanul eltűntek” – mondta.
Az átalakulás másik fontos következménye a fürdőzés gyógyászati szerepének háttérbe szorulása volt. A gyógyfürdőzés egykor többféle kezelést foglalt magában, a kádfürdőktől a hideg vizes eljárásokon át az ivókúrákig. Utóbbiaknak például Borszéken is fontos szerepük volt, idővel azonban veszítettek jelentőségükből.
A fürdőhelyek vonzerejét a kezeléseket irányító orvosok szakmai tekintélye is növelte: egy elismert fürdőorvos hírneve önmagában vendégeket hozhatott a településre. Maroshévíz esetében ezt a hagyományt idézi Mild Adolf fürdőorvos 1883-ban megjelent, a helyi gyógyvizekről szóló munkája is.
„A harmadik törést a rendszerváltás utáni évek hozták. A kommunizmus éveiben is voltak gondok, de a legtöbb kárt a forradalom utáni évek okozták, amikor elindult a privatizáció. A visszaszolgáltatás olyan lassan zajlott, hogy mire a tulajdonosok visszakapták az épületet, az már romos volt” – összegzett Szabó Tekla.
A rendszerváltás utáni tulajdonosváltások következményeit Maroshévíz példája is érzékelteti. Szabó Tekla elmondta, a Hargita megyei településen a történelmi fürdők és az új beruházások fejlesztését máig nehezíti a tulajdonosok közötti együttműködés hiánya.
„A történelmi Bánffy fürdőt annak idején nem visszaszolgáltatták, hanem értékesítették. Amikor később az önkormányzat fedett fürdőt épített, a termálvíz használata körül vita alakult ki a magántulajdonban működő strandfürdővel, az ügy perhez vezetett, az önkormányzati létesítmény pedig jelenleg vezetékes vízzel működik.
– ismertette.
A továbblépés lehetőségét a két létesítmény összehangolt működésében látja, ezt azonban meglátása szerint egyelőre akadályozza a tulajdonosok közötti konfliktus.
Az Urmánczy fürdő esetében a gyógyászati szolgáltatások kialakítása jelenthetné a következő lépést. A művészettörténész rámutatott, a víz gyógyászati minősítéséhez szükséges vizsgálatok már megkezdődtek, és 2017-ben részeredményt is elértek az eljárásban.
– hangsúlyozta.
A fürdővárosi szerep megerősítését mindeközben az épített örökség fogyatkozása is nehezíti. Példaként a Dezső-villa lebontását emelte ki: a Bánffy fürdőhöz vezető út végén álló, a környék arculatát meghatározó épület helyére szállodát terveztek, a beruházás azonban elmaradt, és az egykori villa helyén ma munkagödör tátong.
„Probléma továbbá, hogy meglátásom szerint a fennmaradt fürdővillák értéke sem tudatosult kellően a helyi közösségben. Eközben olyan új épületek jelennek meg, amelyek egyáltalán nem illeszkednek a történelmi környezethez, például rönkházak és A alakú üdülők” – hívta fel a figyelmet.
A fürdőörökség háttérbe szorulását a település turisztikai népszerűsítésében is érzékeli. Mint mondta, a Visit Toplița egyesület munkája hozzájárult Maroshévíz ismertségének növeléséhez és a vendégforgalom élénkítéséhez, ugyanakkor szerinte a kommunikációban nem kapott megfelelő hangsúlyt a fürdőkultúra.
Az egykori maroshévízi fürdőkultúrából a Bánffy-fürdőben mára jórészt a strandolás maradt
Fotó: Szabó Tekla archívuma
Maroshévíz példája a fürdőtelepek megőrzésének tágabb kérdésére is ráirányítja a figyelmet: mennyire alkotnak szerves egységet a fürdők, a szálláshelyek és a hozzájuk kapcsolódó közösségi terek. Szabó Tekla hangsúlyozta: egy fürdőtelep vonzerejét a tiszta levegő, a villák, a parkok és a kényelmes sétára alkalmas útvonalak együtt határozzák meg. Ehhez olyan környezetre van szükség, ahol a vendég túrafelszerelés nélkül is sétálhat, és a pihenést nem zavarja jelentős autóforgalom. Ebből a szempontból Tusnádfürdő adottságait kedvezőtlennek tartja, mivel a települést átszelő főút terhelése a fürdővárosi környezet minőségét is befolyásolja.
Az egységes arculat megőrzését ugyanakkor a történelmi villák helyreállításának nehézségei is akadályozzák.
Mint mondta, a hagyományos eljárások ismerete visszaszorult, és kevés az ezekben jártas szakember. A költségek szintén a kevésbé értékőrző megoldások felé terelhetik a tulajdonosokat: egy régi ablak gondos helyreállítása esetenként többe kerülhet, mint egy új, kedvezőbb hőszigetelésű nyílászáró beszerelése.
– hangsúlyozta.
Hozzátette, egy helyreállított villa környezetét is jelentősen megváltoztathatja egy oda nem illő új épület. Úgy véli, a településkép következetes védelméhez szigorú településrendezési előírások és azok betartatását biztosító főépítészi munka kellene, amit azonban sok helyen a szakemberhiány, illetve a tulajdonosi ellenállás is nehezíti.
„Az összehangolást a megosztott tulajdonosi és üzemeltetői háttér is összetett feladattá teszi. Tusnádfürdőn és Maroshévízen a fedett fürdő, Borszéken pedig a Fontana működtetésében az önkormányzat vállal szerepet, miközben a villák és szállodák jellemzően magántulajdonban vannak. Szovátán ettől eltérő modell alakult ki: a gyógyközpontokat a nagy szállodák működtetik. A fürdőtelepek jövője így azon is múlik, mennyire tudják összehangolni elképzeléseiket az önkormányzatok és a magántulajdonosok” – fejtette ki.
Borszéken a Monarchia korabeli villák felújításához ma már a hagyományos eljárásokat ismerő mestereket is nehéz megtalálni
Fotó: Korabeli képeslap/Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
Az eltérő lehetőségeket és eredményeket Szováta és Borszék példáján keresztül is érzékeltette a művészettörténész.
Szabó Tekla Szovátát emelte ki a működő fürdőtelep pozitív példájaként. Bár műemléki szempontból nem tart minden helyreállítást kifogástalannak, megítélése szerint a gyógykezelések, a szállodai szolgáltatások és a pihenésre alkalmas környezet itt egymást erősítik. A Medve-tó körüli sétányok a fürdőzésen kívül is kikapcsolódási lehetőséget teremtenek, a kulturális programok pedig tovább gazdagítják a kínálatot. A település így nem pusztán egy-egy létesítménnyel, hanem összefüggő fürdővárosi környezettel fogadja a vendégeket.
A Fontana gyógyfürdő új lehetőségeket nyitott a szolgáltatások fejlesztésében, a történelmi sétányok pedig ma is hozzájárulnak a település vonzerejéhez. Az egykori központ több meghatározó épületének rossz állapota ugyanakkor megtöri ezt az összképet.
A művészettörténész különösen a Kaszinó épületének helyzetét tartja aggasztónak. Mint mondta, a magyar állam által megvásárolt épület felújítása évek óta várat magára, állapota pedig egyre romlik. Az önkormányzat most visszavásárolná az ingatlant, ehhez azonban a tulajdonos eladási szándékára is szükség van.
Első fokon kimondta a bíróság 19 műemlék államosítását Herkulesfürdőn, ám a döntés még nem jogerős. A polgármester és a civilek szerint hosszú jogi út áll előttük, és a végső ítélet dönti el, új korszak kezdődhet-e a Krassó-Szörény megyei fürdővárosban.
A történelmi épületek megmentéséhez ugyanakkor a helyreállítás mellett a későbbi használatukat is meg kell tervezni. Szabó Tekla szerint a jövőjük azon is múlik, sikerül-e a mai igényeknek megfelelő rendeltetést találni számukra. Meglátása szerint hozzáértő tervezéssel összeegyeztethető a korszerű komfort és az építészeti értékek megőrzése. Egy régi villa szálláshelyként való működtetése természetesen megköveteli például a fürdőszobák kialakítását, ez azonban nem indokolja az értékes belső részletek eltüntetését vagy a homlokzat jellegének megváltoztatását.
A művészettörténész Baden-Baden példáját idézte, ahol egy történelmi forrásház ma látványosságként őrzi a fürdőkultúra emlékét, noha eredeti szerepét már nem tölti be. Úgy látja, a hely múltja önmagában is vonzerőt jelenthet, ha azt megőrzik és bemutatják a látogatóknak.
„Egy teljesen új fürdő megépítése ugyanakkor nem feltétlenül teremti meg a kapcsolatot a történelmi örökséggel.
– mondta.
A wellness a fiatalabbakat is vonzza: a borszéki Fontana vendégköre sem korlátozódik az idősebbekre
Fotó: Bálint István
A megújulás elindításában a művészettörténész meghatározónak tartja a helyi szereplők elkötelezettségét. Korondot említette példaként, amelyet ma kevesebben kapcsolnak a fürdőkultúrához, holott egykor jelentős fürdőhely volt.
A lehetőségeket ugyanakkor erősen befolyásolja, mennyi maradt meg a történelmi környezetből. Előpatak helyzetét az épületállomány súlyos leromlása miatt különösen nehéznek ítéli. Borszéken viszont ma is erősnek látja a fürdővárosi önazonosságot, és Szováta bemutatkozásában is meghatározó ez a szerep.
A helyi kezdeményezések mellett a települések közötti együttműködésben is lát lehetőséget a művészettörténész. A közeli fürdőhelyek eltérő adottságai közös kínálat kialakítására is lehetőséget teremtenének. Szabó Tekla úgy véli, ezek a települések elsősorban kiegészíthetnék egymást, bár a vendégekért folyó verseny is érzékelhető. Megfigyelése szerint a borszéki Fontana megnyitása a maroshévízi fedett fürdő látogatottságára negatívan hatott: a vendégek egy része magasabb belépődíjat is vállal a számára vonzóbb szolgáltatásokért.
A hagyományos, többhetes kúrákat ugyanakkor egyre nehezebb összeegyeztetni a munkával és a rendelkezésre álló szabadsággal.
A vendégkör bővítésében a fiatalabb korosztály megszólítását is fontosnak tartja. Úgy látja, bár még él az a szemlélet, hogy a gyógyfürdőzés elsősorban az időseknek szól, a wellness népszerűsége ezen is változtat.
A székelyföldi fürdőhelyek jövőjét ezért biztatónak ítéli:
a következő nemzedékek számára is vonzóvá tehetik őket.
A működés eredményét ugyanakkor szerinte a település egészére gyakorolt hatással együtt érdemes mérlegelni.
A szerepüket azonban a település egészének szempontjából kell nézni: aki fürödni érkezik, az helyben szállhat meg, vendéglőben étkezhet, és más szolgáltatásokat is igénybe vehet, így a jelenlétéből a helyi vállalkozások is profitálnak” – fogalmazott.
Borszék a Moldovai Köztársaságból is sok vendéget vonz, közülük többen ingatlant vásároltak vagy letelepedtek. Népszerűsége ellenére idén mintegy ezerrel csökkent a vendégéjszakák száma, és a gyógyfürdő forgalma is visszaesett.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tizennégy házkutatást tartottak három megyében kedd reggel egy nagyszabású, illegális faanyagszállítással kapcsolatos büntetőügyben. A Maros megyei rendőrök által irányított akció során tíz szállítójárművet és kétezer köbméter faanyagot helyeztek zár alá.
Három hétre bezárt hétfőn a temesvári repülőtér a kifutópályánál zajló felújítási munkálatok idejére. A temesvári járatokat november 22-ig az aradi repülőtér szolgálja ki.
Romániában évtizedes mélypontra került a betöltetlen álláshelyek száma, egy állásra kétszer annyian pályáznak, mint tavaly. A kolozsvári Job Drop csoport közösséggel és ingyenes egyéni programmal segíti a friss diplomásokat a munkaerőpiaci útvesztőben.
Engedély nélkül működő autóbontókra csaptak le a rendőrök Maros megyében. Az országos rendőrségi akció keretében négy házkutatást tartottak, amelyek során mintegy 160 tonna, jórészt szétszerelt gépjárművekből származó hulladékot foglaltak le.
Befejeződött az egyik legfontosabb Kárpát-medencei Szűz Mária-kegyhely, a csíksomlyói kegytemplom három éve tartó felújítása.
Személyeskedésig fajuló, heves szóváltás robbant ki hétfőn a román képviselőházban a háromszéki Bálványos üdülőtelep átnevezése miatt. A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) Bălvănișra változtatná a magyar eredetű elnevezést.
A magyarországi nyomozó hatóságok elutasították az április 12-ei országgyűlési választásokkal kapcsolatban Romániában tett feljelentést – tudta meg a Krónika. A bukaresti főügyészség már nem árulta el, Romániában folyik-e eljárás a levélszavazás ügyében.
Kórházba kellett szállítani egy hároméves kisgyermeket, akire vasárnap rádőlt egy síremlék a temesvári Sági úti temetőben.
A hegyimentők kimentettek három eltévedt ukrán állampolgárt, akik a Máramarosi-havasokon keresztül jutottak át az ukrán–román határon.
Novembertől új, lila színű nyugdíjszelvényeket kapnak azok a Beszterce-Naszód, Kovászna, Hargita és Ialomița megyei nyugdíjasok, akik bankszámlára vagy bankkártyára kapják a juttatást.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!