Újabb székelyföldi bemutatókörúton ismerheti meg a nagyközönség a napokban Sántha Attila nemrég napvilágot látott Bühnagy székely szótárát. A székelység nyelvi örökségét 5000 szócikkben tömörítő, ötszáz oldalas kötet a korábban megjelent Székely szótár javított, bővített kiadása. A kötet megszületéséről, a gyűjtőmunkáról, a székely nyelvi örökségről kérdeztük Sántha Attilát.
2018. április 09., 18:292018. április 09., 18:29
– 2004-ben jelent meg a Székely szótár első ízben, azóta is nagy sikernek örvend, most pedig napvilágot látott javított, bővített kiadása, az 500 oldalas Bühnagy székely szótár a te gyűjtőmunkád eredményeként. Hogyan látod, minek köszönhető a székelység nyelvi örökségét rögzítő kötetek népszerűsége?
– Hiánypótló a szótár, mivel olyan kötet eddig még nem készült, amely a székely népesség által használt szavakat próbálta volna kiválogatni a nagy magyar szókincsből. Azért is fontos az effajta szóválogatás, mert következtetéseket lehet levonni ebből a székelyek őstörténetéről, hisz elsősorban a kölcsönszavak megmutatják, kikkel voltunk annak idején kapcsolatban. Reneszánszukat élik az őstörténeti kutatások, emiatt is nagy a sikere a szótárnak.
Ilyen szempontból a székely nyelvjárás az egyik leggazdagabb magyar nyelvjárás, ezért hihetetlenül expresszívek a székely írók, akik gyakorta sokkal kifejezőbbek tudnak lenni, mint a nem székelyek, egyszerűen azért, mert jóval több szó áll a rendelkezésükre, amelyekkel pontosabban kifejezhetik magukat.
– Milyen olvasói visszajelzések érkeznek a Bühnagy szótárról?
– A visszajelzések minden esetben pozitívak, nem találkoztam olyannal, aki azt mondta volna, hogy nem tetszik neki a kötet. Évekig dolgoztam rajta, és merem remélni, hogy szakmai és olvasói szempontból is elfogadható könyvet tettem le az asztalra. Egyébként érdekesség, hogy
Olyan szerzőktől vettem idézeteket többek közt, mint Színi Lajos (alias Laji bá) vagy Hosszú Zoltán, aki roppant vicces könyvet jelentetett meg, de nagyszerű humoros újságcikkeket is idézek.
– Mennyi időbe telt összegyűjteni az 5000 szócikket és összeállítani a kötetet? Miként lehetne betájolni földrajzilag a területet, ahonnan a székely szavakat, kifejezéseket gyűjtötted?
– Az összes székely székből gyűjtöttem szavakat, ugyanakkor rájöttem, érdemes megnézni, hogy a Székelyföldön kívül hol van még székely eredetű népesség, amelynek tagjai ilyen szavakat használnak. Merthogy minket nemcsak a Székelyföld mai nyelvi állapota érdekel, hanem az egész székely népességé. Például Dél-Erdélyben is éltek székelyek, az Őrségben, Biharban, de máshol is. Ezért
Körülbelül 1996-ban fogtam hozzá a szótár szerkesztéséhez, 2004-ben jelent meg az első kiadás, és azóta eltelt 13-14 év, ennyi időt vett fel a nagyobb kötet szerkesztése.
Fotó: Dimény-Haszmann Árpád
– A Bühnagy székely szótárba miként illeszkedik a régebbi kötet anyaga?
– A régi szótár is benne van az új kötetben, de nyilván változtatásokkal, hisz újabb adatokkal egészítettem ki a régi szócikkeket, és újak is kerültek be. A különbség a két kötet közt az, hogy az új szótárban a szavak etimológiáját is próbáltam megadni, ez külön munka volt, amiről úgy gondoltam, muszáj elvégeznem. Etimológiai szótárakból, értekezésekből indultam ki. Persze
A kötetben szócsaládokba tömörülnek egyes szavak, ilyen például a mony, monyókol, megmonyókol – ezek mind egymás mellett szerepelnek. Nemrég a kovásznai könyvbemutatón egy résztvevő hívta fel a figyelmet, hogy a papmonya szó is ebbe a körbe tartozik: virágot jelent, amelynek a feje lekonyul a földre. A mony herét jelent, a népetimológia pedig ezt a növényt a pap heréjével hozta kapcsolatba.
– Akkor ezek szerint folyamatosan tovább gyűrűzik a szógyűjtés és -magyarázat. Tervezel további köteteket?
– Azt hiszem, ezt soha nem lehet befejezni. A nyelv is állandóan változik, én is változom, újabb és újabb összefüggéseket fedezek fel. Remélem, hogy lesz a szótárnak folytatása, de hogy mikor, nem tudom. Amikor megjelent a Székely szótár 2004-ben, két évvel későbbre ígértem az újabb, javított, bővített kiadást, de 13 év lett belőle, így most már nem merek időpontot mondani.
– Hogyan zajlik a gyűjtőmunka, terepen jársz, az interneten is gyűjtesz? A közösségi oldal adta lehetőségeket is felhasználod?
– Nem hiszem, hogy manapság lenne ideje bárkinek, hogy bejárja a székely székeket és terepmunkát végezzen, ott jegyezzen le szavakat. Felhívást tettem közzé, hogy az emberek küldjék el az általuk székelynek tartott szavakat jelentésükkel együtt, valamint azt, hogy hol használatosak. Nagyon sok levél érkezett be, köztük rengeteg teljes nyelvjárási gyűjtemény, az én dolgom az is volt, hogy a beérkezett adatoknak ellenőrizzem a valóságtartalmát. Például a gizgaz jelentésű betrenget Kápolnásfaluból küldte az adatközlő, de kiderült, hogy Kézdin is használják, bár én életemben nem hallottam. Aztán rákérdeztem édesanyámnál, és kiderült, hogy ő a nagyanyjától nagyon gyakran hallotta, csak valahogy kiesett a forgalomból.
akik azt is leírják, hogy a szó mit jelent pontosan, vagy ha az adatközlőhöz képest más jelentését ismerik.
– Az is megtörténik, hogy egy adott szónak különféle jelentései vannak, mondjuk Alsó- és Felső-Háromszéken más-más értelemben használják?
– Nyilván lehetnek jelentésbeli eltérések egy-egy szó esetében, viszont azt kell mondanom, hogy a változatok mind azonos jelentésmezőbe tartoznak, még ha ez első hallásra nem is annyira nyilvánvaló. Például ott van a zelegor szó, ami izgága, rendetlenkedő embert jelent. Egy adatközlő azt mondta nekem, hogy Illyefalván nemcsak ebben az értelemben használják, ott napszámost is jelent. Akkor kezdtem kapisgálni, hogy a kettő közt valami kapcsolat kell legyen, aztán rájöttem, átvételről van szó: a román salahor szóból ered, ami napszámost jelent. Mi történik egy faluban, amikor megjelennek a napszámosok? Hát zelegorkodnak.
– Gazdag képanyaggal, Ádám Gyula és Fodor István fotóival látott napvilágot a Bühnagy székely szótár. Milyen koncepció mentén illeszkednek a képek a szöveghez?
– Egyrészt a kötet hangulatát egészítik ki, másrészt Ádám Gyula gyűjteményéből olyan fotókat kerestünk, ami az illető szócikkhez társítható, Fodor Istvánnak a Székelyföldön készített légi fotói is illeszkednek a tartalomhoz.
– A Székelyföldön, Erdélyben nyilván élénk az érdeklődés a székely nyelvi örökség iránt, akár ezeknek a szótáraknak köszönhetően is. Hogyan látod, Magyarországon mennyire van ez így?
Sokan megveszik a könyvet azok közül, akik már jártak Erdélyben, és haszonnal forgatják, mert olyan számukra, mintha új világ tárulna fel előttük: magyarul van, és mégis egy másik bolygó.
– Terveztek-e bemutatókat a Székelyföldön kívül?
– Tervezünk, ezek idővel kialakulnak. Azokra a településekre mennénk főleg, ahol székely kötődés is van, például Kolozsvár ilyen.
A mai napig sok Székelyföldről elszármazott él Kolozsváron, úgyhogy emiatt is érdekes lenne egy könyvbemutató sokak számára, valamikor megszervezzük azt is, egyelőre a Székelyföldön turnézunk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bálint Tibor türei bujkakészítő a Népművészet Mestere kitüntetésben részesült, Kovács Pali Ferenc mákófalvi népi bútorfestő a Csokonai Vitéz Mihály-díjat kapta meg szombaton a 40. Mesterségek Ünnepén, a budai Várban.
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!